Bioszféra

Valóban... Bocsánat, elnéztem. 

Lehet, hogy vannak kínos hozzászólásaim, de te nem az enyémet linkelted be...

Így ez a hsz-ed elég kínos: Link
Kénytelen leszek kevésbé elhinni, amit írsz.

Az. Az, hogy szereti a bodzát egy másik dolog. Több mint 25 éve szedem, hallottam már egy-két badarságot ezzel kapcsolatban. Sokan például nem hiszik el, hogy előjön május elején, pedig szedtem már áprilisban is. Amilyen nagy, olyan trükkös.

Nem hagyott nyugodni a dolog, ezért utánajártam, és egyelőre ezt találtam: Link
"Rimóczi (1987) also did not rule out facultative mycorrhizal relationships in the case of C. gigantea (Batsch: Pers.) Lloyd, but that was purely speculative."
Szóval maradok annál, hogy az óriás pöfi lebontó.

Eszméletlen mennyiségű pöfeteget szedtem életemben, s hurcoltam szerte szana a spóráit. Szerintem nagyon kevés az esély. Öntörvényű faj. (Egyébként minden tiszteletem Pál-Fám Ferencé.)
A kucsma jóval esélyesebb, de aki kucsmázik az tudja, ezer lábon kell állni termőhelyileg, hogy ne buktázzon egy évben se. Illetve ha előjön a meggyfák alatt, akkor aztán van bőven, mint 2010-ben.
Ja Lujó, a szklerócium meg nem alapfeltétel, ne keverjük bele annak kialakulását.

Szerintem ha azonos a gazdanövény, akkor megosztoznak békében, a kertben a mogyoró 3-4 tinórut is felvett, és több pereszke, tölcsérgomba is néha előjön, és egy álpöfeteg is rendszeresen. Ahol "új" gombát találunk, ott is már 1-2 éves legalább a micélium (basidiomyc.) és az időjárás csak a termőtest - képzést segítette.  Ha olt az ember vmit, a gazdanövény életre kap tőle. innen tudom, hogy fölvette. A termőtest már másik dolog, lehet h. sose fog teremni... a kucsmagombákról Albert Lacinak van szép anyaga, ő az amerikai fajokat is bevéve, tartott jó előadást - esetleg ha bejössz a TIT-be, mond Neked infót, melyik terem 1 évig, melyik tovább, mulcson, nyárfán, kőrisen, cseresznyén, stb.

Még egyetemen feliratkoztam "gombaismeretre" nulla kreditért just for fun. Volt szerencsém Magyarország első gombadoktoránál (Pál Fám Ferenc) tanulni, meg kimenni terepre is. Ő mondta, hogy amikor Gödöllőn dolgozott az egyetemen, akkor az ottani kertben lévő bodzát "oltotta be" óriáspöfivel és rákövetkező évben már termett is.

Kérdés hogy mennyire volt szerencséje.

Részemről még mindig teljes homály, hogy a gombák a föld alatt teljesen felosztják-e egymás közt a területet (mint a növények fent). Vannak erre utaló jelek, mikor olyat olvastam pl. hogy a tintahal gomba ki tudja szorítani a szömörcsögöket a hasonló élőhely-igénye alapján. Vagy amikor talán 2010-ben előjöttek Atlanti-óceán partján őshonos gombák Magyarországon az óriási csapi miatt (ha jól emléxem).
Ezt csak azért írom, mert nem tudom mennyire lehet sikeres egy ilyen telepítés, ha a bodza már együtt él valakivel (gombával)?

A faj angol wikipédiás Link -jén láttam a Mycological Characteristics résznél: Link
Mivel melózom, és nem gombákkal , így ennél mélyebbre nem is mentem a témában, de fúrja azért az oldalamat a kíváncsiság...
Azt hittem eleddig, hogy boszorkánykörben a szaprotróf gombák "képesek" növekedni, de akkor ezt a gondolatot is revideálnom kell...

Vízállásos, zsombékos területen ne keresgélj! Ha szárazabb idõszakban meg is telepszik ott a gomba, az elsõ tartósabb elöntéssel le is fullad. Találtam pöfit akácosban, tölgyesben, fekete dió telepítésben, szennyvíztelepen két oxidációs árok között, ahol fás szárú növény a környéken sincs, sertéstelepek felhagyott hígtrágya tavában.  Ha az õsök, rokonok emlékeznek, régen hol találtak sokat, vagy egyáltalán, azokat a területeken kell keresni, hacsak gyökeresen meg nem változott az a terület (erdõ kiirtása, beépítés, stb). Faggasd ki õket részletesen helyrõl, növényzetrõl! A gombák évelõk, éveken át ugyanott lehet szedni õket. Ha a telepük el is öregszik és elpusztul, a fajra kedvezõ környezet változatlan maradhat és ugyanott, vagy a közelben újra megtelepedhet.

Járom rendszeresen a környéket, persz nem azt várom... 
Reptéren pl rendszeresen gombásznak sokan, amikor volt idõm akkor én is szedtem sokat, pöffeteg ami vonz nagyon többnyire vizes területek vannak az erdõkben a közvetlen környéken, pl tóparton derékig érõ csalán szokott lenni  

Lehet, hogy én vagyok a balfék, és/vagy a gugli nem igazán jó barátom, de nem találtam forrást a gyökérkapcsoltságra. Tudnál linket adni?

Bocs az elõzõ rövid válaszért! Próbálok a repterekre valamit általánosat összehozni.

- A füves repterek funkciójából adódik, hogy nem helyezik olyan területre, ahova a víz összefolyik, összegyûlik. Így legalább közepes, vagy jó gombaélõhelyek (hacsak nem végeznek rajta úthengerrel évente terepegyengetést).

- Ugyancsak a funkcióból adódik, hogy korán kaszálják, a szénatermõ réteknél többször. Ugyancsak sûrûn elõfordul, hogy (az elsõ kaszálást leszámítva, de gyakran azt is) csak lezúzzák, mulcsozzák a füvet, ami a helyszínen marad és jó szerves anyag utánpótlást jelent a gombák számára. A tartósan rövid fû miatt is jó gombászhelyek: Tapasztalatom szerint hiába él és virul a gomba vegetatív része a földben, termõtestet derékig érõ fûben nemigen fejleszt. Kaszálás után 5-10-15 cm-es friss fûben célszerû az ilyen területeket felkeresni. Ez pedig pl. egy kukacbombázó reptéren sûrûbben adott, mint egy kaszálón.

- A harmadik ok a repterek jó gombászhelyé minõsítésének az alacsony fû miatti jó gombaészlelhetõség. Esetleg egy szomszédos ugyanolyan jó adottságú réten még elfogadható fûmagasság mellett sem találja meg a tapasztalatlan, részletes helyismerettel nem rendelkezõ gombász a gombákat. Figyelni kell a fû faját, színét, a gazokat, a mikrodomborzatot, stb, de minél nagyobb a fû, annál inkább elfedi a gombára utaló jeleket. Olykor nagy fûben, pontos pozícionálás mellett 1 m-rõl sem veszi észre egy tapasztalatlan gombász a 20-25 cm-es vakítóan fehér gombát.

Nehézfémek:

A füves reptereknek - csak a reptér funkció miatt - nincs érdemi nehézfém szennyezettsége (milyen fém és hogyan jutna ki oldatba kerülve speciálisan a repülõgépekbõl, ami más jármûvekbõl nem jut ki?) . Kukacbombázók repterén kivétel lehet lokálisan a vegyszerkeverõ kádak környéke, ahol elfolyás miatt réz, vas, esetleg bárium feldúsulás lehet. A réz nagyobb mennyiségben toxikus a gombákra (bár lehet, hogy a gombáknak is létfontosságú nyomelem), a vas közömbös, meg amúgy is mindenhol ott van, a bárium-poliszulfidot nem vagyok biztos, hogy használta-e a repülõgépes növényvédelem. Elfolyás nyomelemeket tartalmazó lombtrágyából is lehet, pl:  
Link

A gombában akkumulálódnak a nehézfémek, de nem dúsulnak fel annyira, hogy attól ártalmasak lennének. Lehetséges kivétel pl. egy illegális galvániszap lerakó környéke. Feldúsul pl. a radioaktív jód is, amit Csernobil után észleltek is.

