Meteorológiai társalgó

(Egy kicsit statisztikus fizika lesz a téma.)
Tudtommal a levegõ hõkapacitása mindig CV=(5/2)R, legalábbis a meteorológiai közelítésben, hiszen ebben az esetben a levegõ kétatomos termodinamikai rendszernek tekinthetõ, s nem lépnek fel azok a jelenségek, melyek leírásához alacsony vagy magas hõmérsékleten kvantumos (vagy utóbbin még relativisztikus) közelítés kellene. Elõbbi biztosan 100K nagyságrend alatt jelentkezik (azt hiszem a forgás befagyása), utóbbi pedig 1000K fölött (ionizáció).

Tehát a meteorológiában ezen effektusok helyett klasszikus mechanika és termodinamikai határeset van (végtelen sok részecske, ami gyakorlatilag 1000db-nál már teljesül), ami minden állapotjelzõtõl függetlenül CV=(5/2)R-nek adja a hõkapacitást. Ezt kanonikus tárgyalásmódban (állandó hõmérsékletû hõtartályban lévõ rendszer) a szabadenergia felírásával, arról a belsõ energiára való áttéréssel és hõmérséklet szerinti deriválásával lehet belátni. Ehhez kiindulásként a klasszikus mechanika a Maxwell-Boltzmann-eloszlást adja állapot- (pontosabban energia-) sûrûségként.

Sze: A levegõ többi alkotóeleme miatt a CV=5/2R nem pontos, hanem picit több, valójában úgy 2,51R körül mozog elvileg, és ezreléknyit változik a specifikus nedvesség változása miatt, a Kappa=CP/CV=(CP+R)/CV=1,4 helyett pedig 1,4007. Elvégezve a számolást, ez a két eltérés ellenkezõ irányú, hisz a hõkapacitás növekedésével kappának csökkennie kéne, de a kappa mérhetõ, és ez jön ki.

Igen, feltehetõleg a vízgõz a kulcsa a dolognak. Viszonylag nagy hõkapacitásán túl a vízgõz még a párolgási hõt is hordozza.
Azt én is rég megfigyeltem, hogy derült, szélcsendes idõben a hó tisztességes pluszfokok mellett is jól tartja magát -sokkal jobban, mint felhõs, párás napokon. Azt hiszem, a párolgási hõelvonás áll a jelenség mögött.

Még az lehet kérdés, hogy a csökkenõ nyomás csökkenti-e a telítési vízgõz-mennyiséget.
Szerk.: mire jó az oldal kislexikona! Link
"A telítési abszolút nedvesség értéke egyedül a hõmérséklet függvénye."

Szerintem is a levegõ nedvességtartalma az elsõdleges befolyásoló tényezõ még nagy magasságokban is. Télen száraz levegõ esetén én már többször megfigyeltem, hogy az árnyékban lévõ hófelszín teteje már délután megfagyott, míg a napos részeken még olvadt. Ez is hasonló jelenség, mint amit Thermometer írt, csak kicsiben.

De például most nyáron is részben azért tudott többször ennyire meleg lenni itt nyugaton, mert nagyon száraz levegõ volt felettünk (emellett persze számottevõ része volt ebben a talaj erõs kiszáradásának is). Az elmúlt nyarakon ezzel szemben gyakran még délután is 50 % körüli maradt az Rh, és így hiába volt felettünk akár 22-23 fok körüli T850 is, nem tudott 36 fok fölé menni a hõmérséklet.

Hja, és emiatt azáltál, hogy szárazabb a levegö, a hökapacitása is kisebb. Igy elsösorban nem a tengerszint feletti magasság, hanem a levegö nedvességtartalma lehet mérvadó (hiába van egy pont magasabban, ha épp nedvesebb levegö található ott, mint egy alacsonyabban lévö ponton).
Viszont, mivel átlagosan csökken a levegö (abszolút) nedvességtartalma a tengerszint feletti magassággal, így úgy nézhet ki, mintha föleg a tszf.magasságtól függne a hökapacitás...

