Kérdések és válaszok

Köszönöm a válaszokat!

Innen továbbgondolva: érdemes lenne megnézni, hogy egymást követõ hetek, hónapok, évszakok, évek hõmérsékletét vizsgálva mi a helyzet. Ahogy nyújtjuk a vizsgált idõtartamot, elõbb-utóbb eljuthatunk oda, hogy "sorozatok" tényleg csak azzal gyakorisággal következnek be, ami a független eseményekre végzett valószínûség-számításból kijönne. Azaz: meddig terjed az idõjárás "emlékezete"?

Meg lehetne nézni az egymás utáni hideg v. enyhe telekbõl adódó "sorozatok" gyakoriságát is. Ha ezek ritkábbak, mint az elméleti valószínûség (független eseményekre), akkor lehet jogos a felvetés, hogy az idõjárás a kiegyenlítõdésre törekszik. (Ezt itt gyakran hangoztatják; én erõsen kételkedem benne, de sosem számoltam utána.)

Elsõsorban a valószínûségszámításban jártas kollégák segítségét kérném!
Három egymást követõ év napi középhõmérsékleti adatait hasonlítom össze.
Annak az esélye, hogy a három vizsgált év közül egy adott napon az egyik tetszõlegesen kiválasztott évben a legalacsonyabb napi középhõmérsékletet kapom 1/3. Annak az esélye, hogy két egymást követõ napon is az adott évben a három év közül a legalacsonyabb napi középhõmérsékletet kapom 1/3x1/3. Tíz egymást követõ nap esetén ez már 1/3 a tizediken. Ez kiszámolva kb. 1:60.000 -hez, azaz nagyon kicsi valószínûség. Mégis a három vizsgált évben több olyan idõszakot is találni, amikor az egyik év napi középhõmérsékleti grafikonja több, mint tíz napig alacsonyabban fut, mint a másik két év hõmérsékleti grafikonja közül bármelyik.
Hol van a hiba akkor az elméletemben?