Meteorológiai társalgó

Köszönöm a választ.
Gondoltam, hogy ez a kérdés nem valami nagy horderõvel bír szakmai körökben és ennél sokkal fontosabbak is vannak. Megint a klímamegítéléshez jutunk (ami elismerem itt tabutéma mert politikai nézetek hangoztatásához vezet), hogy ilyen új állomások újfajta méréseinek új metodikával való átlagolása hogyan vethetõ össze a 100 évvel korábbiakkal ?
Azért kérdeztem rá, merthogy azok a térképek, amik már 00-00 módon készülnek (pl. methu agromet.) és pl. a napijelentés metodikája közül most melyik a mérvadó, hivatalosan elfogadott, IPCC által lepecsételt vagy nem tudom ki által üdvözitõnek kimondott ?

Vagy ha a másik irányba mérnél 700 méterrel odébb, akkor meg a fele sem a Te mérõhelyednek!
Vagy ha adott térségben olyan állomások vannak mint ahol Te laksz, egy másik térségben meg olyanok, ahol a duplája jön ki!
Mennyit írtam én errõl annak idején...
Akkor mindenki értetlenkedett!

Mondjuk a hosszú adatsorokat lehetett volna sokkal értékesebbé tenni, ha egy állomásáthelyezésnél próbáltak volna a lehetõ leghasonlóbb helyre áttenni az állomást.
A pécsi és a szegedi az városból ki be, tetõrõl, belsõudvarból reptérre, össze-vissza volt pakolgatva.
A szombathelyi és a debreceni emlékeim szerint talán egymáshoz hasonló helyekre lett téve, de nyilván csak véletlenül.
Ezért írtam annak idején, hogy az omsz mindig is cél nélkül dolgozott, rutinszerûen, ahogy esik úgy puffanik alapon pakolgatták az állomásokat és kezelgették az adatokat.
Vagy azt hitték nincs jelentõsége, vagy azt hogy senkit sem érdekel hol mit mikor mérnek, vagy mert csak õk értenek hozzá, mások meg nem, így mindegy is mit mérnek.
Ha az orvostudományban vagy az építõiparban követtek volna el ilyen hibákat, akkor azokat emberéletek millió bánták volna.
Mondjuk így is vannak kihatásai a társadalomra, a gazdaságra.

Szerintem nagyságrendekkel nagyobb probléma az, hogy az állomások nem állandó helyen és állandó környezetben voltak.
Ha tõlem 100m-re mérnének, a fagyos napok száma minimum 10%-kal magasabb lenne, ha 700m-re, akkor lehet, hogy a duplája jönne ki.

És a legtöbb állomás tekintetében ennél jóval nagyobb változtatások voltak, áttelepítés, beépítés, természeti környezeti változtatások.

Valóban, ez a probléma fennáll. Az éghajlati osztálytól kellene állásfoglalást kérni, talán õk tudnak valamit mondani, de félek, nem olyan egyszerû ez a dolog.

A napi, havi, éves közepek korrekciójára ugyebár már az idõk legelejétõl gondoltak, mindig is próbálták a 24 órás, valódi értékeket megközelíteni különbözõ eljárásokkal, a 3, 4, 8 stb. adatos mérésekbõl.
Na már most az éghajlati feldolgozások többsége ezzel meg is elégszik, a napi szélsõértékekre már nem jut ekkora figyelem.

Kétségtelen, százvalahány évnyi mérési adatsor után nem lehet csak úgy átállni a 00-00 közötti intervallumra. Nem is a sokéves napi átlagokkal lenne gond, hanem ahogy írtad is, a küszöbnapokkal. Könnyen belátható, hogy igen nagy eltérést okoz a fagyos, zord, téli napok számában a 18-18 és a 00-00 közötti kétféle mérési módszer éppúgy, mint nyáron a nyári, hõség, forró napok számában. Sõt tovább megyek, még csak nem is kell a 00-00-s idõszakot vennünk, hanem elég a század elsõ felében szokásos 21-21 LT közötti módszerrel összehasonlítanunk a mostani 18-18 UTC-s intervallumot: már ebben az 1-2 órában is jelentõs eltérések adódhatnak.
A régebbi adatok átalakítására pedig egész egyszerûen nincs mód, hiszen nem állnak rendelkezésre megfelelõ viszonyítási pontok. A legtöbb helyen ugyanis csak napi 3 alkalommal történt leolvasás a század közepéig, és termográf sem állt rendelkezésre, tehát 2015-ben képtelenség megmondani, hogy pl. 1910-ben egy adott napon, ezen és ezen a településen hogyan alakult a hõmérséklet este 21 és 00 óra között.

Úgyhogy én, az adatsorok homogenitása, összehasonlíthatósága végett, mindenképpen maradnék a régi intervallumoknál - holott nem az igazi ez így, de jobbat sajnos egyelõre nem találtak ki.

Nem szeretnék ünneprontó lenni, de mielõtt pezsgõt bontunk az elsõ téli nap örömére, egy pillanatra tekintsünk rá a tegnap 18 UTC-s hõtérképre. Bizony igen sokfelé pozitív tartományban volt még abban az idõszakban a hõmérséklet, tehát a tényleges téli nap csak azon kevés helyen lesz meg, ahol már akkor is fagyott. Másutt csak az elsõ "téli nappal" lesz, ha létezik ilyen fogalom.