Meteorológiai társalgó

Még november idusán is ez volt az egyik téma a hosszútávúba, akkor ezzel (is) válaszoltam: Link

A lényeg belõle:
2011/12: Gyenge La Nina: -0,3°C
2010/11: Közepes La Nina: -0,9°C
2009/10: Közepes El Nino: -0,1°C
2007/08: Közepes La Nina: +1,3°C
2006/07: Közepes El Nino: +3,8°C
2005/06: Gyenge El Nino: -0,5°C
2002/03: Közepes El Nino: -2,4°C
2000/01: Gyenge La Nina: +1,3°C
1999/00: Erõs La Nina: +0,1°C
1998/99: Közepes La Nina: -1,3°C
1997/98: Erõs El Nino: +2,0°C
1995/96: Gyenge El Nino: -1,7°C

A korábbi elninnyós csúcsoknál nem volt "bukta", úgyhogy máshol kellene keresni az elásott kutyát.

Az erõs múltbeli korreláció nem jelent 100%-os jövõbeli beválást, ez is csak egy elõrejelzés, mely mint minden más esetben nagyobb esélyt jelent a tényleges beválásra.
A téves beválás okait természetesen vizsgálni kell, majd be kell építeni a modellbe/függvénybe, nem ismert ok esetén (amannyiben hosszútávon csökken a korrelációs index), teljes egészében el kell vetni.

Már elõre látom a tanulmány következõ részét! 2015-ben a rekord El-Nino miatt nem jött be a DAI!

Pontosan így van!
Az elmélet/modell/forecast múltbeli verifikációja erõs korrelációt mutatott, jöhet a gyakorlati alkalmazás (a puding próbája az evés). Tehát elindult az elõrejelzés élesben, a gyakorlatban is. Az elkövetkezõ évek/évtizedek mutatják majd meg, hogy az elmélet a gyakorlati alkalmazás során a jövõben is mûködik-e - a múlthoz hasonló beválással -, avagy elbukik. Egyébként ilyen rövid idõszakot vizsgálva a véletlen tényezõ sem elhanyagolható. Az elmélet tehát áll, a gyakorlat pedig erõsít vagy cáfol az elkövetkezõ években.

Így is felfoghatjuk a dolgot, ahogy Dalma írta.
Akkor viszont elég megnézni a tanulmány utolsó elõtti grafikonját (1. táblázat) és választ kapunk Hópihe kérdésére.

Ha az új elmélet, ahogy írod 2013-as, akkor az én olvasatomban most debütál. Így nyilván még éveket (esetleg 10-15 évet) kell várni arra, hogy az elmélet megbízhatóságáról (használhatóságáról) beszélhessünk.

Mivel Dalma mindent leírt elõttem (Szia Dalma! ), ezért szerintem én tovább nem is ragoznám a dolgot.

Az új elmélet egyébként csak 2013. óta létezik, tehát a te felfogásodban alapvetõen semmi értelme nincs vizsgálni a dolgot.

Hópihe kérdésére válaszoltál, õ azt kérdezte, hogy az elmúlt években hogy teljesített a DAI.
Egy elmélet csak akkor tud teljesíteni, amikor már létezik.
1990-ben még nem létezett. Épp az akkori és az azt megelõzõ évek adataira alapozva dolgozta ki Hari Seldon.
Az elméletet olvastam többször is. Idén különösen szurkolok, hogy beváljon, hiszen nagyobb valószínûséggel negatív hõmérsékleti anomáliát jelez decemberre.

Szia!
Nem-nem, a gyakorlatban az elõrejelzõk/üzleti elemzõk készítenek úgynevezett ex post forecastot (magyarul talán utólagos elõrejelzésnek nevezhetjük ezt a dolgot). Ilyenkor lefuttatjuk a használatos függvényt/modellt/képletet a múltbeli adatokra vonatkoztatva is, és megnézzük,hogy mi lett volna a beválása a már ismert tényadatok alapján. Ez egy bevált módszer, amivel a forecastok jóságát/használhatóságát vizsgálja elsõsorban a statisztika tudománya. Tehát DAI elõrejelzés futtatható a múltra és a tények ismeretében már számszerûsíthetõ a beválási hányados is, úgy ahogyan ezt Ádám is leírta.
Én magam is szoktam ilyet csinálni.

Itt van Hari Seldon tanulmánya, szerintem olvasd el. Link

1990-ben még nem létezett a DAI elmélet.
Csak az azutáni éveket vizsgálhatod, annak kapcsán, hogy sikeres volt-e az adott évben az elõrejelzés a DAI segítségével, amikor már létezett az elmélet.
Ez, ha jól tudom, max az utolsó 8-9 év lehet. Tehát ezeket az éveket kell megvizsgálni, hogy a decemberi anomália sikeresen elõrejelezhetõ volt-e a DAI-val, vagy elõdjeivel (mivel az elmélet idõközben többször módosult is) vagy sem.

Az elmúlt években hogyan teljesített a Dai?