Rövidtávú esélylatolgatások

Így igaz.
Itt ugyanez történt, a 15cm-es péntek reggeli maximális havam, vasárnap délelõttre gyakorlatilag elolvadt. De csak a földön, füvön! Vasárnap (!) délután az árnyékos helyeken még a bokrokon, kisebb fákon (ahonnan nem tudta lefújni a szél), porhó volt!!
Elõtte csütörtök délután, a 15-18mm-i esõ után, elõször a füvön kezdett megmaradni a hó.
Tehát a meleg, vizes talajon képzõdött elõször hóréteg, hogy azután ott is olvadjon el a leggyorsabban!

Nem, a talajhõ igenis sokat számít, inkább csak az nem igaz, hogy nem maradhat meg a hó, ha meleg a talaj.
Most 15-én egész más volt a hó szerkezete, megmaradása és elolvadása, mint egy januári havazáskor. Mondanom sem kell, hogy elõször a fûszálakon maradt meg (mint minden októberi vagy áprilisi havazásnál), majd ezek összedõltek egymásra, mert sok volt a hó, majd a hófúvás süvített végig a terepen. Döbbenetes tapasztalat volt számomra (felmentünk a hegyre), hogy ahonnan elfújta a havat a szél, ott jégréteg volt. Az egész hegyen! A meleg talajhõre érkezõ (esõt és) havat lefagyasztotta a szél! Dolgozta alulról a meleg, felülrõl meg a pár száz km/h-s szél! Link itt látszik a hegy: jobb oldalt (északi oldal) lefújta a havat, jég, bal oldalt hó!
Másik tapasztalat: a hógolyózás közben új stratégia alakult ki: a fákról lehulló porhóval semmit se lehetett kezdeni, de ha a talajon lévõ hó aljáról markoltál, úgy tapadt, mint a legrémesebb vizes hó, majdhogynem csöpögött: jó nagyokat is lehetett vele csattintani az ellenfélbe! Miért? alulról dolgozta a hõ a havat és olvasztotta meg!
Ugyanez igaz a nagyobb tócsákra, némelyiket hó fedte, de igen kellemetlen volt belelépni, csak úgy repült szét a latyak és hamar el lehetett merülni a vízben.
Harmadik tapasztalat: volt 1-2 meredek emelkedõ, amit le akartunk küzdeni az erdõben (eltévedtünk - igaz, direkt). Nekifutottam, és a vizes sáron, amin hó volt, úgy visszacsúsztam, ahogy egy kiadós zivatar után az erdõben teljesítménytúrán. Megfagyva, a teteje? dehogy!
Az olvadás hozott még egy érdekes dolgot: a domboldalon elõször a talajon tûnt el a (akár 10-15 cm!) hó. A bokrokon, fákon még mindig megvolt (árnyékban), a talajon árnyékban sem! Elõször rá sem ismertem a hegyoldalra, pedig ott van a bíróság mögött Budaörsön, minden nap láttam, elég jól ismerem, de ez a mintázat furcsa volt... A hegyoldal hó-lefútta lefagyott területének nagyjából 10 perc ha kellett kiolvadni.

Tapasztalat: a talajhõ rengeteget dolgozta a havat, igenis számolni kell vele, de az nem igaz, hogy meleg talajon nem tud megmaradni a hó (van olyan körülmény), de az sem igaz, hogy nem lehet számolni vele. Télen pl. hosszan fagyott talajra ráfagy +2 °C-ban az esõ, vagy +1 °C bõven megmaradó havat tud hozni.

Ez a márciusi hó pont ebben erõsített meg a legjobban Rengeteget számít a talajhõ!

Elõtte a fagyos szél megalapozta a nagy mértékû megmaradást. Úgy tûnik a jövõ hét elején is lehet ilyen szerencsénk.

Ide a 32 cm-es hó, a +7 fokos talajra érkezett, és az erõs havazás valamint a 0 fok ellenére is megmaradt. Lehet a helyszín is számít

Pedig igenis számít! Ha nem is eget rengetõ mértékben, de a talajhõ befolyásolja a megmaradást. Remek példa erre a tegnap, amikor fél napon keresztül 0 fokban idõnként erõs havazás volt. A (meleg) talajon (fû) csak vékony (max. 1 cm) latyak képzõdött, ugyanakkor az enyhén negatív Td miatt, a sokkal jobban lehûlõ autókon, 5-6 cm-es hóréteg alakult ki (ugyanott). A havazás után a talajról azonnal elolvadt a hó, az autókról csak jóval késõbb. Tehát a langyos talaj igencsak zabálja a havat!

--------------------------------------------------------------------

UI: ezzel nem azt mondom, hogy mondjuk 15 fokok után, egy kellõen erõs lehûlést követõen, nem tudna hóréteg kialakulni, csupán az lenne, mint nem is olyan rég nálam: -2 fokban elolvadt az összes hó (de mindenhol, még a városon kívül is).

Nem tudom mikor felejtitek már el ezt a talajhõ bullshitet. Idõrõl-idõre felüti a fejét, és szintúgy rá is cáfol az idõjárás, de ha a várható hómennyiség körül megy a polémia, akkor muszáj valakinek ezt bedobnia.
Persze ha te a járdán, vagy úttesten méred a hóvastagságot, akkor oké, de egyébként a talajhõ relevanciája ilyen esetekben elenyészõ.

Még van egy tényezõ, ha szabad megjegyeznem,ez pedig a talajhõ.
Ugyanis most jóval hidegebb lehet a talaj mint a múltheti ítélet idõnél.Sõt,könnyen lehet hogy fagyos talajra érkezik a hó,ellentétben a múltkorival,amikor meleg talajra és vízre esett.A másik a jóval gyengébb légmozgás....Így aztán ha marad a modellek által várt 20 mm körüli csapadék hóban ide Dny-ra,az könnyen jelenthet ,ha nem is dupláját de 25-30 cm-t is.Persze ha felezés lesz,akkor reális a 10-15 cm...

Igen, ez egy visszafogott várakozás a modellekhez képest, lehet vele bukni. A nagy területen 15 cm feletti (bármely reggeli méréskor) már nagy bukás lenne. NO, de mikor bukjak hatalmasat egy hótippel, ha nem március végén

Ott van még a március vége!?

Rudolfking klasszikusát kicsit átalakítva, a finálé után jön a ráadás, már csak egy kérdés maradt: minden, aminek kezdete van vége, is van egyszer?

Vasárnaptól a jövõ hét közepéig szép kis téli makrokép alakul; anticiklon a medencétõl északra, délre pedig hol közelebb, hol távolabb elvonuló ciklonok, középen összeáramlással, elegendõ nedvességgel megspékelve. Ez a helyzet a keleties áramlással a tapasztalatok szerint a ny-i, dny-i területeket részesíti elõnyben, miközben k-en a bukószél, fõnös hatása is érvényesülhet. A Mi kell a hóhoz? kérdésre adott válasz mind a 3 összetevõje meg lesz. Többször várható havazás (jellemzõen gyenge közepes intenzitással), amit fõként keleten, esetleg középen havas esõ, esõ, fagyott esõ, netán ónos esõ is színezhet, szitálás és hó is lehet. Érdekes csata lesz ez, mert tipikusan kontinentális (jó fajta lábas, talpas) hideg levegõ érkezik fölénk és ez küzd majd a március végi napsütéssel. Ez a típusú áramlás jobban szereti a stabilabb, de határozott alapszelet és kevésbé lökéses, de hófúvást, helyenként elõidézhet majd. Kíváncsi vagyok, h a jellemzõen réteges felhõt (Ns, As, St) ilyen esetben hol és mennyi idõre tudja, tudja-e majd gomolyossá (Cu, Sc) változtatni a bejövõ sugárzás. A hótippem a következõ 200-250 m alatti részekre 25 és 29 reggeleire: Link (Természetesen az biztos, h nem így lesz, a tág intervallumok most is, mind a területi, mind a helyzetben lévõ bizonytalanságot jelölik )

A dombokon, hegyeken ennél jócskán több is hullhat. Továbbra is úgy saccolom, h az ország nagy részén (nem mindenütt) nappal (08-18 óra között) nehezen vagy csak alig lesz gyarapodás a hóban, közepes intenzitás esetén inkább a szinten tartás lehet a jellemzõ a besugárzás miatt. Az intenzívebb szakaszokban, -2 fok körüli részeken létrejöhet az ami meglehetõsen ritka, számomra (életemben) szinte példátlan, az, h gyarapodjon a hó pl. 10-15 óra között március végén síkvidéken. A legjellemzõebb sztem az ország nagy részén a következõ lehet, éjjel (08-1 gyarapodás, fehéredés, nappal olvadás, foltosodás, ill. feketedés. Ami a nagyvadakat illeti, a napi min. rekord(ok) 24-én még -15 körül, majd -10, -11 körül alakul(nak). A sok felhõ és legalább lengedezõ szél a megdöntésük ellen szól, viszont az átmeneti kiderülés és szélcsendesebb részek együttállása miatt nem zárom ki, hogy pár rekordot behúzzunk. Én így látom, de az utolsó szó az idõjárásé lesz.