2024. november 21., csütörtök

Modell-iskola

Adott napon: 
Keresés:
#202
Mûholdról lehet sugárzásmérés segítségével hõmérsékletet mérni, de az nem a levegõ, hanem a felszín hõmérséklete lesz. A kettõ idõbeli és térbeli eloszlása eléggé különbözik.

A mûholdas mérés pontossága elvben 1-2°C, gyakorlatilag 3-4°C különbség simán lehet a kettõ között.

Bemutatok egy viszonylag kiugró példát, ez egy téli éjszaka hõsziget-intenzitása Szegeden. Az intenzitás annyit jelent, hogy a meteorológiai állomás környékén mért hõmérsékleti értéket vették 0°C-nak.

beillesztett kép



Ja, a kép bal oldala mûholddal mért érték, a jobb oldala autóra szerelt hõmérõvel.
#201
Egy teljesen nem hozzáértõ hozzászólás: Nem lehet késõbb mûholdról "hõmérsékletet mérni", azaz valamilyen leképezéses módszerrel egy nagyfelbontású "hõtérképet" kapni? Persze a légrétegzõdés miatt ez nem egy könnyû feladat alapból, de van valamilyen fizikai vagy kivitelezhetõségi korlátja? Persze más idõjárási paraméter (szél, légnyomás) úgyszintén nagyon elképzelhetetlennek hangzik, de lehetelten is egyben? Persze a pontosság már más téma.
#200
A legtöbb dologban egyet tudunk érteni, kivéve a "modellek nagy fejlõdésében". Meg nem mondom, hogy hol, de láttam egy diagrammot, ami kb. ötven esztendõre nyúlt vissza az idõben, s az idõjárás-elõrejelzés pontosságát prezentálta.
Jól kivehetõ volt (mondhatni szignifikáns), hogy az utóbbi évtizedekben jelentõsen javult a prognózisok pontossága, ugyanakkor a legutolsó egy évtized során a javulás nagy mértékben lefékezõdött.
Véleményem szerint kizárólag a mérõhelyek számának (s fõként területi eloszlásának!) ésszerûsítésével lennénk képesek jelentõsebb fejlõdésre.
A Föld egyes területein igen sûrû a mérõhálózat. Amennyiben én lennék a "fõ-fõ", jónéhányat átcsoportosítanék olyan vidékekre, ahol ritkábbak a mérések (pl. óceánok, tengerek, ritkábban lakott és/vagy fejletlenebb térségek.)
Szerintem a közeljövõben már csupán apró lépéseket tehetünk elõre. Kívánom, hogy ne legyen igazam. kacsint
#198
Mivel a mérések csak véges pontosságúak lehetnek, ezért biztosan létezni fog az az idõtáv, amely után az elõrejelzés pontossága egy adott szint alá csökken. Ezen lehet javítani: ha növeljük a pontosságot, és a mérõhelyek sûrûségét, akkor az elõrejelzés pontossága is nõ. (Pl. késõbb és kevésbé megy szét a fáklya.)
Lényeg: Érdekes lenne végiggondolni (hibaszámítási módszerekkel nem is olyan nehéz, ha ismerjük a "képleteket", amik a modellekben "benne vannak"), hogy mi az, amit érdemes fejleszteni, és mi az, amit kevésbé. Biztos, hogy vannak, amik mérésének pontosítása jobban növeli az elõrejelzés pontosságát, mint másé, de ehhez nem értek. De biztos vagyok benne, hogy rengeteg lehetõség van még ezekben, és még nagy fejlõdése várható a modelleknek…
#195
Köszi az infót. Valóban azt gondoltam, hogy a svájciak keze van a dologban nevet
Az ETA-t anno nagyon kedveltem, de most inkább az ARW jön be.
Egyébként valóban nem könnyû a modellek sorsa, hiszen részben nem valós adatokból indulnak ki.
Amennyiben a Föld minden négyzetkilométerén lennének olyan mérõállomások, melyek legalább a legszükségesebb adatokat szolgáltatni tudnák, úgy a modellek is sokkal pontosabbak lennének...de azt hiszem, ezzel mindnyájan tisztában vagyunk.
Gondolom azzal is, hogy ennek megvalósulására semmi esély nincs. Még az ilyen-olyan válságok ellenére sem.
Az idõjárás-elõrejelzés határai sajnos meg vannak szabva. Ebben a tekintetben a jövõben radikális fejlõdésre nincs kilátás. SAJNOS.... beteg
#194
Hát nem nagyon néztem, de úgy tudom finoman szólva nem tartozik az élvonalba:
Link
#193
Ez a WMC modell ez mennyire tartozik a megbízhatóbbak közé?Még csak hallottam errõl a modellrõl,még azt se tudom,hol lehet megnézni...
#192
Valószínûleg azt arra értik, hogy a GFS biztosítja a WRF-ARW számára a kezdeti mezõket, és a peremfeltételeket.
Erre általában vagy a GFS-t vagy az ECMWF-et használják: Link

