Bioszféra

Igen, úgy hívják azt az "utat" tényleg. De szép az a juhar is, milyen dús, egészségesnek tûnik.
Annyi érdekes és elhagyatott rész van a Börzsönyben (persze a Zemplénben is, csak azt kevésbé ismerem), pedig milyen pici "vulkán maradvány", bár állítólag 1500 méter körüli vulkán lehetett..
Szóval annyi érdekes (számomra ez azt jelenti, hogy egyedi, az átlagos erdõképtõl - ha úgy tetszik - elütõ, emlékezetes, jó hangulatú, vagy akár kicsit félelmetes (inkább izgalmas)) területek vannak a Börzsönyben.
Ha nem haragszol, leírnék pár ilyen helyet, (mert szerintem Te ismered annyira a Börzsönyt, hogy tudjad melyik területek ezek) amik bennem ezeket az érzéseket keltették:

- Tehát a Kámor keleti lába;
- A Kámor északi lejtõje és a Csánki-kert és Faragott-kúti kaszáló környéke (ezt most a térképrõl nézem, mert a névre nem emlékeztem, de nagyon bennem maradt az, hogy hol is van a térképen);
- Málna-bérc, Kis-Mána (innen van az avatarom), ott van egy kis tisztás is;
- Csehvár
- A Verebes kaszálótól dél fele megy egy földút végig a keleti gerincen (hát ez az egyik kedvencem);
- Fagyosasszony-Zálogbérc (Húúú);
- Igazából a Nagyírtás és a Pogányok közti rész úgy ahogy van egy kincs;
- Drinó patak völgye;
- A Kék háromszög jelzés a Kis-Hideg hegytõl a Pintér bércig;
- A Bányapusztai kis házikó padjánál elkölteni az elemózsiát;
- A Rakodótól nem a gerincen, hanem a Csóványos Dny-i, Ny-i oldalán végigmenni az úton;
- Három hársi "kitaposott magas füves" út;
- Várbükk (itt kértem meg a feleségem kezét);
- Salgóvár;
- A Hegyes hegy (ahol van egy átjátszó antenna? is Nagybörzsönytõl északra) nyugati, iszonyatosan dzsumbujos lejtõje (valószínûleg itt szõlõ lehetett és elvadult, akácossal, stb.), na ez kicsit félelmetes rész;
- Mána-bérc, Pogányvár;
- Drégelyvár;
- Honti-szakadék és környéke;
Ennyi jutott most eszembe..

A Sági út,Törökasszony útja elég hosszan kanyarog a Pénzásási-nyeregeig és biztos akad jó néhány jellegfa, hagyásfa az út mentén, így ez látatlanban elég nehéz találós kérdés . Inkább kocsányos tölgynek, vagy öreg csernek gondolnám, régi legelõ erdõk hírmondóiként.
Vagy egy-egy barkóca berkenye, mert az is akad arrafelé.
A molyhos tölgy alapvetõen a virágos kõrissel alkot társulást, fõleg a Dél-Börzsönyben, de ott alacsony növésû, kis termetû fák.
Szerintem minden szabad állásban növõ, nagy termetû idõs, koros fa gyönyörû!
Egyik kedves juhar a Zemplénbõl.
Link
Szerencsére a magyar erdõk, minden tudatos félretájékoztatás ellenére, nem szegények ezekben a régi erdõket idézõ, tiszteletet érdemlõ öreg fákban.

A bátaszéki Szt. Orbán-kápolna mellett álló famatuzsálem, a közel 400 éves molyhos tölgy lett az év európai faegyede.
Link
Ha nem jártatok még az öreg tölgy(ek)nél,érdemes hozzá(juk) elzarándokolni.
Link
A pontosság kedvéért: az Év fája, vagyis fafaja Magyarországon,a mezei szil.
A mozgalomról és az eddigi 20 év alatt megválasztott év fafajairól itt lehet több infót elérni:
Link