Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Csak ezért kérdezem:
" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).
De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.
Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).
Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
" Míg a haditanács e tervekkel foglalkozott, azalatt, nevezetesen az 1712. évben Szeged egy megrendítõ szerencsétlenségnek, egy nagy katasztrófának lett színhelye. A Tisza oly magasra duzzadt, hogy az egész várost elborította s a házakat romba döntötte.
A csapást már elõre is csodás és tüneményszerû jelenségek sejtették. Mert 1711-ben "Szegednél a Tisza vize minden látható és tapasztalható ok nélkül elenyészék, annyira, hogy a számtalan halak a Tisza száraz fenekén künn maradván, nem gyõzték az emberek kifogdosni. Ugyanott közel a mezõben nagy öreg saskeselyûk sereggel gyûlvén össze, a barmokat kergették és ölték, úgy az embereket is, sõt a falukba is minden tartózkodás nélkül bementenek a házakra sereggel, úgy kergették az embereket; a sáskák hasonlóképen ellepték a fõldet és minden zöldséget megemésztettek" (1).
De még ugyanazon év õszén a Tisza annyira feláradt, hogy falvakat söpört el és az emberek százszámra vesztek el (2). Szeged már ekkor válságos napokat élt. A magas vízállás a télen nem sülyedt s a tavaszi áradat katasztrófát szült. A lakosság védekezett, töltekezett egész a megszakadásig, de hasztalan. A duzzadó hullámok gátat törtek s alsó- és felsõvárost elborították. Voltak ugyan téglafalazattal készült házak is, de ezek ép úgy, mint a vályogházak, sorra omlottak. Az áradat még a nemrég épített pestis-kórházat (lazaretum) is elsodorta.
Július végén tért vissza az ár medrébe (6). De alighogy kiszikkadt a talaj, mindent felemésztõ sáskacsapatok lepték el a környéket. Augusztusban pedig oly orkán kerekedett, hogy a nép az utolsó ítélet napját vélte elérkezettnek (1).
Ily rettenetes pusztulás érte Szegedet az 1712. évi árvíz alkalmából s a szörnyû csapást a nép csak évek hosszú során heverte ki. Mindenki azt hitte, hogy Szeged végkép elpusztult és soha fel nem támad többé. Híre is volt, hogy a várost máshova telepítik, majd meg arról volt szó, hogy az új erõdöt a Maros-torokban a két víz szögletében emelik fel (4)."
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat