Modell-iskola
Csak egy apró pontosítás:
"és minden, ami ennél kisebb rendû, azt belecsapják egy amolyan "elhanyagolható" kategóriába."
Minden, ami ennél magasabb rendû, azaz 3., 4. stb. deriváltak.
(Diffegyenlet rendje: az egyenletben elõforduló ismeretlen legmagasabb deriváltjának száma.)
Remélem a magasabb-alacsonyabb jelzõt aszerint használják, hogy relatíve kicsi a rend vagy nagy és nem fordított értelemben.
"és minden, ami ennél kisebb rendû, azt belecsapják egy amolyan "elhanyagolható" kategóriába."
Minden, ami ennél magasabb rendû, azaz 3., 4. stb. deriváltak.
(Diffegyenlet rendje: az egyenletben elõforduló ismeretlen legmagasabb deriváltjának száma.)
Remélem a magasabb-alacsonyabb jelzõt aszerint használják, hogy relatíve kicsi a rend vagy nagy és nem fordított értelemben.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120753 - 2010-01-05 00:39:2
Persze-persze, ebben tökéletesen igazad van.
Azért is mondtam, hogy itt nem a számítástechnikai, hanem a matematikai módszerekben keresendõ a probléma.
(No de végtére is én is szinoptikus vagyok, így csak igen felületesen értek ezekhez a dolgokhoz. Szóval majd valaki, aki igazán ért a modellezéshez, többet fog tudni mondani errõl. Talán nem is volna haszontalan az egész felvetést átrakni a modell-topikba.)
Persze-persze, ebben tökéletesen igazad van.
Azért is mondtam, hogy itt nem a számítástechnikai, hanem a matematikai módszerekben keresendõ a probléma.
(No de végtére is én is szinoptikus vagyok, így csak igen felületesen értek ezekhez a dolgokhoz. Szóval majd valaki, aki igazán ért a modellezéshez, többet fog tudni mondani errõl. Talán nem is volna haszontalan az egész felvetést átrakni a modell-topikba.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120752 - 2010-01-05 00:36:05)
Ja én úgy értettem, ha két párhuzamos számítógépen ugyanaz a GFS ugyanazokkal a friss adatokkal (amit a GFS elõkiszámítója mondjuk elõállított) elindul, ugyanakkor és ugyanazt dobják ki végül eredménynek. Elvégre ugyanazt a kerekítést hanyagolják el, ugyanazt a köztes számítást végzik. A "double precision problem" azaz a duplapontos számjegyek is nem is kicsit tévednek, de mivel gyakorlatilag a bináris adatfolyam vagy micsoda, ugyanaz, a tévedések is ugyanúgy jelentkeznek. Természetesen elég egyetlen érték egy tízezrelékkel való megváltoztatását átütni a bemenõ adatok között, máris ránk szakadhat a Gelida... Ez már tulajdonképpen eléggé elmászott még a modell-témától is. Remélem 3-4 év múlva már jobban fogom ezeket tudni...
Ja én úgy értettem, ha két párhuzamos számítógépen ugyanaz a GFS ugyanazokkal a friss adatokkal (amit a GFS elõkiszámítója mondjuk elõállított) elindul, ugyanakkor és ugyanazt dobják ki végül eredménynek. Elvégre ugyanazt a kerekítést hanyagolják el, ugyanazt a köztes számítást végzik. A "double precision problem" azaz a duplapontos számjegyek is nem is kicsit tévednek, de mivel gyakorlatilag a bináris adatfolyam vagy micsoda, ugyanaz, a tévedések is ugyanúgy jelentkeznek. Természetesen elég egyetlen érték egy tízezrelékkel való megváltoztatását átütni a bemenõ adatok között, máris ránk szakadhat a Gelida... Ez már tulajdonképpen eléggé elmászott még a modell-témától is. Remélem 3-4 év múlva már jobban fogom ezeket tudni...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120749 - 2010-01-05 00:30:10)
Arról van szó, hogy az egyes idõlépcsõk között a számítás úgy történik, hogy egy lépés során már a következõ, eredetileg még ismeretlen idõlépcsõbeli értéket is felhasználják. Azaz pl. a t(n)-beli érték kiszámításához t(n+1)-beli értéket is figyelembe veszik.
De hogy még mással is próbáljalak meggyõzni: olyan is van a modellekben például, hogy - megint csak a számításigény csökkentésére - bizonyos nagyságrendû értékeket rendre elhanyagolnak. Azaz pl. egy sorfejtés során mondjuk vágást alkalmaznak a másodrendû deriváltaknál, és minden, ami ennél kisebb rendû, azt belecsapják egy amolyan "elhanyagolható" kategóriába. Ezzel máris veszteségünk van, hiszen ez az elhagyott dolog mindig más és más értékû. Aztán nem beszélve a közelítési, kerekítési, csonkítási hibákról, ezek is mind-mind olyanok, hogy eltérést okozhatnak.
