2024. november 24., vasárnap

Fotóiskola

Adott napon: 
Keresés:
Fotóinfó
Ajánlott M42-es objektívek: Link
#1975
Hát némileg elbeszélünk egymás mellett, némileg ugyanazt mondjuk de másként nevet Eleve a emberi látástartomány felé terelgetés egyben torzítás is. Emellett az optika üveganyagában fellépnek veszteségek, elnyelések, akkor pedig információ is elvész, ezzel a képi info is torzul nevet A blende csökkentése miatti sötétedés természetesen nem érinti a szineket, de látás szempontjából igen. Az elõbb erre is szándékoztam kitérni, de akkor még hosszabb lett volna nevet Ezért hajtogattam korábban is folyton hogy egy sötét alapképen is a rendszeren átjutó minden info ott van és utómunkával felerõsíthetõ nevet De most a hangsúly a BEJÖVÕ információn van, ami elkerülhetetlenül veszteséggel jön át az optikán, ily módon torzul is. Az üveg anyagán egyes frekvenciák elnyelõdnek, egyesek megváltoznak, hiányos és torz lesz a képi információ. Jó optikánál kevésbé torzul, a rossz az rossz nevet
#1972
Félreértettél!
Én nem azt írtam, hogy a többi hullámhosszt levágja az objektív (azt a feladatot pl. az IR, csillagászatnál /is/ pl. a H-alpha, OIII szûrõk végzik), hanem színkorrigáltságban az emberi szem érzékenységét próbálják megközelíteni, egyre jobb hatásfokkal! És ez nem módosítás, hanem a jó felé való "terelgetés"! Épp ezért választottam le a fénytörésbõl adódó színi hibát, ami merõben más téma!
Újra azt kell mondanom, hogy nincs igazad a fényerõ-szín kapcsolatban! nevet
Az, hogy én szûkítem a blendét (amit pl. az ISO növelésével egyensúlyozok), annak semmi köze a színekhez, hiszen az nem ugyanaz, ha a bejövõ fény mennyiségét leveszem és a kép besötétül (alulexponált lesz)! Szinte ugyanez játszódik le nap, mint nap: ahogy napnyugta után egyre sötétebb lesz, úgy fakulnak ki a színek, ugyanis az emberi szem kevés fénynél nem képes megkülönböztetni a színeket! Pl. sötétben nem mondod meg egy autóról, hogy az piros vagy sötétkék-e! Ez pontosan ugyanaz, más szemszögbõl!

