Meteorológiai társalgó

Igen, igazad van. - bár súlyos vihardagályok megismétlõdésétõl is tartanak azok az élénken vitatott tanulmányok. (de legalább beszélünk róluk... tehetnénk is valamit... a mikrobiológus szemével: õrizhetnénk a diverzitást, kevesebb vegyszer, kevesebb fertõtlenítõ, több egészséges víz, több dimetilszulfid...)


Ami a klímaváltozás definíciót illeti: Christine Lagarde (IMF) szombaton nyilatkozott a CNN tévécsatornán az éghajlat módosulásáról. Nagyon leegyszerûsítve: õk a változás azon mértékérõl beszélnek, ami a gazdaságnak soksok pénzébe kerül.

Konyhanyelven: Nézzétek csak mennyibe kerül a karfiol ezután a csapadékos epizódjairól híres nyár után

Mikrobiológus nyelven: DMS termelõ algák a szikes tavakban is, édesvizekben is, de Medárd esõre fordultával minden sáros kerékvágásban is élnek! A magyar békanyálnak nevezi õket, a halász gyom-moszatnak hívja õket mert a DMS nem finom, nem eszi a hal (ezért termeli az alga, nem h. nekünk precipitation core-t gyártson) - a biológus Chlorophyceae-nak nevezi õket(a tengeri Halophyceae volt az elsõ nemzetség, de sok hazai faj is termeli, ld. Chemosphere c. lap)
a megtermelt dimetil-szulfid pedig kétszeresre növelheti a térség fölött a felhõk albedóját (link a Globális topikban) és a felhõ nem fog 100 mm/óra sebességgel esõvé válni, hanem utazik kicsit a kontinens belseje felé. Közben árnyékol... hûsíti a nappalt, enyhíti a reggelt...

Caeterum censeo: a mikroorganizmusok tartják életben, és teszik lakhatóvá a Földet!
Nem kell a konyhából a baktériumok 99%-át kifertõtleníteni. (épp fél óra alatt települnek vissza, a rezisztens klónok, ha van mire...)Tudni kell fõzni és élelmiszert tárolni! és termelni! Ez a hozzáadott érték, nem a vegyszergyári reklám! - amíg van annyi esõ, hogy termeljünk...

Vihardagály. Link

"Nem tudok olyanról, hogy a tenger elöntött városokat" -akkor a Sandy hurrikán után a New York-i metróban az a sós víz az mi volt?...

Félreértetted, nem neked a karó, hanem aki e gumidefiníciót kitalálta. Éghajlatváltozás, ha az éghajlat tartósan és jelentõsen megváltozik. Naná,hogy nem rövid ideig vagy jelentéktelenül. Ezt egy 10 éves is mondhatná, ha épelméjû, de nem jutunk vele sehova. Amit leírtam sem mondja meg valóban a részleteket, de leírhatom, ha valaki nem olvasta az éghajlattant. Több évtized (50-100 év) már elegendõ ahhoz, hogy az éghajlat megváltozásáról, vagy egyáltalán éghajlatról beszélhessünk. Ha pl. egy óceáni szigeten mérni kezdünk, még 20 év nem elég, hogy pontos éghajlati képünk legyen, mert az idõjárás változékony. Pl. lehet, hogy egy tájfun sem éri el 20 évig, de 50 év alatt már lehet több is. 20 év adataiból levonhatnánk esetleg: tájfun kialakulása nem várható. Pedig igen, de elõfordulhatnak csendesebb idõszakok. Vagy 20 év alatt nem esik valahol hó, de azért egy évszázad alatt tucatnyiszor is. Minden éghajlathoz megállapítottak (pl. Péczely is)bizonyos átlagokat, szórásokat, évszakokat. Ezeknek meg kellene mondjuk úgy változni, hogy egy másik éghajlat jellemzõire hasonlítsanak. Pl. nálunk a nyár száraz és forró lenne a tél meg enyhe és esõs, akkor beszélhetnénk akár mediterrán klímáról. Ha a csapadék erõsen csökkenne elérhetnénk a száraz kontinentális klímafokozatot. Ha a tél enyhe esõs, a nyár hûvösebb és csapadékos lenne 50 évig, akkor óceáni klímánk lenne valóban. De errõl szó sincs, csak vannak évek esetleg 1-2 évtized, amikor hasonlítani kezd az idõjárás vagy erre, vagy arra, de egyirányú változás nincs. Pl. a nyolcvanas,kilencvenes évek kevesebb csapadékot hoztak, de az utóbbi bõ évtizedben megnõtt a nagy csapadékú évek száma. Vagyis nem lett 20 év után további csapadékcsökkenés, nem lettünk steppei éghajlat. Ennek nem mond ellent az aszályok szaporodása, hiszen az idén is volt, de már annyi a csapadék megint, hogy az év nem nagyon lesz csapadékszegény. Szerintem is a csapadékhozamok kezdenek kiszámíthatatlanok és hektikusak lenni manapság, de ez nem olyan tényezõ, ami éghajlatspecifikus. Bár pl. a mediterrán és sivatagi klímára fokozottabban jellemzõ a csapadék hektikussága, vagy pl. a trópusokon a ciklonok járta területeken (ha jön a hurrikán esik 500 mm, aztán egy hónapig csak 50 mm), de ettõl még a mi klímánk nem lesz mediterrán,sivatagi vagy trópusi szavanna ill. monszun...
Kicsit hosszú lett,bocs !

Röhej az egész. Definíció azért definíció, mert egzakt és egyértelmû. Kitalálom, hogy az a klíma változás fogalma, hogy tundra éghajlatra vált a mostani pl. és a Bakonyban õshonosak lesznek a jegesmedvék, a Balatonban meg a fókák. Ha nem változik ennyit a klíma, akkor nincs klíma változás, azaz stagnál minden.

Figyelembe véve az egész Föld golyót, annak átlaghõmérsékletét, vagy kiválasztva helyeket a Föld adott pontjain ahol látványosak már most a változások, egyszerûen nem igaz az hogy nem történik semmi változás. Globális világ hatalomhoz megyek is azonnal a pénztárhoz.

Köszönöm Tanár Úr, bevéstem az ellenõrzõmbe a karót!
De akkor ne tessék az érvelésébe ugyanazt leírni, mint ami a cáfolt definícióban volt!

Thermometer: azt te se gondolod komolyan, hogy csak az a klímaváltozás, ha átmegyünk tundra éghajlatba és a Lengyel-síkságon megjelenik az állandó jégtakaró!

Szerintem a klímaváltozás fogalmát valahol úgy kellene megfogalmazni (hogy ne csak földtörténeti, hanem emberi léptékû vonatkozása is legyen), hogy az idõjárási paraméterek olyan mértékû változását tekintjük klímaváltozásnak, amely már az adott területen lévõ civilizációt életmódjának megváltoztatására kényszeríti.

Valahogy így gondolom én is. Akik klímaváltozást emlegetnek, azok a léptéket tévesztették el: a hõmérsékleti és csapadék, de fõleg az idõ-léptéket. Ami eltolódás eddig történt, az mind nagyságában, mind idõtartamában a végeredményben stabilnak tekinthetõ klíma kismértékû ingadozásainak léptékébe esik -szerintem. Nagyon-nagyon messze van egy igazi éghajlatváltozástól.
Ja, hogy ez még csak a kezdete a klímaváltozásnak, mely könyörtelenül, monoton módon halad tovább (hokiütõ-diagram)? Ki a fene tudja, mi lesz 100, 200 év múlva? Mekkora lesz a széndioxid-emisszió, mekkora az azt megkötõ vegetáció (hogy egyéb, prognosztizálhatatlan tényezõkrõl már ne is beszéljünk)?
Visszafordíthatatlan folyamatok? Ne már...

Ez a meghatározás egy katasztrófa, vagy úgy is mondhatnám: leülhetsz fiam, karó !
Kíváncsi lennék, hogy akik ezt a szót nap mint nap emlegetik kötõszóként ( a mostani inváziót is erre vezetik vissza ) milyen definicióról tudnak ? A lényeg (amint professzorom Péczely György tankönyvében régen leírta), az idõjárás és éghajlat paramétereinek megváltozásában a vonatkozási idõ. A mértékén lehet vitatkozni (pl. hány mm esõ kell a félsivataghoz, vagy milyen hõingás a kontinentális klímához vagy hány hónap esõs évszak a szavannához), de egy 20-30 éve tartó folyamat nem éghajlatváltozás. Ugyanakkor van abban igazság, hogy az éghajlatot nem csak földtörténeti skálán vagy ezer években lehet mérni, amikor tényleg átalakul a vízrajz vagy növényzet, mint pl. a Szahara esetében. Viszont ha azt mondjuk, hogy egy fok melegedés 30 év alatt éghajlatváltozás, akkor mondjuk meg, hogy 30 év alatt milyen éghajlatból milyenbe jutottunk? Pl. ahol élek 30 év alatt kevesebb lett a zord nap és több a forró nap, mint az azelõtti 30 évben. Ettõl most milyen lett Veszprém megye éghajlata ?

Bizony, ez definiálás kérdése is -ti., hogy történt-e klímaváltozás, vagy nem történt. Hogy a DEFINICIÓ mit jelent(het), azt mi nagyon jól tudjuk az "évszakváltó hf" kapcsán. Itt az alapvetõ definiciós kérdés az, hogy pl. milyen mértékû, és mennyire hosszan fennálló középhõmérséklet vagy csapadékmennyiség-változásnak kell lennie, amit már klímaváltozásnak deklarálunk.
A "tartós és jelentõs" jelzõk ebben a relációban semmit se mondanak. Sok vagy kevés? Három hajszál a fejen kevés, a levesben sok! Pontos meghatározást eleddig nem adott egyetlen klimatológus sem!
Én ezért megmaradok a magam kényelmes és biztos meghatározásánál. Éghajlatváltozásról akkor beszélhetünk, ha legalábbis évszázadokig fennálló, következetesen egyirányú eltolódással van dolgunk, mely alatt adott vidék hidrológiai viszonyai, továbbá flórája és faunája lényegbe vágóan megváltozik.

Elõször azt kellene tisztázni, hogy mi maga a klímaváltozás.

"A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentõs mértékû megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hõmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása."

Forrás: wikipédia (de több tudományos disszertációban is ezt a meghatározást találtam elfogadottnak).
A definíció szerint nem kell tehát éghajlati övet váltani ahhoz, hogy klímaváltozásról beszéljünk.
A te elképzelésed, vagy definíciód ettõl sokkal konzervatívabb, hiszen szerinted klímaváltozásról csak akkor lehetne beszélni, ha hazánk a mérsékelt égövbõl a hideg égövbe (nedves kontinentális helyett tundra) kerül (vagy melegedés esetén a trópusi égövbe, de errõl még a legelvakultabb felmelegedés hívõk sem beszélnek).

Jó kis összefoglaló,bár mivel a klímáról beszélni ma már politizálás (lásd: "klímapolitika", ami elég szörnyen hangzik számomra)és megígértem, hogy nem szólok hozzá, mert már megkaptam, hogy ne politizáljak ezen az oldalon, de nem bírtam megállni. Két dolgot tennék hozzá. Óriási jelentõségû szerintem, hogy az utóbbi pár ezer évben az emberiség kiirtotta a Föld erdõségeinek javát (szerintem több mint felét), ami a széndioxidot képes megkötni. Ha mi elárasztjuk cokettõvel a légkört, másik kezünkkel pedig irtjuk az erdõket (Indonéziában pl. égetik az erdõket és óriási szmog pusztít egyes helyeken tudtommal), nem csoda, hogy nõ a koncentráció.
Másrészt az idõjárásban vannak változások az egyes évek vagy évtizedek közt (meglepne, ha nem lenne), de ez, ami van pár évtizede, még csak legfeljebb idõjárás változás. Nem tudok olyanról, hogy a tenger elöntött városokat (15 centi helyett 150 centi sem öntötte volna el õket) vagy, hogy a tundra beerdõsült volna, esetleg a mediterrán klíma sivatagivá alakult. Egyes területeken van kiszáradás (Aral vagy Csád tavak vidéke pl.), de vastagon benne van ebben az emberek "áldásos" kezemunkája.
Ha hazánkban vagy a Dinári-hegységben annyi erdõ lenne, mint úgy 1000 éve, megnézhetnénk mennyire forró nyaraink lennének.

Akik klímaváltozásról beszélnek, nem hinném, hogy alaposan végig gondolták, mit is mondanak.
Vagy tényleg komplett hülyék, de ezt nem feltételezem senkirõl.
A klímának vannak stabil korszakai (egyáltalán, ezek jelentik magát a KLÍMÁT), és vannak nyilván instabil idõszakai. Éghajlatunk stabil idõszakai néhány százezer évre visszamenõleg a glaciálisok és interglaciálisok. Ezek periodikusan váltakoznak, ami a Föld un. "hûtõházi" idõszakaira jellemzõ -bolygónk jelenleg összességében hideg korszakot él.
Az éghajlat a glaciálisokon és interglaciálisokon belül sem teljesen állandó (ld. pl. középkori klímaoptimum, kis jégkorszak), de ezek az ingadozások meg sem közelítik azt a hullámzást, amit a glaciálisok és interglaciálisok váltakozása jelent. Elõbbiek ezért csak az éghajlat-ingadozás nevet érdemlik.
A szememben igazi klímaváltozás egy glaciálisból az integlaciálisba való átalakulás (vagy vissza)
Hogy ennek méreteit érzékeltessem (és összevethetõvé tegyem a jelenlegi "éghajlatváltozással"): az utolsó glaciális mélypontján a szárazföldi jégtakaró a Kárpátok északi lábáig terjedt, az Alpokat közel 3000 m vastag jég fedte. A Kárpát-medencén belül nem volt ugyan jég, de tundra volt. A világóceán szintje kb. 120 m-rel a mostani alatt állt a víz jégtömegekbe fagyása miatt.
A tengerszint egyébként kitûnõ indikátora a jégtömegek képzõdésének és olvadásának. "Éghajlatváltozásunkban" ez kb. 15 cm-t emelkedett a rendszeres mérések kezdete óta (és még ezen is vitatkoznak a tudósok) Igaz, most nincs annyi olvadó jég, mint az utóbbi glaciális végóráiban -na de: 15 cm kontra SZÁZHÚSZ méter??
Még annyit: azt valószínûleg csak a fene tudja pontosan, hogy az emberi tevékenység (szén-dioxid emisszió) mennyire képes "belerondítani" a glaciális-intergalciális rendbe. Sok klímakutató nyilván azt mondja: nagyon-nagyon. De lehet, hogy valójában ici-picit!

Azannyakínnya, ezt benéztem!
"A hõmérsékleti adatsorokból kitûnik, hogy hazánkban a 20. század elejétõl kezdve beszélhetünk a klíma változásáról"

Na akkor még érdekesebb, így már komplett hülyeség!

Nyilván van köze hozzá, de azt hogy mekkora mértékben, nem tudhatjuk és vagy több tucatnyi egyéb tényezõ is befolyásolhatja a dolgot.
Csak azért bátorkodtam megkérdezni, mert az a nagy negatív anomália már hónapok óta ott van, és erõs volt ( utóbbi hetekben kissé gyengült ), ennek ellenére az elmúlt hetekben azért rendesen volt ciklontevékenység az észak- Atlantikumban.
Még néhányan aggódtak is a metnet-en pár hete hogy ebbõl a blocking vs. ciklonhajlam váltakozásából melyik fog vajon gyõztesként kijönni.
Egyelõre úgy tûnik az elõbbi.
Aztán a dolgok pár héten belül is nagy fordulatot vehetnek és minden kezdõdik elölrõl.

Egyébként a ciklontevékenység gyengélkedésének nagy valószínûséggel van köze a nagy területû negatív anomáliából és a tõle északra lévõ pozitív anomáliából eredõ kisebb hõmérsékleti gradiensnek.

Az a bõdületes észak - Atlanti negatív anomália mibõl gondolod hogy a sarki - jég olvadásától lett ekkora!?
Tudtommal 2012-ben még intenzívebb volt az olvadás és ilyesmit nem láttam akkor.
Es mibõl gondolod, hogy az Észak - Atlanti csigagyar a negatív anomália miatt gyengélkedik.
Mi van ha beindul, és 2 hét múlva megint végeláthatatlan ciklonaktivitas lesz a térségben, nálunk meg enyhe idõ.

Bocs, rosszul fejeztem ki magam. Ezek a GW guruk nem Mekkmesterek, hanem inkább a legõsibb mesterség mûvelõi, csak ezek nem a testüket, hanem a tudásukat adjak el pénzért, es ha kell, a csillagokat is lehazudjak az égrõl, fittyet hányva a becsületnek es a tudományos etikanak. A véleményem róluk Ennek semmi köze a chemtrailhez vagy az összeesküvés elmeletekhez, ne keverjük mar össze Gizikét a gõzekével.

Maximálisan, totál egyetértek a mondandóddal. Pont igy gondolom én is!
Azért azt jó lenne tudni hogy miért csak az oroszok jósolják évek óta a lehûlést, kisjegkorszak érkezését a 21. század közepe tájékán.
Lehet tudnak valamit!?

Én annyit tennék hozzá, hogy a 20. század eleje 110 éve volt.

Menjünk sorban!

"Mint elmondta, a légkörbe juttatott széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok sokáig maradnak meg a légkörben, így hatásukat évtizedekig, sõt egy egész évszázadig is kifejtik."

Akkor a mostani szélsõségekért az 50-100 évvel ezelõtt kijuttatott üvegházhatású gázok okolhatóak?
Az 1920-1950 közti hasonlóan rapszódikus idõjárásért meg az 1800-as évek közepén-végén elkövetett levegõszennyezés?
Az 1750-es évek környéki szélsõséges idõszakért meg az 1600-as évek végén a nagy gyárak, üzemek, a sok kocsi kipufogógáz felelõs?

"A globális klímaváltozás elsõ jelei hazánkban is megfigyelhetõek, amit egy laikus is észrevehet, ha figyeli az idõjárást, hiszen egyre intenzívebbek a hõhullámok nyaranta és a szélsõséges csapadékeloszlás is ezt jelzi."

Pontosabban a laikus észrevette, de õk nem.
Van aki 1992-ben azonnal abban a percben észrevette ahogy megváltozott az elõzõ idõszakhoz képest.
Õk meg még csak most kezdik kapisgálni.
Ha meg a laikusok észrevették, de õk nem, akkor minek vannak õk?

"A hõmérsékleti adatsorokból kitûnik, hogy hazánkban a 20. század elejétõl kezdve beszélhetünk a klíma változásáról"

Valójában egy 10 évvel korábbról, de mindegy is, mert kb. 5 éve kezd fogalmuk lenni valamirõl, miközben a változás már több mint 20 éve megtörtént és tart.

Csak tudnm, hogy az 1960-1990 közti hûvösebb, kiegyenlítettebb idõszakot mivel magyarázzák.
Meg majd ha 8-12-15 év múlva változik megint, remélem a hûvösebb és kiegyenlítettebb felé, bár ezt is ráfogják a globális felmelegedésre majd, hogy a következõ hidegebb idõszak a nagy melegedés elõtti negatív visszacsatolás.
Miközben a következõ klímakonferenciát május 15-én a befagyott Duna jegén tartják!

Meg a láthatatlan világ hatalom ami uralja a világot. Meg a kemtréll féle agymenések, csoda, hogy a boszorkány égetések még nem maradtak meg a köztudatban. De ki miben hisz.

Gondolom a meteorológia szolgálatnál úgy készítik az elõrejelzéseket, hogy sötét-homályos szobákból kapják az utasításokat New Yorkból, meg Pekingbõl és azt mondják a hírekben. Téboly.

A Mekkmester kifejezés a hölgyre elég ízléstelenre sikerült, sajnálom, hogy pont õ jutott eszembe. Utána lehet nézni a munkásságának, vagy éppen utána csinálni...

Egyáltalán nincs bebizonyítva az egész GW un. elmélet, ellenben az, hogy nagy biznisz áll az egész hátterében, ahhoz kétség nem férhet. Nem lepõdnék meg, ha éppenséggel globális lehûlés küszöbén állnának, ezek a Mekkmester szintû szakértõk pedig a mainstream médián keresztül az ellenkezõjét próbáljak elhitetni a jóneppel. Ez bennem jobban kiveri a biztosítékot, mint 100 metnetes
troll. Ennyi.

Mindennek eljön egyszer az ideje.
Látjátok: szeptember közepén néhány emberke 30 fokokat vizionált októberre, egyesek megváltozott klímáról irkáltak teljes komolysággal...