Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Valahogy így képzelem:
Most az egyszerüség kedvéért tekintsünk el a hóréteg alulról történö olvadásától (a talajhöáram hatására). Akkor kezd olvadni a hó, ha a felette lévö, vele érintkezö levegö hömérséklete pozitiv. Az olvadáshoz szükséges höt a hóréteg a környezö levegöböl veszi, ezáltal lehütve azt. Ekkor:
1, Ha száraz a levegö, azaz alacsony a harmatpontja (jelen esetben ez azt jelenti, hogy annál szárazabb, minél nagyobb negatív érték a harmatpont) akkor a höelvonás hatására jelentösen le tud hülni, akár egészen a - jelen esetben negativ - harmatpont közelébe. Ez viszont negatív visszacsatolásként leállítja az olvadást, hisz a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete fagypont alá csökkent. Amíg újra fel nem melegszik fagypont fölé (pl. a felette lévö melegebb levegövel való keveredéssel), addig az olvadás szünetel.
2, Ha viszont nedves a levegö, akkor a harmatpontja a hömérséklete közelében van, így jelen esetben, mivel olvadásról beszélünk, a harmapont is pozitív, és kicsi a harmatpontdeficit (a kettö különbsége). Emiatt az olvadáskor történö höelvétel akadálytalanul csak kismértékben, a harmatpontig tudja lehüteni a környezö levegöt, utána az ily módon telítödött levegö azonnal kikondenzál a hóréteg tetejére, amivel hö szabadul fel, amely negatív visszacsatolás az olvadás általi lehülésre nézve. Emiatt ismét emelkedhet kicsit a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete, míg aztán a további olvadás miatt újra csökken, stb.
A lényeges szerintem, hogy ez a hömérséklet fluktuáció ilyenkor 0 fok felett játszódik le, így az olvadás nagyjából folyamatos lehet, míg száraz levegö esetében hosszabb-rövidebb olvadásmentes idöszakok is lehetnek a fent említett okokból.
Egy kérdés: száraz, de szeles idöben gyorsabban olvad a hó, mint száraz szélcsendesben? Ha jó a fenti elmélet, akkor lényegesen gyorsabban, mivel a negtív hömérsékeltre hütött hóréteg közeli levegö ilyenkor sokkal gyorsabban keveredik a felette levö, melegebb levegövel, ezáltal gyorsabban felmelegeszik, így rövidebb ideig szünetelhet csak az olvadás.
Itt Frankfurt környékén sajnos már azt is elfelejtem lassan, hogy milyen is az a hóréteg, így sajnos nem tudok olvadással kapcsolatos megfigyeléseket tenni (fél nap alatt elolvadt az a kicsi is, ami volt)...
Most az egyszerüség kedvéért tekintsünk el a hóréteg alulról történö olvadásától (a talajhöáram hatására). Akkor kezd olvadni a hó, ha a felette lévö, vele érintkezö levegö hömérséklete pozitiv. Az olvadáshoz szükséges höt a hóréteg a környezö levegöböl veszi, ezáltal lehütve azt. Ekkor:
1, Ha száraz a levegö, azaz alacsony a harmatpontja (jelen esetben ez azt jelenti, hogy annál szárazabb, minél nagyobb negatív érték a harmatpont) akkor a höelvonás hatására jelentösen le tud hülni, akár egészen a - jelen esetben negativ - harmatpont közelébe. Ez viszont negatív visszacsatolásként leállítja az olvadást, hisz a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete fagypont alá csökkent. Amíg újra fel nem melegszik fagypont fölé (pl. a felette lévö melegebb levegövel való keveredéssel), addig az olvadás szünetel.
2, Ha viszont nedves a levegö, akkor a harmatpontja a hömérséklete közelében van, így jelen esetben, mivel olvadásról beszélünk, a harmapont is pozitív, és kicsi a harmatpontdeficit (a kettö különbsége). Emiatt az olvadáskor történö höelvétel akadálytalanul csak kismértékben, a harmatpontig tudja lehüteni a környezö levegöt, utána az ily módon telítödött levegö azonnal kikondenzál a hóréteg tetejére, amivel hö szabadul fel, amely negatív visszacsatolás az olvadás általi lehülésre nézve. Emiatt ismét emelkedhet kicsit a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete, míg aztán a további olvadás miatt újra csökken, stb.
A lényeges szerintem, hogy ez a hömérséklet fluktuáció ilyenkor 0 fok felett játszódik le, így az olvadás nagyjából folyamatos lehet, míg száraz levegö esetében hosszabb-rövidebb olvadásmentes idöszakok is lehetnek a fent említett okokból.
Egy kérdés: száraz, de szeles idöben gyorsabban olvad a hó, mint száraz szélcsendesben? Ha jó a fenti elmélet, akkor lényegesen gyorsabban, mivel a negtív hömérsékeltre hütött hóréteg közeli levegö ilyenkor sokkal gyorsabban keveredik a felette levö, melegebb levegövel, ezáltal gyorsabban felmelegeszik, így rövidebb ideig szünetelhet csak az olvadás.
Itt Frankfurt környékén sajnos már azt is elfelejtem lassan, hogy milyen is az a hóréteg, így sajnos nem tudok olvadással kapcsolatos megfigyeléseket tenni (fél nap alatt elolvadt az a kicsi is, ami volt)...
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat