Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A mûszeres fórumba linkelt még valamikor régen talán bandiba-kolléga egy pdf-et (tegnap keresgéltem, sajnos nem találtam), amely a csapadékmérés lehetséges hibáit boncolgatta, abból rémlik egy olyan ábra, amely mutatta, a szél hatására a mérõhengerben is keletkezhet turbulencia. Gondolom minél kisebb az átmérõ, annál nagyobb lehet a hatás. Persze kérdéses pontos mértéke, de valószínûleg nem véletlen pl. a Hellmannak sem a bizonyos mérete.
Én is így gondolom, ahogy írtad: ha széllel szembe fordítanánk a csapadékmérõt, akkor abba több víz kerülne, mint a talaj megfelelõ méretû részére, tehát túlmérnénk. A beesési szög miatt így közvetlenül nincs veszteség. Viszont: a csapadékmérõ felállítási helyén csak 45°-os rálátási szöget kell minden irányból biztosítani, tehát a "majdnem vízszintesen" (pl. talajhoz képest 30°-os szögben) hulló esõcseppek útjába már az elvileg szabályos elhelyezésnél is kerülhet akadály. (Közeli fa, épület, bármi.) Ebbõl adódhat jelentõsebb veszteség is. Illetve valamennyit az is számíthat (fõleg gyenge intenzitásnál), hogy a felfogó felület külsõ részérõl a szél nem engedi lefolyni az esõcseppet a mérõhengerbe, ehelyett elpárolog.
Ezt az erõs szél és esõ kombinációt sosem értettem, hogy miért probléma a csapadékmérésben (hónál megértem hiszen ott a már belehullott pelyhet is kikaphatja belõle, de ugye ezért a hókereszt). Esõnél a csapadékmérõ befogadófelülete olyan mintha a talaj azonos felületû metszete lenne nem? Elnézést ha értetlennek tûnök. Vagy az esõ esési szöge és a vízszintes által bezárt szög miatt valamennyi csapadék "elveszik" ? Akkor meg miért nincs a vízszintes csapadékmérõ mellett függõleges csapadékmérõ (ami mondjuk el van látva szélkormánnyal ami a szélirány felé fordítja), azt úgy tudnám valahogy elképzelni, mint amilyenek anno voltak a közterületi kukák Pl: Link ezzel az beesési szög miatt elveszett? csapadék mérhetõ lenne, hisz annyi hullik bele mint amennyi a merõleges beesési szögtõl eltér.
Bocs az agymenésért
Bocs az agymenésért
Szerintem egy kinect-tel lehetne érzékelni merrõl, és mekkora cseppek hullanak: Link
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Az csak 50eFt. A radar árából megmaradó pénzt pedig elisszuk.
Plussz kell egy csapadékfelismerõ és szemcsenagyság-mérõ is (mondjuk valamiféle Doppler-radar), mert ugyanazon szélsebesség mellett nem ugyanaz a beesési szög az eltérõ csapadékformák esetén ill ugyanzon csapadékforma esetén is eltér a szög a csapadékalkotók méretének különbsége miatt
A feladat adott: szélirány/sebesség mérõ + Hellmann-csapadékmérõ kombinációja oly módon, hogy mindig a megfelelõ irányban és szögben legyen automatikusan megdöntve a csapadékmérõ!
A szél és hó kombinációja valóban sok hibát hordoz(hat), de igaz ez -ha csekélyebb mértékben is- az esõ és erõs szél párosításra is.
Ez a .... kérdésre csak ..... válasz esete
Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
Egyébként pedig a hó formájában hulló csapadékra nincsenek tökéletes mérések, pláne ha még a szél is fúj... De ezt a világ egyetlen mérõje sem teljesíti szabvány körülmények között...
A feladat megoldasahoz me'g legalabb a harmatpont es a szelsebesseg idobeli menete szukseges. Ja, meg az is, hogy mennyi sugarzas eri a csapadekmerot napkozben
Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne
Mondjuk 300 mm bele sem fe'rne
Mennyi esélyt látsz erre a felállásra? Hány naponta fordul elõ ilyesmi a Földön található meteorológiai mérõállomásokon és hány naponta Magyarországon?
És ha reggel esik 300 mm, és napközben országos melegrekord van pl 45 fok,akkor 23 óra alatt mennyit párolog?