EMBERTELEN! Az agyam eldobom... Ha képeket nem mutattál volna, el se hittem volna hogy fagyott valahol, nemhogy vastagon fagyott. Csodásak lettek a képek, grat. hozzá! Tiszta Október. Ez most átértékelte a napomat.

A la paz-i körülmények engem arra emlékeztetnek, amit télen többen leírtak itt a fórumban: párás, felhõs 0 °C körüli idõben a hó jobban olvadt, mint száraz, szikrázó napsütéses bõven pozitív T esetén. A vízgõz hõkapacitása kb. duplája a levegõ többi alkotóelemének ( Link ). Valahol itt van a kutya elásva

Igen a levegö nedvességtartalma igen fontos

Tegyük fel Zabaron (legyen 200 m-en) +9 fokos harmatpontú levegö "állt rendelkezésre", ami felszíni kicsapódás révén lecsökkent 6 fokot az éjjel folyamán, s +3 fokos minimumot tett lehetövé. A töbör 900 m-en viszont nagy elönnyel indult a +2 fokos harmatpontú, szárazabb levegöjével, ami szintén 6 fokot csökkent felszini kicsapodással, kifagyással -4 fokra.

A levegö sürüségének változása 200 m-röl 900 m-es tengszerint feletti magásságra azért még nem olyan jelentös mint 4000 m-re. Majd átgondolom, amit erröl irtál, s ha jutok valmire, megirom

Mindenesetre fantasztikus, hogy a megfelelö felszíni forma + a száraz levegö együttese mire képes szélcsendes helyzetben ott fent a töbörben. Ha a budapesti felszállást: Link vesszük alapul, akkor a szabadlégkörben +15 fok körül lehetett a hömérséklet ugyanakkor, amikor a töbörben erösen fagyott 2 m-en is.
Egy ugyanilyen magasságban lévö, de nyitott, nem mélyedésben lévö helyen ugyanakkor már nem túl erös légmozgással is a szabadlégkört megközelitö, azaz jóval magasabb hömérséklet lehet jellemzö.

Értem már: a nagy magasságok száraz levegõje biztosan szerepet játszik a töbör-jelenségben.
De a la paz-i viszonyokat ez önmagában mégsem magyarázza.

Pontosan errõl van szó. Ott van pl. Zabar (tengerszint feletti magasságát nem ismerem, de biztosan alacsonyabban fekszik a Bükk-fennsíknál) Mélyedésben való fekvése és talán talajának minõsége miatt minimum-bajnok, de nyári komoly mínuszok itt nem fordulnak elõ. Ehhez szerintem még kell valami más is.
Elõször arra gondoltam a töbörök kapcsán, hogy a ritkább levegõ hõmérséklete jobban lecsökken kisugárzáskor, de felvilágosítottak, hogy a levegõnek, mint gáznak a hõkisugárzása nagyon csekély.
Aztán rájöttem, hogy e tény nem mond ellent a jelenségnek. Ugyanis az erõsen lehûlõ felszínt a fölötte elhelyezkedõ levegõ visszamelegíti -pontosabban, hõátadás révén nem engedi mértéktelenül lehûlni. Ennek a hõátadásnak a mértéke pedig függ a levegõ hõkapacitásától, azon keresztül a sûrûségétõl.
La Paz-ban (tengerszint feletti magassága több, mint 4000 m) állítólag elõfordul, hogy az utca napsütötte oldalán 20 fokot mérnek, míg az árnyékoson 0 fokot.

Nagyon õsz feelingjük van. *-*

Szerintem nem hegytetö vs fennsíki mélyedésre (töbör) vonatkozott a kérdés (ez teljesen világos, ahogy írtad is), hanem magasan lévö mélyedés (töbör) vs ugyanez síkvidéken (~erös fagyzug) esetére.

