Metnet találkozók

Jól gondolod, azzal tényleg tudunk játszani, ha kissé kevesebb hidrogént töltünk bele, általában kissé lassabban és magasabbra megy, ha többet, akkor gyorsabban és alacsonyabbra, de ezzel csak kis mértékben (kb. 29 - 34 km között) változik az elért magasság. De legfõképpen a léggömb minõségétõl függ a felszállás magassága. Ritkább esetben a szonda is beadhatja a kulcsot emelkedés közben. De ha a léggömb, és a szonda is rendben funkcionál, akkor legalább 29 km-es felszállásunk szokott lenni a mostani technológiával.
szerk.: közben látom, hogy celsisus kolléga megválaszolta a kérdést

Amikor télen a hófúvás miatt Szegeden voltam, akkor Pitomék arra is rájöttek, hogy jobb volt a dobás elõtt kicsit kitenni a hidegbe a lufit, hogy átvegye a levegõ hõmérsékletét.

Köszönöm a választ! Akkor jó gondoltam, hogy egy szûkös mozgástér lehet csak a gázmennyiség tekintetében.

Van,de nem sok..ha lassabban megy-tehát a kelleténél kevesebb hidrogén teszünk bele-akkor nagyobb eséllyel megy magasabbra..de lassan..ami ugyancsak baj,hisz az eldobástól számított jó két óra múltán már bent kell lenni az adatoknak az adatbázisban...de nincs nagy különbség,általában bárhogy töltünk 25-35 ezer km közé repül...98%-n.
A másik a lufi..most 600 grammos lufit használunk ami átlagban 32 ezerre megy..régebben volt 1000 is..ami szinte minden esetben 35-37 km-re ment.

A max magasság nekem 39 ezer volt 24 év alatt

Nagyon szépen köszönöm a részletes információt!

Hm,szóval a Jupiter volt...akkor jól sejtetted,hogy az a fényes objektum egy bolygó. Én meg akkor jól gondoltam,hogy a Szaturnusz nem lehet.

Mennyire van ráhatásotok a magasságra? Én azt hittem, hogy ez egyáltalán nem függ tõletek. Nyilván eltekintve attól az esettõl, amikor túl sok/kevés gázt engedtek a gömbbe Vagy éppen ez az, amivel játszani tudtok?

Az elõrejelzõk, veszélyjelzõk által használt termodinamikai (aerológiai) diagramokon 100 hPa szintig (jelen esetben ez 16 350 m volt) van megjelenítve a felszállás, tulajdonképpen a légköri folyamatok döntõ része ebben a rétegben játszódik le. Régebb az e szintet el nem érõ felszállásokat ismételni kellett (újabb rádiószonda azonnali felbocsátása).
Minõségügyi elõírás szerint pedig a legalább 50 hPa szintet (20 600 m) elérõ felszállások számítanak "jó"-nak, e szint alatt véget érõ szondázásnak csak kevés esetbe szabadna elõfordulnia.
Egyébként pedig bármilyen nagy magasságból, akár >35 km-rõl, származó adatok hasznosak klimatológiai szempontból, és ezért eltárolódnak.
szerk.: utánanéztem, és a csillagok között feltûnõen fényesen látszódó égitest (amirõl vitáztunk) a Jupiter volt

Szia!Rossz volt a kérdésed. Pitom a minimális magasságra értette, Te viszont a (max.ra) hPa 500, esetleg ugye még feljebb esetleg 200 hPa?

Amúgy nagyon jó részletes fényképes összeállítást adtál fel, köszönjük!

Ha már száz m-re eljut is kapunk értékes információkat

De a troposzférát nagyon jó, ha átvilágítja...

Mi az a minimális magasság,ameddig fel kell ahhoz jutnia ,hogy értékes meteorológiai információkat közvetíthessen? 500 hPa szint? Esetleg , 200 ?

Én már nem voltam ennyire ügyes: 29010 m lett a mai vég

Szép távolság ! Köszi !

A sütögetni valók : Link
Szalonna sütés : Link
Füstfelhõ mögé burkolózva : Link
A lufi ,felengedésre készen áll : Link

1548 m. magasan ( 850 hPa) 5 fokkal melegebb volt,mint 2 m-en! Kb. 2500 m. magasságban volt ugyanannyi a T ,mint a met.állomás szintjén ( 83 m) ... Ez aztán az inverzió!: Link