Külföldi időjárási események

Erre az éghajlatváltozásban reagálnék.

Usrin!
Köszönöm a választ!
Korábban is írtam már évekkel ezelõtt, hogy szerintem a nyugati áramlás drasztikusan vesztett dinamikájából, ezzel párhuzamosan a meridionális pedig gyakoribb és erõteljesebb lett, illetve az blocking helyzetek száma is nõtt. Ez idõrõl idõre azt eredményezi, hogy Európa elárasztódik hideg levegõvel, ezért van, hogy az elmúlt 15 évben sokkal több hosszabb-rövidebb hideg idõszak volt, mint korábban, illetve a mediterrán ciklonok száma is emelkedett, illetve olyan idõszakokban is megjelentek, amikor nem voltak jellemzõek.
Hogy ez mennyiben függ össze a Golf-áramlattal, az jó kérdés, ugyanis tényleg úgy van, ahogy írod, hogy nem az idõjárás lett hûvösebb vagy melegebb, hanem egyszerûen szélsõséges és rendkívüli lett. Ez mind amellett, hogy melegebb is. Érdekes!
Én ott indulnék el a kutakodásban, hogy mi a fészkes fenének csücsül a Brit-szigetek és Skandinávia felett hetekig hónapokig egy anticiklon!?

Jaurinum!
Közben én is látom, igen, lehet -3,2 volt a -32.

Ezen az oldalon: Link meg lehet nézni a tengervíz-hõmérséklet anomáliájának alakulását. (A visszatekintõ táblázatból a "Full Global" térképeket nézd.) A Brit-szigetekkel szomszédos atlanti részen november vége, december eleje óta -0,5°C körüli negatív anomália van, de az Északi-tenger még mindig enyhébb egy kicsit az átlagosnál. Ez önmagában korántsem olyan rendkívüli, mint amennyire az idõjárás azzá vált. Az USA és Kanada keleti partjai elõtt viszont sokkal nagyobb szélsõségek alakultak ki. Úgy tûnik, ott a Golf-áramlat egyszerûen északabbra tolódott volna (részben a hideg Labrador helyére, így egy sávban óriási pozitív anomáliát elõidézve), és ezzel a Labradort is "eltolta" a szokásosnál északabbra (ez meg az óriási negatív anomália sávja). De hogy ennek közvetlenül mennyi hatása lehet Európára, az nagy kérdés... hiszen ahogy fent írtam, a brit térségig eljutó óceáni hõmennyiség nem csökkent annyira durván.

Egyébként én úgy gondolnám, hogy a Golf-áramlat "gyengélkedése" elsõsorban nem úgy hûtené a teleket, ahogy most látjuk, tehát nem idézné elõ egyenesen, hogy Skandinávián át a Brit-szigetekre szakadjon a kelet-európai (avagy észak-szibériai) eredetû hideg. A mérsékelt égövben ugyanis mindenképp nyugati az uralkodó szélirány, pusztán az egyenlítõi és a sarkvidékek közti T-különbség és a Föld forgása miatt. Ebbe a tengeráramlatok nem igazán szólnak bele. Viszont gyengébb Golf-áramlattal az uralkodó nyugati szél már nem azt az enyhe levegõt tudná odaszállítani, amit napjainkban, így az átlaghõmérséklet lecsökkenne. Tehát nem a nagy, "szibériai" hidegbetörések szaporodnának elsõsorban, hanem a szokásos óceáni légtömegek lennének eleve hûvösebbek.

Másodsorban persze a Golf- (É-Atlanti-) áramlat nyilván rásegít a ciklonok keletkezésére is, így a gyengülésével gyakoribbakká válhatnak a blokkoló Ac-k, de ez nem olyan közvetlen és egyértelmû hatás, aminek egy fél fokos "gyengélkedés" nyomán azonnal ilyen markánsan kellene megjelennie. (Mi lenne akkor 2 fokos "gyengélkedésnél"?)

Viszont én azon gondolkodtam, hogy vajon a múlt tél és az idei tél Brit-szigeteken mutatott formája nem "köszönhetõ-e" a Golf-áramlat esetleges gyengülésének!?

Azért annyira nem enyhít a több mint 1000 km-re lévõ Északi-tenger és a még távolabbi Atlanti-óceán az észt teleken. Tallinnban a januári átlag -5,2°C, a februári -5,7°C, több fokkal hidegebb, mint Magyarország síkvidékein bárhol. Inkább a Kelet-európai-síkság fagyos leheletét érzik õk, ami viszont egyúttal száraz is. Emellett a mi hórekordjainkért felelõs mediterrán ciklonok is jórészt hiányoznak onnan (bár egy-egy elvetemült példány képes odáig feltekeredni), és hegyek híján orografikus "rásegítés" sincsen.

Hát ott azért eléggé beleszól az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat. Valószínûleg ezek miatt nem olyan "nagy" a rekord

Észteknek összejött a tél hó szempontjából. Tallinban megdõlt a rekord. 62cm Cikk(angol): Link