Modell-iskola
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103440 - 2009-12-18 11:38:35)
Köszönöm mindkettõtöknek, ilyne jellegû magyarázatokra gondoltam.
[áttettem ide, itt jobb helyen vannak ezek a hozzászólások. - nyuli]
Köszönöm mindkettõtöknek, ilyne jellegû magyarázatokra gondoltam.
[áttettem ide, itt jobb helyen vannak ezek a hozzászólások. - nyuli]
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103439 - 2009-12-18 11:24:11)
Hm, egy kis thermodinamika
A Q-vektorral (elég komplikált õnagysága) a kvázi-geosztrópikus elmélet alapján a vertikális légtömegmozgások okait lehet vizsgálni. A vektor a nyomásszintre vontakoztatott potenciális hõmérséklet horizontális aszcendensének (ami ugye a legnagyobb növekedés irányába mutat) egyedi idõbeli változását mutatja meg, egy légcsomag geosztrópikus áramlásban való mozgása esetén. Egyenletben kifejezve Q=Q5+Qn, ahol Q5 a nyomásszintre vonatkoztatott potenciális hõmérséklet irányváltozása, Qn pedig a mennyiség (vagy mérték) változása. Az emelésre levezetve FQ=FQ5+FQn (F az angol forcing, azaz emelés/meghajtás/kényszer szóból jön); ebbõl látszik, hogy ha a Q-vektor FQ emelési együtthatója pozitív, akkor a légcsomag leszálló, ha negatív, akkor felszálló mozgást végez. A Qn divergenciája tehát a geosztrópikus áramlásokban fellépõ vertikális mozgások "meghajtását" adja. Ilyen esetekben a légcsomag torlódása vagy megnyúlása következik be, ebbõl adódóan a fennálló horizontális hõmérsékleti gradiens erõsödhet vagy gyengülhet. A Qn így létrejövõ vergenciája közvetett módon a frontzóna erõsödését (frontogenezis --> KONvergencia) vagy gyengülését (frontolízis --> DIvergencia) mutatja azáltal, hogy miként mozog a két, front által elválasztott különbözõ hõmérsékletü légtömeg (egymás felé vagy egymással ellentétesen).
Nagyvonalakban errõl szól. Kedves meteorológusainkat pedig kérem, hogy ne szaggassák le a fejemet, ha badarság lenne
Hm, egy kis thermodinamika
A Q-vektorral (elég komplikált õnagysága) a kvázi-geosztrópikus elmélet alapján a vertikális légtömegmozgások okait lehet vizsgálni. A vektor a nyomásszintre vontakoztatott potenciális hõmérséklet horizontális aszcendensének (ami ugye a legnagyobb növekedés irányába mutat) egyedi idõbeli változását mutatja meg, egy légcsomag geosztrópikus áramlásban való mozgása esetén. Egyenletben kifejezve Q=Q5+Qn, ahol Q5 a nyomásszintre vonatkoztatott potenciális hõmérséklet irányváltozása, Qn pedig a mennyiség (vagy mérték) változása. Az emelésre levezetve FQ=FQ5+FQn (F az angol forcing, azaz emelés/meghajtás/kényszer szóból jön); ebbõl látszik, hogy ha a Q-vektor FQ emelési együtthatója pozitív, akkor a légcsomag leszálló, ha negatív, akkor felszálló mozgást végez. A Qn divergenciája tehát a geosztrópikus áramlásokban fellépõ vertikális mozgások "meghajtását" adja. Ilyen esetekben a légcsomag torlódása vagy megnyúlása következik be, ebbõl adódóan a fennálló horizontális hõmérsékleti gradiens erõsödhet vagy gyengülhet. A Qn így létrejövõ vergenciája közvetett módon a frontzóna erõsödését (frontogenezis --> KONvergencia) vagy gyengülését (frontolízis --> DIvergencia) mutatja azáltal, hogy miként mozog a két, front által elválasztott különbözõ hõmérsékletü légtömeg (egymás felé vagy egymással ellentétesen).
Nagyvonalakban errõl szól. Kedves meteorológusainkat pedig kérem, hogy ne szaggassák le a fejemet, ha badarság lenne
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103438 - 2009-12-18 11:20:13)
Húúú, hát ezek azért nem olyan egyszerû képletek.