Persze majd Thermometer tisztázza, tényleg erre gondolt-e

A hõkapacitás különbsége azonos magasságban egy hegytetõn és egy mélyedésben szerintem elhanyagolható, mégis a töbör lesz hidegebb megfelelõ áramlási viszonyok mellett, hiszen a lehûlõ, és ezért sûrûbbé váló levegõ oda "folyik", ott gyûlik össze, amire még rátesz egy lapáttal a helyi kisugárzás. imho.

Nagyon tetszenek a képek, bár nem lennék szegény növények helyében!
Az utóbbi napokhoz képest nekem már a reggeli 14 fok is hideg volt.
A lakásban viszont végre emberi hõmérséklet honol.

Nem tudom, mekkora szerepet játszik ebben a levegö eltérö hökapacitása (érzésem szerint nem sokat), de a nagyobb magasságban átlagosan jelentösen alacsonyabb harmatpont biztosan sokat számít. Nem éppen a Bükk térsége, de elég jó becslés lehet a ma 00 UTC-s budapesti szonda mérése: Link

Ez a szabadlégkörben jellemzö viszonyokat mutatja. A magasban jellemzö jóval alacsonyabb harmatpont erösebb lehülést tesz lehetövé, ha egyéb szükséges feltételek (derült ég a kisugárzáshoz, minél gyengébb szél, stb.) is teljesülnek. Ha ezt a 900 m környékén lévö sokkal szárazabb levegöt "levinnénk" a síkságra, ugyanolyan "töböri" terepviszonyok esetén kiváncsi vagyok, hogy hasonló értékeket kapnánk-e, mint fent, +80-100 hPa nyomás ide vagy oda..

Szinte megint ott voltam, ne aggódj mikor mi megyünk úgyis hidegebb lesz lent mint fent:-) Kitolásból egy telet ott fogok tölteni garantált, hogy fagymentes tél lesz fent:-))))))))))))))))))))))))

Holnap is szép világ lehet, bár a szél már fújni fog fent szerintem.

Lélekmelegítõ, (akarom mondani: hûtõ) képek!
Egyszer biztosan ellátogatok a Bükk-fennsíkra minimum-nézõbe.
Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem, mely már régóta motoszkál bennem: vajon, a töbörklíma kialakításában a terepalakulaton és a talaj minõségén kívül nem játszik-e szerepet a nagy tengerszint feletti magasság azon az alapon, hogy a ritkább, és ezért kisebb hõkapacitású levegõ kevésbé képes visszamelegíteni a lehûlõ felszínt? Neked, mint "szakinak" mi errõl a véleményed?

A képek gyönyörûek! Úgy vélem, aki nem éli át az sohasem fogja megtudni mit jelenthet ez! Mekkora lehet már ott sétálni, amikor a levegõ sem rezdül, szinte érzed a pillanatot, a nyár és tél kontrasztját, de mégis örök egységét

Csodás fotók, szerintem is nagyszerûen visszaadják azt az élményt, amit sikerült átélnetek!

Nagyon patent fotók! :o Múlt hétvégén voltam edzõtáborozni Bánkúton, akkor még szó sem volt arról, hogy fagyhat odafenn. Egyszer mindenképp elkapom élõben ezt a látványt Köszi a képeket!

Ahogy ígértem, itt is vagyok a képekkel.
Link

Szerintem most sikerült olyan képeket lõni, ami visszaadja a nyári fagyot, a ködöt, a napkeltét a Fennsíkkal.
De ezt döntsétek el ti, hogy átmegy-e.

No meg is érkeztünk.
Tessék a bilibe kapaszkodni, ha ép onnan olvas valaki..
Írom az értéket.
T min: -4,9 °C.

Mindenhol volt legalább talajmenti fagy a Nagy-mezõn ma reggelre.
A síház melletti gépkocsi, a fenyves védelmének ellenére is lefagyott.
Almaszüret megvolt, egy darab levél nem marad a fán.
Képeket már töltöm a kisgéprõl, hamarosan jövünk vele.