Meteorológiai műszerek otthon
Műszer csatlakoztatása a MetNet-re
MetNet WS feltöltő: LINK MetNet WD feltöltő: LINK
MetNet cumulus feltöltő: LINK
Figyelem! Akinek Netatmo és Ruuvitag műszere van, az mostantól felkapcsolhatja a MetNet-re is!
Műszereim LINK
Csatlakoznál a légszennyezettség mérő állomáshoz? Olvasd el cikkünket
Kérdésed van ezzel kapcsolatban? Írj nekünk a legszennyezettseg(kukac)metnet(pont)hu címre.
Hello!
Hát igen nekem is egy pce-fws 20 van már vagy 10éve kinnt. Szélsebességen kívül mást nem cseréltem. Szélkakast kéne egyet szereznem tarcsiba.
A davis műszer így most kb használhatatlan gondolom. De inkább írj privátban kérlek majd ne szemeteljük szét a topikot. Telefonról nem tudok privit írni. Köszi.
Hát igen nekem is egy pce-fws 20 van már vagy 10éve kinnt. Szélsebességen kívül mást nem cseréltem. Szélkakast kéne egyet szereznem tarcsiba.
A davis műszer így most kb használhatatlan gondolom. De inkább írj privátban kérlek majd ne szemeteljük szét a topikot. Telefonról nem tudok privit írni. Köszi.
Szia!
Igen. Az történt, hogy egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az esti óráktól kezdve a beltéri egységről eltűntek a külső adatok. A kinti egységben lévő -amúgy lítium elem- nagyon gyorsan lemerült mindig. Nappal volt adat, mert a napelem dolgozott. Ezen kívül volt benne egy háttértároló is, ami a napelemről még sötétedés után is szolgáltatott energiát, de azt is hamar kiürítette. Elvittem műszerészhez, kiderült, hogy zárlatos.
Arról a részéről van szó az állomásnak, amibe a kültéri szenzorok kábele csatlakozik be, és ahonnan aztán vezeték nélküli kapcsolattal továbbítódnak az adatok a beltéri kijelzőre.
Annak idején 86000 Ft-ba került volna a kültéri gyűjtőegység pótlása, ebbe már nem ruháztam be. Ha jól számoltam, 5 évet bírt az egész. Egy WS jóval tovább megy, egy csúcskategóriától, -mint a Davis- többet vártam. De az is lehet, hogy csak jó a marketingjük. Ami még bosszúság volt, hogy a TH szenzora sem egy nagy dobás, a szélmérő pedig hamar csapágyas lesz, tehát szorul, kis szélnél nem mér. Komplett újat kell venni helyette, ami megint egy zsák pénz, meg úgy minden alkatrész hozzá. Ennyiért hazai fejlesztésű automatát is vehettem volna már.
Így aztán úgy döntöttem, nem kísérletezem tovább. Másik műszert azért sem vettem, mert a lakásomtól messze van a mérőhelyem a szántóföldünk közelében, távadós műszer szóba sem jöhet. Ez hátrány, előny viszont a nyílt mérési helyszín. (a Davisben ez az egy volt jó, hogy nagy a hatótávolsága). Jelenleg egy német kézi, digitális min-max hőmérőm van (Greisinger 1710), amiről naponta kétszer leolvasom a szélsőértékeket. Egy 2"-os oszlopra van felszerelve a tányéros árnyékoló, valamint egy szigetelt, műanyag szekrény , amiben a kijelző rész található. Nem sok, de házi mérésnek megteszi. Előnye, hogy nagyon pontos, és gyorsan reagál a hőmérséklet-változásra. Hátránya, hogy nincsenek tízperces adatok, ki kell menni, és le kell olvasni minden nap, akár szakadó esőben is, valamint törölni a napi min-max-ot. De, ha belegondolok, régen is így volt, mikor még nem voltak automata állomások. Ugyanakkor élvezetes is előhívni a napi adatokat, és mivel ki kell menni hozzá, így egyúttal észlelni is lehet a pillanatnyi időjárást.
Amivel még kiegészül a "mérési program", az a csapadékmérés Hellmannal, és a radiációs minimum, ehhez hagyományos, alkoholos minimum-hőmérőt használok. Mivel ennek a hőmérőnek halála, ha sokat hurcolják, megszakadhat a kapilláris, -és nálam nagy a távolság a mérőhely és a ház között-, így a nappali tárolását valahogy meg kellett oldanom. Leástam egy csövet a talajba, és nappalra oda engedem le a hőmérőt, hasonló módon, mint a mélységi talajhőmérők esetében. Fontos védeni a sugárzástól, mert ha egyszer is kinnfelejti az ember, felmelegszik, és a benne lévő alkohol kicsapódik, a valóságostól pedig alacsonyabb értéket fog mutatni.
Igen. Az történt, hogy egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az esti óráktól kezdve a beltéri egységről eltűntek a külső adatok. A kinti egységben lévő -amúgy lítium elem- nagyon gyorsan lemerült mindig. Nappal volt adat, mert a napelem dolgozott. Ezen kívül volt benne egy háttértároló is, ami a napelemről még sötétedés után is szolgáltatott energiát, de azt is hamar kiürítette. Elvittem műszerészhez, kiderült, hogy zárlatos.
Arról a részéről van szó az állomásnak, amibe a kültéri szenzorok kábele csatlakozik be, és ahonnan aztán vezeték nélküli kapcsolattal továbbítódnak az adatok a beltéri kijelzőre.
Annak idején 86000 Ft-ba került volna a kültéri gyűjtőegység pótlása, ebbe már nem ruháztam be. Ha jól számoltam, 5 évet bírt az egész. Egy WS jóval tovább megy, egy csúcskategóriától, -mint a Davis- többet vártam. De az is lehet, hogy csak jó a marketingjük. Ami még bosszúság volt, hogy a TH szenzora sem egy nagy dobás, a szélmérő pedig hamar csapágyas lesz, tehát szorul, kis szélnél nem mér. Komplett újat kell venni helyette, ami megint egy zsák pénz, meg úgy minden alkatrész hozzá. Ennyiért hazai fejlesztésű automatát is vehettem volna már.
Így aztán úgy döntöttem, nem kísérletezem tovább. Másik műszert azért sem vettem, mert a lakásomtól messze van a mérőhelyem a szántóföldünk közelében, távadós műszer szóba sem jöhet. Ez hátrány, előny viszont a nyílt mérési helyszín. (a Davisben ez az egy volt jó, hogy nagy a hatótávolsága). Jelenleg egy német kézi, digitális min-max hőmérőm van (Greisinger 1710), amiről naponta kétszer leolvasom a szélsőértékeket. Egy 2"-os oszlopra van felszerelve a tányéros árnyékoló, valamint egy szigetelt, műanyag szekrény , amiben a kijelző rész található. Nem sok, de házi mérésnek megteszi. Előnye, hogy nagyon pontos, és gyorsan reagál a hőmérséklet-változásra. Hátránya, hogy nincsenek tízperces adatok, ki kell menni, és le kell olvasni minden nap, akár szakadó esőben is, valamint törölni a napi min-max-ot. De, ha belegondolok, régen is így volt, mikor még nem voltak automata állomások. Ugyanakkor élvezetes is előhívni a napi adatokat, és mivel ki kell menni hozzá, így egyúttal észlelni is lehet a pillanatnyi időjárást.
Amivel még kiegészül a "mérési program", az a csapadékmérés Hellmannal, és a radiációs minimum, ehhez hagyományos, alkoholos minimum-hőmérőt használok. Mivel ennek a hőmérőnek halála, ha sokat hurcolják, megszakadhat a kapilláris, -és nálam nagy a távolság a mérőhely és a ház között-, így a nappali tárolását valahogy meg kellett oldanom. Leástam egy csövet a talajba, és nappalra oda engedem le a hőmérőt, hasonló módon, mint a mélységi talajhőmérők esetében. Fontos védeni a sugárzástól, mert ha egyszer is kinnfelejti az ember, felmelegszik, és a benne lévő alkohol kicsapódik, a valóságostól pedig alacsonyabb értéket fog mutatni.
A tanácsotokat szeretném kérni. Tavaly tönkrement az automatám, egy Davis Vantage Pro 2. Sajnálom, mert sokba került. Elég nagy csalódás.Azóta nem vásároltam másikat, mivel a házunktól elég nagy távolságra van csak normális mérési lehetőség a külső kertben, másik állomás jele nem jönne be a lakásba, időnként a Davissel is volt kimaradás, mert közben épület és gyümölcsös is van. Csoda volt, hogy 3 falon keresztül egyáltalán bejött a jel, amikor még működött a Davis. Röviden a távadós műszereknek nincs értelme nálam.
Egy kézi min-max digitális hőmérőm van, amit naponta olvasni és "nullázni" kell. Szerintetek érdemes manapság ilyen módon hőmérsékletet mérni, hogy napi két adatom van csak, vagy a hőmérséklet felejtős kategória nálam és maradjon a csapadék?
Sajnálom egyébként, mert évek óta volt hőmérséklet-adatom is, de egy újabb Davis állomásba nem tudnék és nem is szeretnék beruházni, az olcsóbb típusoknak pedig nagyon messze van a mérőhely.
Egy kézi min-max digitális hőmérőm van, amit naponta olvasni és "nullázni" kell. Szerintetek érdemes manapság ilyen módon hőmérsékletet mérni, hogy napi két adatom van csak, vagy a hőmérséklet felejtős kategória nálam és maradjon a csapadék?
Sajnálom egyébként, mert évek óta volt hőmérséklet-adatom is, de egy újabb Davis állomásba nem tudnék és nem is szeretnék beruházni, az olcsóbb típusoknak pedig nagyon messze van a mérőhely.