Visszatérve még a "first guess"-re, persze én sem azt mondtam, hogy az elõzõ futtatás jelenti a kezdeti feltételt az újban. De mindig figyelembe veszik azt is. Azaz megnézik, hogy mekkora az eltérés az elõrejelzett és a valóságosan bekövetkezett adat között.
Arról van szó, hogy az egyes idõlépcsõk között a számítás úgy történik, hogy egy lépés során már a következõ, eredetileg még ismeretlen idõlépcsõbeli értéket is felhasználják. Azaz pl. a t(n)-beli érték kiszámításához t(n+1)-beli értéket is figyelembe veszik.
De hogy még mással is próbáljalak meggyõzni: olyan is van a modellekben például, hogy - megint csak a számításigény csökkentésére - bizonyos nagyságrendû értékeket rendre elhanyagolnak. Azaz pl. egy sorfejtés során mondjuk vágást alkalmaznak a másodrendû deriváltaknál, és minden, ami ennél kisebb rendû, azt belecsapják egy amolyan "elhanyagolható" kategóriába. Ezzel máris veszteségünk van, hiszen ez az elhagyott dolog mindig más és más értékû. Aztán nem beszélve a közelítési, kerekítési, csonkítási hibákról, ezek is mind-mind olyanok, hogy eltérést okozhatnak.
Visszatérve még a "first guess"-re, persze én sem azt mondtam, hogy az elõzõ futtatás jelenti a kezdeti feltételt az újban. De mindig figyelembe veszik azt is. Azaz megnézik, hogy mekkora az eltérés az elõrejelzett és a valóságosan bekövetkezett adat között.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120737 - 2010-01-05 00:10:41)
Ezekkel megfogtál! Az valami olyasmi, ami különbözõ idõpontokban lefuttatva ugyanarra mást ad? Nem is ismertem Mert tanultam már asszociatív memóriáról, meg neurális hálózatokról, de a világ leghíresebb modellje biztosan nem ezekkel a +fejlõdõben lévõ" módszerekkel dolgozik...
Ha jól tévedek, akkor az iterációs eljárások valamiféle lépésenkénti finomítások, ezért nem teljesen értem, ma miért lenne a mai adatokkal más, mint holnap a mai adatokkal... Az implicit séma az már erõsen matematika, attól félek
Nem tudom, nem hinném, nem ... kell benne valamiféle véletlennek lennie, kell... ááá Elkérném a GFS forráskódját, ha valakinek megvan
Ezekkel megfogtál! Az valami olyasmi, ami különbözõ idõpontokban lefuttatva ugyanarra mást ad? Nem is ismertem Mert tanultam már asszociatív memóriáról, meg neurális hálózatokról, de a világ leghíresebb modellje biztosan nem ezekkel a +fejlõdõben lévõ" módszerekkel dolgozik...
Ha jól tévedek, akkor az iterációs eljárások valamiféle lépésenkénti finomítások, ezért nem teljesen értem, ma miért lenne a mai adatokkal más, mint holnap a mai adatokkal... Az implicit séma az már erõsen matematika, attól félek
Nem tudom, nem hinném, nem ... kell benne valamiféle véletlennek lennie, kell... ááá Elkérném a GFS forráskódját, ha valakinek megvan
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120729 - 2010-01-05 00:01:49)
"Viszont ha minden paraméter azonos, akkor a kimenet is azonos (elvégre ez a modell, nem az idõjárás, amit számítunk!)."
És ha azt mondom, hogy iterációs eljárások, implicit séma?
Ez nem annyira informatikai kérdés, hanem sokkal inkább matematikai.
"Viszont ha minden paraméter azonos, akkor a kimenet is azonos (elvégre ez a modell, nem az idõjárás, amit számítunk!)."
És ha azt mondom, hogy iterációs eljárások, implicit séma?
Ez nem annyira informatikai kérdés, hanem sokkal inkább matematikai.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120727 - 2010-01-04 23:58:07)
Egyetértek, de a számított adat az nem a következõ bemenõ paraméter (ergó 180-ból nem úgy csinál 192 órát, hogy a 180 órát bemenõ paraméternek veszi). Így lehet értelme a két mellékfutásnak (bár amit Szibéria mondott, nem is tudtam - hogy van benne 1-2 friss adat is). Viszont ha minden paraméter azonos, akkor a kimenet is azonos (elvégre ez a modell, nem az idõjárás, amit számítunk!). Egyetlen esetben nem lehet azonos: Ha az eljárások sokasága tartalmaz Random (véletlenszám-generátor) függvényt. Na ezt pedig nem lenne túl elegáns dolog egy elõrejelzést készítõ kódba rakni, alapjaiban húzza át szerintem az értelmét . Ha van, akkor minden futás más. Ha nincs (szerintem nincs), akkor kétszer lefuttatva ugyanazt kell adnia (különben sokminden megsérülne, pl. a Neumann-elv, meg a szekvenciális lépések sorának megszakadása, illetve a hibakeresés is ellehetetlenülne). Persze ez biztos bonyolultabb, de ennek szerintem meg kell felelnie.