"Rossz képekbõl átlagolással sem lehet jó képeket készíteni" - erre van az a mondás, hogy szarból nem lehet várból építeni! nevet
#1970
Hm nevet Érvelésedbõl úgy néz ki az optika mégis befolyásolja a fényt, hiszen a lencsék üveganyagát úgy válogatják össze és csiszolják hogy az ÁTLAGOS emberi szem látástartományát felölelõ érzékenységéhez "passzoljon", a többit levágja nevet Ez máris az elsõ optikai módosítás, a képre nem a teljes spektrum kerül. Én errõl beszéltem, nem az anyagfénytörésen (lencsék) alapuló optikai eszköznél fellépõ aberrációkról (a legfontosabb alapszinek nem egy pontban egyesülnek). Az pedig gyakorlatban jól látható hogy mennyire befolyásoló tényezõ az optika és az adott gép szoftvere, némelyik kép szines és fátylas, némelyik fakó de pengeéles, a felhasznált obit szinte puszta leképezése alapján fel lehet ismerni (szélsõséges példa a mobilkép).
A fényerõ nagyon is befolyásolhatja a színeket kép sötétedésével. Telézéssel (lényegében fókusznyújtás) csökken a fényerõ, csökkenõ fényerõvel halványulnak a színek. Alkonyatkor mégoly színes téma is sötétedni kezd a gépben is, persze ISO emeléssel "visszaerõsíthetõ" de az már beavatkozás, mely módosíthatja a képet, pld. megjelenhetnek a szines-vöröses zajpöttyök) Mint amatõrcsillagász tudhatod, kis fényerejû hosszú fókuszú távcsõvel nappal is sötét háttérrel lehet bolygókat fotózni, míg nagy fényerõvel, rövid fókusszal kékes égháttér zavarhat éjjel is pld. üstökös-keresésben, különösen ha fent van a Hold. Még F2-s fényerõ mellett is sötétnek hat egy rövid expo-s kép a csillagos égrõl, míg 30 sec-nél kékesen kivilágosodik (holdfényben pedig majdnem nappali kékre, toltam fel fotót errõl). A távcsöves fotó szinezõdése, kis fényerõvel (hosszú fókusszal) eltûnik, legalábbis minimumra csökken.
Fenntartom, mind az optika mind a fényerõ sztem jelentõsen közrejátszik, az optika is elnyeli a fény egy részét (1 m átmérõnél megálltak a lencsés távcsöveknél emiatt), módosít a vizuális kép összességén, majd a képalkotás során még ezután ront vagy javít az érzékelõlapka és a gép feldolgozó szoftvere. Nem véletlen van olcsó és drága optika. Amelyik fénytörésre, színkorrekcióra legjobban összeállított anyagában, gondosan csiszolt, legkevésbé "hamisít", az méregdrága, de még az sem mindig tökéletes. Tökéletes lencsés optika nem létezik, csak kompromisszumokkal az emberi látást legjobban megközelítõ.
A profi fotós arra törekszik természetesen hogy azt adja vissza amit lát (vagy amilyen érzést keltett benne), a téma körvonalait mindenki felismerheti, de nem biztos hogy színekben mindenki ugyanazt látja. Az a jó fotós akinek látása legjobban megközelíti a nagy átlagot és a nagy átlag által jól érzékelhetõ élményt adja vissza - de ott is közbeszól az eszközfüggõ megjelenítés és az egyénenként eltérõ érzékelés. Az megint más, hogyan "ragadja meg" a témát mûvészfotóként hangulatot ébresztve.
A szórt fény átlagolás nélkül is gyönyörûen eltüntethetõ egyszerû kontrasztozással, gammázással (néhány kollega képérõl még felhõket is "tüntettem el" így) a kép alapvetõ torzulása nélkül, de az már nem a valódi látvány, csak "így nézhet ki" jellege van. Rossz képekbõl átlagolással sem lehet jó képeket készíteni. Tágabb analógiával rezgéseknél maradva, van jó mikrofon és rossz mikrofon, de mindkettõ hatással van a felvett hangra, elnyelnek belõle ezt azt és a szórt hangokat, echokat is felveszik. A lejátszó berendezések tovább módosíthatják a hangzásélményt. Ugyanez érvényes az optikákra illetve a képrögzítõ, megjelenítõ berendezésekre is, nem mellesleg fontos tényezõ az emberi érzékelés, melynek egyaránt korlátai vannak úgy vizuálisan mint akusztikusan. De a problémasorozat az optikánál kezdõdik, akár a mikrofonnál, nem tudják tökéletesen utánozni az emberi szemet és látásérzékelést, ahogy a fület és hallást sem.
#1969
Ezzel sajnos nem értek egyet! nevet

