Rövidtávú esélylatolgatások

Végül mégis otromba cella alakult ki DNY-on, kíváncsi vagyok, mire fogja vinni.

Önmagában ez nem elég. Link
Talán nyugatra besodródhat valami az alpesi multicellás dögökbõl, de komoly dolgoktól még egy ideig nem kell tartanunk.

A mostani GFS javított az SC esélyeken, igaz az ebbõl származtatott jobb felbontású modellek még nem frissültek le, ám tapasztalatom szerint ilyen térképek mellett Link Link már szoktak komoly viharok randalírozni.

Szupercellás konvekciótól még egy ideig szerintem nem kell tartanunk.Holnap esetleg délnyugaton lehet valami szöszmötölés, a Horvát hegyek termelhetnek Cb-t, de inkább csak dögüllõ jut majd az ott élõknek.Érdemi zivatar holnap késõ estétõl lehetséges nyugaton, majd szerdától elszórtan már a Dunántúlon is lehetnek fõleg egycellás zivatarok.Ezek viszont potenciálisan veszélyesek lehetnek, igen nagy energia lesz jelen a légkörben, és a száraz levegõben kis területen akár komoly kifutószél is lehetséges, illetve még nagyobb méretû jeget is el tudok képzelni.

Jobban megnézve, multicellás, sõt akár szupercellás konvekció sincs teljesen kizárva, az idõ múlásával az esélyek fokozódnak a Dunántúlon, majd egyre keletebbre is.
A következõ 36-48 óráról beszélek!

Az idõ múlásával egyre távolabb kerül a KÜN, úgy viselkedik, mintha csak egy délibáb lenne. Az is lehet, hogy csak bekattantunk a hõségben és azt képzeljük, hogy a fáklya vége belengett.

Viccet félre téve, holnaptól már elkezdõdik valami. Sõt, azt nézem, hogy a keleti határ mentén már ma is lehet erõs gomolyképzõdés, este és éjszaka netán még egy-egy monocellás hõzivi is benne lehet a pakliban...
Holnap pedig szerintem délnyugaton lesz érdemes figyelni. Zala, Somogy, Baranya és a Duna alsó folyása mentén. Ha itt kialakul valami, az komolyat üthet majd. Nem kell SC-re és száguldozó SL-re számítani, helyi hõzivatarok pattanhatnak majd ki fõleg, azok viszont onthatják a jeget magukból.

Én bizony úgy látom, hogy Európa idõjárása jelenleg egy hullámzáshoz hasonlít.
A forróságot és a hûvösebb légtömegeket elválasztó frontzóna gyakorlatilag stacionárius, ám a rajta képzõdõ zivatarok, MKR-ek, MKK-k egyre keletebbre jutnak a tõlünk északra lévõ részeken, akárcsak a hullámhegyek egy hullámzásba kezdõ víztömeg esetében.
Próbáltam egy ábrát rajzolni szemléltetésnek.
Link

Ennek az lesz a következménye, hogy egyre nagyobb terület nedvesedik át Európában. A mûholdképeken jól lehet látni, hogy az áramlás ÉK felé sodorja a zivatargócokat, ám ÉÉNY-ias irányból szivárog ki a nedvesség belõlük...
Én úgy gondolom, kedden este történik meg a változás, akkor halad el elõször olyan közel Magyarországhoz egy MKR, hogy az közvetett hatással legyen ránk. A szerdai napra szerintem már annyi nedvesség érkezik hozzánk is, hogy a késõ délutáni, esti órákra szervezettebb konvekció is létrejöhet az ország területén...
Ez a folyamat napról napra erõsödik, a hét végére már jó eséllyel változik háborgó katlanná a Kárpát-medence!