2024. november 17., vasárnap

Csillagászat és űrkutatás

Adott napon: 
Keresés:
#1906
Mikor Kornélnak válaszoltam, még nem követtem vissza, hogy mirõl is van szó a cikkben.
Te melyik villámra gondolsz amúgy? A "mezeire" vagy a sprite-okra? nevet
#1904
Ez mind oké, de számomra mindez nem magyarázza meg az említett villámos elméletet...
#1899
Külön kell választani az elsõdleges és másodlagos sugárzást. Az elsõdleges sugárzás majdnem mindig töltött, hisz ez kell ahhoz, hogy kölcsönhasson a gyorsító mezõvel (pulzárok stb). Aztán a légkörbe érkezéskor csapja szét a légköri atommagokat/atomokat/molekulákat, így megíndul a másodlagos sugárzás is. Ebben már van mindenféle töltésû részecske.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
#1896
"A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is."

Sziasztok!

Nem vagyok szakértõje a dolognak...A szóban forgó cikkbe éppen csak beleolvastam. Viszont annak idején amikor a légköri elektromosságot tanultuk nagyon megmaradt bennem az a meglepõ dolog, hogy a légkör ionjainak nagy része a kozmikus sugárzásnak, azon belül is valami speciális részecske (valami mezon?) ionizáló hatásának köszönhetõ. Ez alapján ha a sarkvidékek és az egyenlítõ vidéke között nem lenne különbség a labilitási feltételekben, akkor szerintem a sarkoknál lenne több villám...(egy ugyanolyan mélykonvekciós cella nagyobb potenciálkülönbséget hozna létre a több rendelkezésre álló ionból ...) mondjuk utána kéne nézni, hogy tényleg több ion van-e a troposzférában is a sarkoknál...

Ja várjál! a mágneses mezõ csak a töltéssel rendelkezõ részecskékre hat... Ez a bizonyos mezonféle viszont ugye nem az. inkább hagyjuk nevet
#1874
Godazoli: No igen..
Noli: No igen...
#1872
Vannak benne elírások, az a "mágneses mezõ nem hat" dolog fõként szemet szúrt. Ízlések és pofonok!
havazas
#1871
Szép cikk, de azért eléggé csodálkozó fejet vágtam itt-ott. Hogy egy távoli csillag befolyásolná a villámtevékenységet...
Privát vélemény következik: Szerintem ez baromság. Kozmikus sugárzás nélkül mi történne a zivatarfelhõvel? Szorulása lenne?

"Ám a légkörbe jutó kozmikus sugárzás átmenetileg felbontja a levegõ molekulaszerkezetét."
Univerzális egy kozmikus sugárzás lehet, hiszen a Föld születésekor is volt jelentõs villámtevékenység, de akkoriban még más levegõt szívtunk. Vagy ez nem számít?
A kozmikus sugárzásra nem hat a mágneses mezõ? Mert én még nem figyeltem meg, hogy a sarkkörön fokozottabb lenne a villámtevékenység... Ugyanez igaz a napszélre is.
Igazából azt nem értem, hogy ha felmerül egy kérdés, amire nem találjuk rögtön a választ, akkor azt miért fényévekre innen keressük?
Továbbá azért, mert bedobjuk az "RSP is egy nagy rejtély"-kártyát, attól még nem lesz misztikusabb a dolog.
Na meg ilyen mondatok: "A viharok durvák, a villámlás pedig kiszámíthatatlan…"
Bocsánat, nekem nem tetszik!
#1868
Itt egy érdekes írás a témában:Link
Ugyan nem vagyok modi,de innentõl ez szerintem ez légköroptika.Vagy fotóiskola..?
kacsint

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-17 00:25:35

Ercsi

1.8 °C

13500

RH: 88 | P: 1019.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

130532

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.