Az, hogy egy tárgyra a környezetérõl visszavert fényt kapja vagy a tárgyról a környezetre és onnan visszavert fényt kap az természetes, hiszen mind ezek adják a kép lényegét, a kép mondanivalóját és az nem vagy csak részben igaz, hogy egy képen soha nem azt látjuk viszont, amit szabad szemmel a fotós látott. Egy fotós mindig arra törekszik, hogy pontosan vissza tudja adni; és itt kezdõdik a profizmus, ha vissza tudja adni. Persze nem kell feltétlenül hinnünk neki, hiszen nem vagyunk ott a kép készítésénél, de ez igen szubjektív dolog!
A másik a színek: a színeket minden befolyásolja, de szinte a legkevésbé az optika, a fényerõnek meg a legkisebb köze sincs hozzá! A színeket leginkább a képérzékelõ (legyen az CCD vagy CMOS) és az az elõtt levõ IR szûrõ befolyásolja. Az objektív maga csak az üveganyagából eredõen "torzíthatja" el a színeket, de manapság nagyon jó optikákat csinálnak, amiket a fény 540-550 nm-es hullámhossztartományára érzékenyítik (ezen a hullámhosszon a legérzékenyebb a szem)! Az optika másik torzító hatása lehet a színi hiba, ún. kromatikus aberráció, de ez már megint más és erre majd késõbb kitérhetünk!
Akármilyen gépet használhatunk, akár több milliósat is, sajnos a szórt fények azokat sem kímélik. Ezek egy szoftveres folyamat során eltüntethetõ, amitõl még megmarad a kép természetessége! Lásd a csillagászati képeket: a távcsõ rengeteg szórt fényt összeszed, amitõl a kép közepe, széle (attól függ, honnan jön a több fény) bevörösödik! Ez több kép + sötétkép átlagolásával gyönyörûen eltüntethetõ!
Ez az én véleményem! nevet
#1967
Astroman hát ezért vagyon az "opacity-transparency" skála, hogy csökkentse a "túlcsordulást" nevet Így "szemre is belõhetõ" nagyon jól a közelítõen eredeti vizuális látvány ha jó a vizuális memóriád nevet Azután sötét témára téve a transzparensbe tett kifehérített hátterû képet, nemigen lép fel túlcsordulás, lényegében mintha sötét üres részt töltenél ki. A transzparens fehér háttéren "átvilágít" az eredeti háttér, a sötét elõtér nemigen tartalmaz túlcsordulást gerjesztõ pixelt. Nomeg ahány monitor annyiféle beállítás, ahány ember annyiféle szem, annyiféle színérzékelés. Az igazi képet mindenki csak "az agyában sejti" milyen is lehetett. Nagyon el kell rontani egy képet hogy "kívülálló" felismerje a hibát nevet Digitális képekkel szinte bármit megtehetsz csak jó vizuális memória és színlátás kell hozzá hogy Te magad észrevedd és eltüntesd a hibákat. Nem utolsó sorban a gép soha nem azt rögzíti amit Te látsz, optikára jellemzõen szerint van amiben többet, van amiben kevesebbet. Néhány kép után a fórumon is felismerhetõ ki milyen géppel fotózott. Az én "öregem" például vagy "szétrobbantja" a képet "standard" szineivel Tarnish-colorral kell "helyreszinezni", vagy aranysárga-barnás lesz "real" szinekben, különösen makrót vakuzva, ebbe nagyon sokszor a környezet szórt szines fényei is közrejátszanak. Egy tárgyon a környezõ aljnövényzet zöld visszfényei is ott vannak, de az aljnövényzet is kap fényt ha a tárgy világos szinû. Ezerféle színû fény és szórt fény kavarog a levegõben, azt is mindenki egyéni "megjelenítésben" látja, különösen ha egy adott pontra figyel. Az optika a világ szórt fényét befogadja és kiegyenlíti, átlagolja géptipus és szoftvere szerint, a végeredmény már nem teljesen a valóságot tükrözi emiatt. Egyéni véleményem hogy emberre és géptipusra jellemzõ szubjektív képek készülnek, szinte soha nem a "szemmel látott" objektív valóság nevet Jó példa erre az éjszakai felvétel. Komoly gépek is begyûjtik a fényszennyezést, nem egy képen vöröses-barnás (bár sötét) a csillagos ég. Nekem szabad szemmel, feketébe hajló mélykék az ég holdtalan éjszakán is. Feltett képeimet nem én szinezem el "szétrobbanásig", a gép, obi és szoftver "magától" csinálja nevet Ez a Zeiss obi némileg kék felé érzékeny a "szokásos" (emberi szemre optimalizált) zöld érzékenyítés helyett. A éjszakai csillagos eget is kékesen adja vissza (persze ez fényerõ függvénye is), aminek örülök, mert én is ilyennek látom. Az obi is ahány fajta annyiféle szintartományra (az átlagos emberi szinérzékelés szerint többségében zöldre) van kialakítva. Egyszóval fotón szinte soha nem a valóságot látjuk, csak "hasonlít a valóságra" amit még lehet javítani vagy rontani ki-ki emlékképe szerint. Mert a javítás is tulajdonképpen folyamatos összehasonlítás-korrigálás az elraktározott emlékképekkel nevet Minek alapján mondjuk hogy "ez pont olyan"? Saját szubjektív emlékünk alapján. Az eredeti témával helyszinen egybevetve körvonalaiban igen, de szindinamikájában egyénenként más és más emberi szem eltérései szólhatnak az összehasonlításba, nem beszélve szemüvegrõl (különösen ha az fényre sötétedõ), a Nap (mint fényforrás) folyamatosan változó helyzetérõl. Szóval sztem csak megközelítik, de nem a "teljes igazságot" adják vissza a fotók, kezdve az obitól, a géptipustól, a feldolgozó szoftvereken, monitoron át a végsõ megjelenítésig az emberi szemben nevet Kicsit olyan mint a festészet, ahány festõ annyiféle kép. Egy fotót többnyire jónak itélnek, ha éles körvonalú, finom részletek is látszanak de nem "kemény" és kellõen szines, de nem harsány, megvilágítása kiegyensúlyozott, mégis AZT amit TE láttál, ritkán adja vissza, csak "hasonlít" rá, másban hasonló látványokat és kapcsolódó érzelmeket felidézve nevet Az emberi érzékelés véges és szubjektív, még ugyanazt a képet is mindenki másként látja, amit jónak ítélsz lehet más hibásnak látja. Bocs a filóért kacsint
Ui: nem vagyok "elszállva" a HDR képektõl, okát nem tudom, de számomra mindegyiken "sejtelmes" fátyol van, a képek ha nem is lágyak de "puhák", összességében érezni hogy "valami nem stimmel" nevet
#1965
Így van!
Ezért ez a lényege a dolognak!
#1964
Akkor ezért van az,hogy nagyobb dinamikája van a 3 képbõl készültnek.Köszi!
Palui,szépek és hangulatosak!
#1961
MacGyver "szép kép", de mindenki másképp csinálja nevet Egyrészt én (lehet hogy személyes hibám) szinte minden HDR képen érzékelni vélek valami halvány fátylat ami, jobban nem tudom érzékeltetni érzésemet, "puhává és szinesen csillogóvá" teszi a képet. Utánanéztem a HDR technikának is. Megeshet hogy ki is próbálom, mert a gépem képes megadott érték szerint lépcsõzetes sorozatot készíteni alulexponálttól a normálon át a túlexponáltig. Egy ilyen sorozat kipróbálásra sztem jó lesz. A túlexponálást és alulexponálást eddig két kép mixelésével szoktam megoldani. Egy normális hátterû kép, de a "téma" sötét; egy túlexponált kép amin a háttér kifehéredik de a téma (pld. sötét madár háttal a napfénynek) részleteiben is világosan látható. Ezt a világos hátterû képet megkezelem hogy a téma részletei a lehetõ legjobban láthatóak legyenek. Egyszerû "copy-paste" módon "ráteszem" a normálisan szinezett hátterû, de sötét elõterû képre és "Validate paste" elõtt kicsit eljátszom az "Opacity-Transparency" funkciókkal, amíg a két kép szépen "összeolvad". Normális szinezetû háttér és jól felismerhetõ világos elõtérû kép keletkezik. Pár perces munka nevet Azért a HDR-t kipróbálom nevet
Ui: Persze két kép nem mindig fokra pontosan egy területet ábrázol. Az eltérést kivágatolással szoktam korrigálni, keresek egy vagy több jellegzetes és kisméretû "fixpontot" mindkét képen, azokhoz koordinálva csinálok két ugyanolyan pozíciójú és méretû kivágatot (minél kevesebb "fölös" rész vesszen el) hogy a két kép egymásra téve pixelre pontosan fedje majd egymást nevet

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-24 23:30:17

Budapest IV. - Káposztásmegyer

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131548

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.