Amúgy ECM is globális modell, a neve megtévesztõ:
Link

Sajnos ez a modell nem szabadon elérhetõ. Szerencséjük van, hogy valamivel jobb mint a GFS, különben nem tudom ki fizetne kemény tagdíjakat (bár Európában ez sem lenne meglepõ).
Persze ez a "szerencse" rengeteg munkát és bonyolult matematikai megoldásokat, tapasztalatot jelent, amit az amerikaiak máig sem tudnak túlszárnyalni.
#191
Köszi a kiegészítést nevet A GFS-ARW-n én is csodálkoztam, de több helyen láttam rá utalást. Az ECMWF-et pont azért nem soroltam a globális modellek közé, mivel "csak" európai.
#190
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.).
Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és az ARW. Az elõbbit az NCEP az utóbbit az NCAR fejlesztette ki, tehát az nem a svájci egyetem saját modellje, de már olyan régóta futtatják, hogy összefonódott a két dolog. nevet
Az egyes konfigurációk között nagy különbségek lehetnek, fõleg ha a dinamika különbözik, szóval a wrf teljesítményét úgy általában nem olyan egyszerû ránézésre megitélni.
Nagyon durván fogalmazva, az ARW MM5, az NMM pedig az ETA továbbfejlesztése, ha jól tudom.

A másik, hogy a GFS az NCEP modellje, nem értem hogy futtat ARW-t?

Ja, az AVN az Aviation rövidítése volt anno, utána nevezték át GFS-re, jól írtad.
Globális modellekbõl még van az ECMWF (~közép európai), és az Arpege (francia), meg még egy orosz, a WMC vagy mi, több nem jut az eszembe.

A T2m meghatározása azért is nehéz, mert szoros kapcsolatban van a talajmodellel, a talaj hõmérsékletével, nedvességtartalmával, erre télen még rájön a hóborítottság, meg hogy mennyire van átfagyva, a különbözõ rétegeinek milyen a hõmérséklete, stb.
Szóval nem egyszerû.
#189
Köszi a választ!

Tehát a Kárpát-medence bizonyos téren -amennyiben jól értelmezem- "keményebb dió" a modelleknek...

Egyébként -ha megoszthatom tapasztalataimat-, a modellek leginkább T2m-ben gyengék. A csapadék-eloszlás nagyjából megfelelõ, a felhõzet mennyisége és milyensége elmegy, a wind 10m jó, de a hõmérséklet, az nem igazán tuti.
Modell és modell között is óriási különbségek vannak. A GFS, az MM5 és a WRF-NMM Hazánk szempontjából iszonyúan rossznak mutatkozik, ugyanakkor a WRF-ARW, az eta, az ALADIN, s az UM az alapparamétereket tekintve egyértelmûen kevésbé rosszak.
(Az NMM-et pedig -úgy tudom- Európára vonatkoztatva több napra elõre futtatják, de Közép-Európára valóban csak rövidtávon.)

#187
Amennyiben beleszólhatok a fórumba... elõrejelzést ugyan nem készítek csak családnak, rokonoknak, ismerõsöknek, de egy barátom több regionális modellt is futtat a szám. gépén, én pedig kb. két esztendeje vizsgálom az elõrejelzett alapparamétereket és a megvalósult, azaz tényadatokat. (Részletes statisztikákkal rendelkezem ez ügyben.)

A következõ kérdéseim lennének:
Mi az ARW és mi az NMM, valamint mi az AVN rövidítés? Mi a különbség közöttük?
Szám szerint hány globális modell van, melyekre a regionális modellek épülhetnek?
Miért nem képesek a modellek 6 órával elõre sem "megjósolni" a T2m-t még csak nagyjából sem?
Miért nem képesek a modellek 6 órás idõtávlatból sem a várható felhõzetet elõrejelezni?
Miért vannak bajban a modellek, amennyiben a Kárpát-medencében ködfelhõzet ülepszik meg? (Pl. Wetterzentrale GFS Modellwetter derült idõt jelez, a tény pedig ködfelhõs idõjárás. Pedig ott szerepel, hogy a "fog"-ot is feltünteti.)
Nem értek ennyire a dologhoz, úgyhogy egész nyugodtan kijavíthattok, ha valamiben súlyosan tévedtem! szegyenlos
Köszönöm!


Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-21 23:16:22

Fonyód - Domb

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130918

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.