Sõt, ha már kódolás: Íme a friss fáklyám: Link
Holnap délben meg szoftvertechnológia-vizsga...
Egyetértek, de a számított adat az nem a következõ bemenõ paraméter (ergó 180-ból nem úgy csinál 192 órát, hogy a 180 órát bemenõ paraméternek veszi). Így lehet értelme a két mellékfutásnak (bár amit Szibéria mondott, nem is tudtam - hogy van benne 1-2 friss adat is). Viszont ha minden paraméter azonos, akkor a kimenet is azonos (elvégre ez a modell, nem az idõjárás, amit számítunk!). Egyetlen esetben nem lehet azonos: Ha az eljárások sokasága tartalmaz Random (véletlenszám-generátor) függvényt. Na ezt pedig nem lenne túl elegáns dolog egy elõrejelzést készítõ kódba rakni, alapjaiban húzza át szerintem az értelmét . Ha van, akkor minden futás más. Ha nincs (szerintem nincs), akkor kétszer lefuttatva ugyanazt kell adnia (különben sokminden megsérülne, pl. a Neumann-elv, meg a szekvenciális lépések sorának megszakadása, illetve a hibakeresés is ellehetetlenülne). Persze ez biztos bonyolultabb, de ennek szerintem meg kell felelnie.
Sõt, ha már kódolás: Íme a friss fáklyám: Link
Holnap délben meg szoftvertechnológia-vizsga...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#120721 - 2010-01-04 23:51:07)
Egy kis észrevétel a modell-témához.
Egy a bibi: ha egy modellt két különbözõ idõpontban teljesen ugyanazokkal a kezdeti- és peremfeltételekkel, matematikai formulákkal (ugyanaz az egyenletrendszer, ugyanazok a közelítések, elhanyagolások, a numerikus séma, stb-stb-stb.) futtatunk le, tehát MINDEN egyes kis részlet azonos, még akkor sem fogunk azonos eredményt kapni! Sõt, akár egymástól jelentõsen eltérõ kimeneti adatokat is kaphatunk. Ezt egész egyszerûen a légkör kaotikus volta okozza, illetve az, hogy ez utóbbit jelenlegi tudásunk szerint sem fizikai, sem matematikai értelemben, sem pedig számítógépes kapacitás okán messze nem tudjuk még tökéletesen leírni.
Ráadásul a 18 UTC-s futtatás egyvalamiben egészen biztosan eltér a 12-estõl: minden egyes új modellfuttatáskor figyelembe vesznek kezdeti feltételként egy úgynevezett "first guess"-t, ami a legutolsó futtatásnak (azaz jelen esetben a 12 UTC-s futás) a mostani kiinduló idõpillanatra (azaz most 18 UTC) vonatkozó elõrejelzését jelenti. Ezzel máris belevittünk egy olyan dolgot a modellbe, ami alapból megváltoztatja a kiindulási állapotokat. (Hiszen a 12 UTC-s futtatás "first guess"-e a 06 UTC-sbõl származott, és így tovább.)
Így aztán emiatt sem lehetséges soha két teljesen egyforma kimenetel.
Egy kis észrevétel a modell-témához.
Egy a bibi: ha egy modellt két különbözõ idõpontban teljesen ugyanazokkal a kezdeti- és peremfeltételekkel, matematikai formulákkal (ugyanaz az egyenletrendszer, ugyanazok a közelítések, elhanyagolások, a numerikus séma, stb-stb-stb.) futtatunk le, tehát MINDEN egyes kis részlet azonos, még akkor sem fogunk azonos eredményt kapni! Sõt, akár egymástól jelentõsen eltérõ kimeneti adatokat is kaphatunk. Ezt egész egyszerûen a légkör kaotikus volta okozza, illetve az, hogy ez utóbbit jelenlegi tudásunk szerint sem fizikai, sem matematikai értelemben, sem pedig számítógépes kapacitás okán messze nem tudjuk még tökéletesen leírni.
Ráadásul a 18 UTC-s futtatás egyvalamiben egészen biztosan eltér a 12-estõl: minden egyes új modellfuttatáskor figyelembe vesznek kezdeti feltételként egy úgynevezett "first guess"-t, ami a legutolsó futtatásnak (azaz jelen esetben a 12 UTC-s futás) a mostani kiinduló idõpillanatra (azaz most 18 UTC) vonatkozó elõrejelzését jelenti. Ezzel máris belevittünk egy olyan dolgot a modellbe, ami alapból megváltoztatja a kiindulási állapotokat. (Hiszen a 12 UTC-s futtatás "first guess"-e a 06 UTC-sbõl származott, és így tovább.)
Így aztán emiatt sem lehetséges soha két teljesen egyforma kimenetel.