Fotóiskola

Én emberemlékezet óta félek tőlük. Nem tudom mi váltja ki belőlem (meg úgy általában az emberekből) ezt a félelemérzetet, annak ellenére, ahogy írtátok is, legtöbbször ártalmatlanok. Nekem elég az ahogy kinéznek.  
  Nekem eddig 2 v. 3 testközeli élményem volt 1-1 qva nagy keresztessel. Ha a szitukra gondolok még a talpam is ökölbe rándul. 
  A fotózás viszont annyira kizökkent ebből az érzésből, hogy amikor makrózok szó szerint fetrengek a földön és eszembe sem jut, hogy vajon milyen, mekkora pókra feküdtem rá vagy van a közelemben. Szóval egy újabb, pozitív hozadéka a fotózásnak.  

Kispulyaként én is megnéztem "de most se emlékszem rá" és anyám elmondása szerint azóta fosok a pókoktól   Azért olyan szinten nem mint mondjuk te, de vannak "voltak" olyan alkalmak mikor hátráltatta az életem, úgyhogy inkább a tisztes távolságot betartva  kerülöm őket Ami akkor nehéz, mikor dzsungel pecára megyek és átkell magam verekedni a dzsindzsáson, tele márványos keresztesekkel 

Kettőt találtam itt a metnet bugyraiban  a régi gépem tönkrement, majd valahogy lementem a vinyójáról a képeket, és akkor tudok mutatni.
Ez még Astroman Tomi feltételének is megfelel. Kisujjköröm felénél kisebbek
Link
Link

  pókfotót,  lécci, lécci...

Akkor megvan minden baj forrása... Onnan ez a sok hülyeség. Mondtam hogy egy gagyi horrorból szedted

Jöhetsz bármilyen pszichológiai ráhatással, akkor is fosok tőlük.  
De hogy lásd, milyen kemény vagyok, annakidején megnéztem az Arachnophobia című filmet és még tetszett is.  

Jesszusom ennyi hülyeséget bemagyarázni magadnak, nem csoda, hogy rettegsz. Nem szeretik a bőrünknek még a tapintását sem, nem hogy a rezgéseket amiket kiadunk magunkból, ha tehetik messzire elkerülnek minket. A belemászik az orrunkba, fülünkbe, pedig maximum egy gagyi horrorfilmben fordulhat elő  

Szerintem én is megkajáltam már néhányat. Egyrészt reggel nem voltam olyan éhes, másrészt éjjel köhögésemre ébredtem.

Próbálkoztam már mindennel, de semmi nem jött be. Nekem elég az, ahogy kinéznek.
Mosolyogni nem tudnak, hogy legalább azt lássam, hogy haverságból létezik ott, ahol én vagyok, úgyhogy ennyi.  
Ami nagyobb a kisujjamon levő körmöm felénél, már húzodzkodok.   
Tudom, hogy ami nem öl meg az erőssé tesz. Na, ezek kurvára nem.

Arról meg már ne is beszéljünk, hogy éjszaka belemászik az orrodba vagy a szádba miközben alszol...

Komolyan mondom, mintha magamat hallanám 10-15 évvel ezelőttről  
Én egészen addig, meg még utána is jó darabig fostam a pókoktól (az összestől), amíg el nem kezdtem fotózni és tanulmányozni őket. Aztán a fóbia úgy szűnt meg a végére, mintha sose lett volna. 
Hogy miért? Mert mostanra tökéletesen tisztában vagyok vele melyik az amivel jobb ha óvatos az ember, és melyik teljesen ártalmatlan. Hidd el utóbbiból sokszorosan több van. Ráadásul nálunk egyik sem veszélyes, csupán tudnak kisebb-nagyobb kellemetlenséget (ok van ami rohadtul fájdalmas) okozni. 
Ha gondolod, töltök fel akkor sok pókfotót  (na jó, nem)

Nem attól félek, hogy látom a szobában a pókot (DEHOGYNEM!), hanem, attól, hogy már nem.
Honnan tudod, hogy megharapott (és az)?

Hogy milyen 100 kispókkal, hovamicsinál...?? Bele se merek gondolni mi lenne itt. De csak nem jön fel a 6.-ra a dög.

Azt mondta harminc éve,  Húgom is: a háziállataidat  (pókok)  tartsad pórázon!
igaz, néhány mindig van a lakásban,  viszont nincs szúnyog stb.,   
én csak a borzas fekete, rövid-karú harapósakat szoktam begyűjteni, és a kertbe kidobálni,  mert  többször belém haraptak amíg aludtam!  Ilyet egy zöldkeresztes,  vagy egy kaszáspók sose tenne!
- de egy szongáriai se,  max elbújik a 100 kispókkal a hátán a szekrény alá...

Persze, köszi. Az utóbbi években már megvan a kifejlesztett saját technika az előcsalogatásra.

Egy fűszállal próbálj meg kaparászni a lyuk előtt, a kíváncsisága előhozza.

Olvastam róluk sokat (úgy általában a pókokról), de nem vitt közelebb hozzájuk. Jelenleg nem ismerek olyan pókfajt, ami félénkebb lenne nálam.  

Az ember általában attól fél ,amit nem ismer. 
A cselőpók az egyik legfélénkebb pókunk, nagy termete,és rendelkezésre álló fegyverzete ellenére
Már messziről érzékeli, ha közeledsz felé, és beiszkol a lyuk mélyére amelyben él. Egy ilyen kép elkészültéhez kötél idegzet kell, ha ez nincs meg, csak vágyakozhatsz rá, hogy majd egyszer sikerül őt lekapni. 

Az persze más kérdés, ha valaki kihívja maga ellen a sorsot, és addig piszkálja, nyúlkál a "barlangjában" amíg önvédelemre ösztönzi, és elszenved tőle egy marást. Na ekkor megtudja az illető, hogy miért van a faj nevében a pokoli megnevezés  de ehhez tényleg nem keveset  kell tenni, hogy megtörténjen!
Emellett az egyik ritka, de nagyon hatásos ellensége a lótücsöknek... Ami meg rendkívül káros a kertben.

"Jelenleg 20-25 tárna van a földben. Mindenhol ők vannak." - Asszem én már hirdetném valamelyik oldalon a házamat.  

Amióta tudom hogy léteznek, azóta szeretném élőben is megnézni. Mondjuk a pokolivali is így voltam, amíg nem költöztem ide. Jelenleg 20-25 tárna van a földben. Mindenhol ők vannak

 én szóltam!

Vigyázat, pók!  Adtam egy kis menekülőutat a félősöknek.
Egy pokoli cselőpók kislány portréja. Aki igazából már messze van a kislány állapottól, hiszen mintegy 25mm!-es testhosszal rendelkezik (lábak nélkül...) Szóval a kép lentebb.