Ha konkrétan pl. a Q-vektorra gondolsz, nos akkor ez egy nem túlságosan régóta meglévõ elmélet, kb. 20-25 éve létezik, és az elõrejelzésben operatívan pedig még csak napjainkban kezdik használni.
Éppen ezért magyar nyelvû leírás nem sok van róla, az biztos.
Az egyik csoporttársam szakdolgozatában foglalkozik ilyesmivel ("A Q-vektor alkalmazása a szinoptikus térképek analízisében").
Itt találsz róla egy rövid bevezetést, ha lefelé lépegetsz (a fenti címen fogod megtalálni).
Ott pl. van benne 2 jó hosszú egyenlet, telis-tele görög betûkkel meg differenciál-operátorokkal. No így néznek ki a meteorológia kis képletecskéi.
nimbus.elte.hu/act/doc/2009_EgyetemiFuzetek_TDK_kulonszam.doc
Húúú, hát ezek azért nem olyan egyszerû képletek.
Ha konkrétan pl. a Q-vektorra gondolsz, nos akkor ez egy nem túlságosan régóta meglévõ elmélet, kb. 20-25 éve létezik, és az elõrejelzésben operatívan pedig még csak napjainkban kezdik használni.
Éppen ezért magyar nyelvû leírás nem sok van róla, az biztos.
Az egyik csoporttársam szakdolgozatában foglalkozik ilyesmivel ("A Q-vektor alkalmazása a szinoptikus térképek analízisében").
Itt találsz róla egy rövid bevezetést, ha lefelé lépegetsz (a fenti címen fogod megtalálni).
Ott pl. van benne 2 jó hosszú egyenlet, telis-tele görög betûkkel meg differenciál-operátorokkal. No így néznek ki a meteorológia kis képletecskéi.
nimbus.elte.hu/act/doc/2009_EgyetemiFuzetek_TDK_kulonszam.doc
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103437 - 2009-12-18 11:06:13)
Köszönöm, van valahol olyan oldal, amin ezek képletekkel stb össze vannak gyûjtve?
Köszönöm, van valahol olyan oldal, amin ezek képletekkel stb össze vannak gyûjtve?
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103436 - 2009-12-18 11:02:39)
Az ábrán az úgynevezett Q-vektor divergenciája látható.
Ez egy manapság egyre divatosabbá váló elmélet a nagytérségú fel- illetve leáramlás leírására. Majd a nálam jobban hozzáértõk elmagyarázzák, hogy pontosan hogy is jön ki dinamikailag a divQ, ha érdekel. Nekünk szinoptikus szemszögbõl az a lényeg, hogy ahol a divQ negatív, ott nagytérségû rendezett feláramlás várható (és fordítva).
A dimenziója pedig K/(m**2 * s).
Az ábrán az úgynevezett Q-vektor divergenciája látható.
Ez egy manapság egyre divatosabbá váló elmélet a nagytérségú fel- illetve leáramlás leírására. Majd a nálam jobban hozzáértõk elmagyarázzák, hogy pontosan hogy is jön ki dinamikailag a divQ, ha érdekel. Nekünk szinoptikus szemszögbõl az a lényeg, hogy ahol a divQ negatív, ott nagytérségû rendezett feláramlás várható (és fordítva).
A dimenziója pedig K/(m**2 * s).
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103435 - 2009-12-18 10:54:3
Nem ide tartozik, de itt a kép és nem mindent értek rajta.
Az emelés mértékegysége nem tiszta, a számlálóban a 10E-15K az 10 a -15-diken Kelvin? Vagy valami más? És mit jelent a "divergenz des D-vektors"?
Nem a fordítással van bajom, hanem az a kérdésem hogy fizikailag mit reprezentál?
Nem ide tartozik, de itt a kép és nem mindent értek rajta.
Az emelés mértékegysége nem tiszta, a számlálóban a 10E-15K az 10 a -15-diken Kelvin? Vagy valami más? És mit jelent a "divergenz des D-vektors"?
Nem a fordítással van bajom, hanem az a kérdésem hogy fizikailag mit reprezentál?