Földtan

Köszönöm a magyarázatot. Nekem az rémlett, hogy Egerben volt már csuszamlás / suvadás, és hátha. Szóval jó, hogy ideértél. :-)

Nagy nehezen eszembe jutott. Csúszási tükör: Link

Ez jó kérdés, én nem tudok róla, hogy külön neve lenne. A kéznél lévõ szakirodalomban (Báldi T.: Általános elemzõ földtan) is mindannyiszor körülírják valahogy.

Jobb késõn, mint soha
Hogy is hívják a talajokban azt a réteget amin elcsúszik?

Elõrebocsátom, hogy az ilyesmi (mûszaki földtan...) nem igazán a szakterületem, de a repedést szerintem is a kiszáradás miatti térfogatváltozás alakíthatta ki. Ez ugyanaz a jelenség, mint ahogyan a csontszáraz talajban kialakul a repedéshálózat, csak itt jóval nagyobb távolságra és mélyebbre hatolt; a fizikai magyarázatát Nanovich* leírta. Ahhoz, hogy a repedéssel a környezetétõl leválasztott blokk tényleg megcsússzon a lejtõn, már tényleg nedvesség kell: amíg a szárazság tart, a repedés nõhet, de megmozdulni nem nagyon fog semmi. Ha viszont jön a nedvesség, és valahol lejjebb van egy vízzáró agyagréteg, akkor ez "csúszópályaként" mûködhet, azaz a felette lévõ anyag (amit a repedés leválasztott) bizony könnyen "leszánkázhat" rajta.

Ha jól sejtem, Eger most szépen kap csapadékot a visszakanyarodó csapadéktömbbõl, kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ennek a hatása...

Én nem vagyok benne biztos, hogy csak nagy csapinál alakulhat ki. De majd csak jön egy szakember ls megmondja, mi az igazság.

Érdekes a dolog, bár a csuszamláshoz, suvadáshoz tudomásom szerint bõ csapadék szükséges.
Eger más részein biztos voltak lejtõmozgások, de az emlitett területen nem.

Tegnap délután sétálni mentem az Almagyardomb tetejére, ahonnan egyébként gyakran szoktam fényképezni, és eddig még nem látott látvány fogadott. A dombtetõt mintha ketté szelné egy 50-60m hosszú, 30-50cm mély, folytonos repedés. A repedés szélessége helyenként a cipõm szélességével vetekedik. Nagyjából 1 hónapja jártam arra legutóbb, de akkor még nem volt ott.
Képek:Link
Jövõhéten ismét felmegyek.