Földtan

2 évig jártam Borsyhoz elõadásra, ( Izé, diavetítéssel egybekötött mesedélelõttre..) de soha nem ejtett szót cunamiról. Mindig a nyírségi homokbuckákról mesélt + a paksi löszfalról. (Egyszer mutatott egy diát a paksi löszfal feltárásáról és a homlokára csapott: Ja most már tudom hol hagytam el a gumicsizmámat.)
Meg a különbözõ kiváló geomorfológusokról.( Ahány nevet mondott mindegyikhez hozzátette, hogy: Igen kiváló geomorfológus. Talán még Wegenerhez is, pedig az ha jól tudom inkább meteorológiával és geofizikával foglalkozott.
Talán ezért Õ a lemeztektonika atyja.... ;-)))))
Szerintem Pinczés prof. sokkal jobb fej volt. Bocs az off-ért.

Amikor én voltam iskolás, még ts-sel írták le a tsunami-t. :-) Egyébként iskolában tuti nem tanultunk róla...

Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cúnami) emlegetjük õket" . Még taglalja kicsit, de vagy a "cúnami" (sic!), vagy a rengéshullám kifejezést használja. A szökõár kifejezésnek se híre-se hamva, azt a tengerjárást bemutató fejezetben mutatja be: (amikor a Nap-Hold közel egyirányban van) "ilyenkor különlegesen magas dagályok a jellemzõk (szökõár vagy szizigai dagály)."

Persze mondom, ez egy régi tankönyv, akkor még nem reaktorfizikusok írták az összes tankönyvet.
Hogy a köznyelvben mit mondanak, az mellékes, de azért lexikonszócikkeknek helyesen kéne használni.

agree, aki a wikit használni akarja, annak meg kell tanulnia külföldiül...

Aki magyar wikit olvas nem röhögési céllal, az lúzer, már bocsánat... Az NLC - gyöngyházfényû felhõ (PSC)- irizáló felhõ káoszról jobb nem beszélni... :-(

Annyiban mindenképpen egyetértek, hogy a wiki szócikkének címe cunami kéne legyen. És szerintem nem beszélhetünk köztudatról igazán, mert a jelenség, illetve cunami, mint szó az indonéziai földrengés óta ismert általánosan Magyarországon.

Az az érdekes, hogy amit én az elmúlt mondjuk 40 év alatt olvastam ilyen témában magyarul, sosem merült fel, hogy a szökõár nem helyes kifejezés (nem nõk lapját meg fülest olvastam gyerekkoromban sem, hanem Élet és Tudományt, meg a Gondolat kiadó ismeretterjesztõ könyveit, stb.) a cunamira. Szerintem túl régen beivódott a SZÉP és KIFEJEZÕ magyar szó a köztudatba.
Egyébként meg ha a parton állsz és elsodor, tök mindegy, milyen eredetû, mindenképp egy túlzó mértékben megemelkedett vizet jelent. Mellesleg a tengerjárási értelme sem igazán lehet ismert, mivel jó rég nincs tengerünk (ami volt, azt meg csak játékból érintette a dagály/apály, ha jól tudom, max. 1 m dagály van az Adrián, de az átlag fél m alatti).
Persze, megértem, hogy a szakma védi a saját szavát, mondjuk a virágszirom hasonló, hisz számos olyan képletet is sziromnak hív a köznyelv, ami nem az, mégis mindenki érti, mirõl van szó, a szakma még jól is használja.
Igazából a világ népessége úgyis szét fog szakadni, s egy idõ után egyáltalán nem fogják egymás nyelvét megérteni a szellemi s a fizikai munkát végzõk, tehát hosszú távon mindenképp megoldódik a problémád. :-)
Nagyon nem vagyok barátja a globalizmusnak, biztos, hogy emiatt is zavar, hogy nem a bejáratott magyar szó a "hivatalos".

Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért vetettem fel, mert ha már hangsúlyt helyezünk a szakmaiságra, akkor ez a legkevesebb, amit megtehetünk, hogy a cunami mellett kiállunk. De én elfogadom, hogy a nép errõl már ítélkezett, és széllel szemben nem lehet, de azt nem fogom mondani, hogy ez jól van így!

A szumátrai földrengés elõtt ez nem volt annyira napirenden, de ahogy címlapra kerültek, nekem azóta bántja a szemem. Éppen Czelnai Rudolf rágódott ezen korábban, és nekem teljesen logikus érvelésnek tûnt akkor. Bár ahogy idézted, õ is lassan beadja a derekát.

Nekem meg semmi bajom azzal, ha egy Magyarországon - szerencsére - ismeretlen jelenségnek japán neve van. Sõt, talán ennyiben tisztelegni is lehetne a sok áldozat elõtt.

A cunaminak nem szökõár a magyar fordítása (kik voltak az eleink? ) A hurrikánokat is hurrikánnak hívjuk, és nem forgószélnek, pedig szemléletes volna. No, befejeztem a nyelvmûvelést !

Ha már megint szóba került a cunami....

Nektek mi a véleményetek a cunami vs. szökõár dologgal kapcsolatban? Mert ugyebár teljesen különbözõ dolgokat jelentenek, de már nem csak a köznyelvben (értsd újságírók), hanem az - elvileg - magasabb tudományos igényességû írásokban (BME NTI igazgatójának közleményei) is szinonimaként használják. Ez olyan, mintha pl. a dózisteljesítmény és az albedó fogalmát keverném. Felvetettem a wikipédián Link (vitalap) is, mert ott ráadásul pár éve a cunami szócikket átírták szökõárra. Ott azt válaszolták, hogy ez már így ment be a köztudatba, úgyhogy kár erõlködni. Szerintem azonban nem egy "kockás" vs "négyzetrácsos" füzet szintû dologról van szó.