Szarvasi telkem, saját (rendszeresen nyírt) gyepem nem optimális gombatermõ terület, bár mikrodomborzatilag ideális lenne: A lenyírt füvet komposzton gyûjtöm, a fû (és a talajban a gomba) tápanyag hiányban szenved. Van néhány sötétzöld folt, amin valami ultra-rövid életû (esti öntözés, reggelre kinõ, egy óra múlva már sehol) apró gomba nõ. Van egy kb. 1 m átmérõjû sötétzöld boszorkányköröm, amit idén vettem észre, de még nem termett. Tippem: Lilatönkû pereszke. Majd meglátjuk õsszel, vagy sohasem. 

Szerk, Amanita: Milyen növényekkel lehet gyökérkapcsolt?

Érdekes, hogy a Bükkben viszont a rendzina talajokat szereti (ami persze nem meglepõ: ez az egyik legtápanyagdúsabb talajféle, csak marha lassan keletkezik, és nem is túl vastag).
Van vagy 20 lelõhelyem rá, mindben az a közös, hogy mészköves alapkõzeten keletkezett, szinte aljnövényzetmentes, morzsalékony és jó vízháztartású talajon vannak. Érdekes, hogy gyakori az átfedés más fajokkal, pl. májusi pereszkével, piruló õzlábbal, de pár helyen még különbözõ kucsmagomba-félékkel is. Az egyik legmagasabb (és eldugottsága folytán legjobb) helyem ~930 m magasan van . Meleg, csapadékos nyárutókon annyi van belõle, mint a "szemét" . A rekordom eddig egy ~70-80 cm-es "apróság", futás közben találtam, eléggé megszenvedtem vele, míg hazacipeltem...

Amanita: biztos, hogy a pöfeteg gyökérkapcsolt? Eddig mindenütt lebontóként olvastam róla... Szerk.: és tényleg! :o
(Ez van, ha valaki nem naprakész )

OFF: Igazából a Chemtrail-t és az ürgéket szereti, azért jön elõre reptereken.

ON: ha valakinek van kertje és abban még bodzabokor is, akkor érdemes egy-egy kivénhedt példányt az óriáspöfibõl hazavinni és bemutatni a bodzának. Õk nagyon szeretik egymást (gyökérkapcsoltak, már ha a mikorrhiza gyökér). Állítólag mûködik a dolog és majd lehet szedni "helyben". 

Marhaság.

Azt hallottam, hogy az óriáspöfeteg a nitrogén mellett bizonyos fémeket (réz, nikkel) is elõnyben részesít, ezért szeret elõjönni reptereken.

Jó vízellátottságú, de nem vizenyõs, nitrogénben és szerves anyagban dús talajok. Erdõben pl. ahol nyakig ér a csalán. 
Célzottan csak akkor keresgélhetsz, ha már felderítetted a területet, az meg hosszú idõt igényel. Azt ne nagyon várd, hogy valaki megmutatja a gombászhelyeit. Én is csak olyan barát esetében teszek kivételt, aki legalább 150 km-re lakik a tetthelytõl. Idõpont: figyeld a vásárcsarnokok gombakínálatát. Most még hideg van rá. Kuriózum: a laska is elõjött a múlt hétre. 

Milyen környezetben és idõjárási körülmények között éredemes keresgélni tudsz segíteni?
Mamám mindig meséli régen mennyit talátak a környéken, de idõ hiányában inkább csak célzottan keresgélnék, mert ízre vmi isteni 

Szerintem jobban járnál a kézilabda méretû fiataljával. Zsákokat vigyél majd magaddal, lehet, hogy úgy is több fordulód lesz a kocsiig.
Én próbáltam pöfivel beoltani a komposztdombomat, de csak néhány kétspórás csiperke termett rajta. A pöfi jobban lebontott anyagot igényel.

Még egy áprilisi kirándulásomon találkoztam ezzel:  Link  A ráhelyezett 10 forintos jó támpontot adhat hajdanvolt méreteire. A hely annyira félreesõ, hogy nemigen vették észre szerencsére, így majd a megfelelõ idõszakban remélhetõleg több nagy  "kosárlabdát" találok majd ott

Tele az erdõ májusi pereszkével! (1 kg a fagyasztóban) - Hûvösvölgyi reptéren szegfûgomba és ökölnyi pöfetegek.