Kérdések és válaszok

Jó kérdés, nem tudom ennek mi a kritériuma. Gondolom az lenne az ideális, hogy a mérõhely és a tágabb környezete hasonló felépítésû legyen, hogy kis távolságon belül ne lehessenek ilyen nagy különbségek, mert ez tényleg fejvakarást okoz. De hogy erre van-e leírás, számszerûsített adat, azt nem tudom.
Nálam a kert végében jóval tovább marad meg a hó, mint a környezetében. Oda a hátsó szomszéd raktára és a környezõ növények árnyékolása miatt télen nem is nagyon tud besütni a nap. Sokszor napokkal tovább marad meg a hó, mint minden más helyen. Se a kert elején, se a tetõkön, se az utcán nincs már semmi (max 1-2 aprócska jeges réteg), de ott még szinte összefüggõ. Én ezt nem tartom reprezentatívnak, ezért már ilyenkor nem mérek hóvastagságot, hiába van ott mondjuk 1-2 cm-nyi hó.
Sajnos sokunk körülményei nem teszik lehetõvé, hogy olyan vizsgálatokat, méréseket végezzünk, mint egy sok km2-es kietlen reptér közepén. Ez a hóvastagság vizsgálatára is igaz.
Remélem mások is leírják tapasztalataikat, módszereiket, mert tényleg jó lenne egy egységes álláspont és mérési rendszer.

Köszönöm a választ.
Akkor most feltenném azt a kérdést, hogy van-e valami minimális területnagyság, amit figyelembe kell venni a hóvastagság mérésekor?
Ha nekem van egy megfelelõ hótartó képességû, mérõhelyem, de a környéken már semmi hó nincs akkor mi a figyelembe vehetõ terület?
Külön bonyolítja a helyzetet a növényzet. Lehet hogy ha a szomszédban nem erdõ lenne, jóval nagyobb lenne az összefüggõ hóval borított terület nagysága. De az is lehet, hogy erdõ nélkül már nem lenne ilyen hideg a mikroklíma.

Létezõ példa:
Most képzeljünk el egy kis tisztást az erdõ közepén ahol 20 cm-es hótakaró van. Az erdõben ellenben nincsen hó.
Az erdõt nem vehetem figyelembe a számításkor, mert a növényzet erõsen befolyásolja a hóréteg kialakulását. A tisztás meg esetleg túl kicsi.
Ennek ellenére mondhatom, hogy az adott területen 20 cm-es a hóréteg?

A hóvastagság mérés anomáliái, avagy hogyan gyarapothat 1cm leesett hóval akár 10 centit is a hóréteg vastagsága.

Most, hogy a kertünkben erõteljesen olvad a hó, megint felvetõdik, hogy mikortól számít a hóréteg már folt-nak. Egyelõre az érintetlen helyeken még összefüggõ a hó, csak a fák alatt kezd már kissé foltosodni. Igaz az erdõben már egy deka hó nincsen. Meg már másutt se nagyon.
De szerintem ez még nem folt.
Ha az idõjárás így folytatja, lehet, már holnap este foltnak minõsítem.

Hideg idõ esetén hosszan tartósodhat egy mondjuk 0-10 cm-es foltos hó, mely a naplóban 0 cm-nek minõsül.
De mi történik akkor, ha egyszer csak ráesik 1cm hó? Akkor már összefüggõ lesz a hóréteg, és a korábban 0 cm-nek minõsített 0-10cm-es hó 1-11cm lesz, amely már 6 vagy akár 8 centis hóként jelenik meg a naplóban.
Így lesz 1 centis hóesésbõl vastagabb foltos hó esetén hivatalosan akár 10-20 centis gyarapodás is.

Nem mintha ilyen kis mennyiségnél sokat számítanának ezek a centik, inkább csak érdekességképpen írtam. Persze az esetleges válaszokat is szívesen fogadom.