Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
No csak elhutottam eddig is
Én sem tudom pontosan, de úgy látom, hogy a cikkek szerzõi sem tennék a kezüket tûzbe egyik lehetõség miatt sem. Adiabatikus emeléssel megy a légrész, radiatív hõtranszferrel hûl és gyakorlatilag nem az üllõ teteje, hanem egy afeletti cirrus réteg. Ez talán egybevághat az általad említett "tropopauza feltolással". Node, az overshooting konvekció (számomra nem tiszta, hogy ez oka a Brewer-Dobson-cirkulációnak, vagy okozata) átmegy a trópusi tropopauzán (TTL - Tropical Tropopause Layer), majd amikor bekerül a csontszáraz sztratoszférába hirtelen lehûl. Itt ugye lokálisan lesz egy hideg pont, ami szerintem a korábbi cikkben is volt. A cirrusos változat nagy területen mérhetõ. Valami ilyesmi:
Sajnos én nem érem el a legújabb, és az abstract alapján legjobbnak tûnõ cikkeket, de te bentrõl biztos meg tudod õket nyitni. Ha rájöttél a megoldásra, ne habozz megosztani
Én sem tudom pontosan, de úgy látom, hogy a cikkek szerzõi sem tennék a kezüket tûzbe egyik lehetõség miatt sem. Adiabatikus emeléssel megy a légrész, radiatív hõtranszferrel hûl és gyakorlatilag nem az üllõ teteje, hanem egy afeletti cirrus réteg. Ez talán egybevághat az általad említett "tropopauza feltolással". Node, az overshooting konvekció (számomra nem tiszta, hogy ez oka a Brewer-Dobson-cirkulációnak, vagy okozata) átmegy a trópusi tropopauzán (TTL - Tropical Tropopause Layer), majd amikor bekerül a csontszáraz sztratoszférába hirtelen lehûl. Itt ugye lokálisan lesz egy hideg pont, ami szerintem a korábbi cikkben is volt. A cirrusos változat nagy területen mérhetõ. Valami ilyesmi:
Sajnos én nem érem el a legújabb, és az abstract alapján legjobbnak tûnõ cikkeket, de te bentrõl biztos meg tudod õket nyitni. Ha rájöttél a megoldásra, ne habozz megosztani
Konvektív hûtés alatt pontosan mit kell érteni? Azt, hogy Cb túlnyúló csúcsa gyakorlatilag olyan, mintha lokálisan felnyúlna 20 km-ig a tropopauza - tehát a felszínrõl elinduló levegõ a normál tropopauza-magasságon túl is vígan száraz/nedves adiabatikus folyamattal, és emiatt extrém módon lehûl?
Én meg csak hüledezek a cikkeken, nem semmi a skálán -100°C-nál túlcsorduló hõmérséklet. Azért nem hittem volna, hogy ilyen alacsony értékek elõfordulhatnak, mert a nagy Cb-k belsejében nagyrészt nedves adiabatikus folyamat megy, sok látens hõ felszabadul a kicsapódással... de ezek szerint a magasság hatása ezt übereli.
Én meg csak hüledezek a cikkeken, nem semmi a skálán -100°C-nál túlcsorduló hõmérséklet. Azért nem hittem volna, hogy ilyen alacsony értékek elõfordulhatnak, mert a nagy Cb-k belsejében nagyrészt nedves adiabatikus folyamat megy, sok látens hõ felszabadul a kicsapódással... de ezek szerint a magasság hatása ezt übereli.
Nem NLC volt, csak "sima" Cb. Link
Bár a mezoszférában vannak ilyen hõmérsékletek, azonban a tropopauzánál is elõfordul lokálisan a konvektív hûtés miatt, természetesen nagy konvektív rendszerek felett.
Egy indiai mérés szerint a nyári monszun idején az ITCZ északabbra vándorlásakor a 175-195K-es felhõtetõk dívnak, melyhez 18-21km-es magasság társul.
Bár a mezoszférában vannak ilyen hõmérsékletek, azonban a tropopauzánál is elõfordul lokálisan a konvektív hûtés miatt, természetesen nagy konvektív rendszerek felett.
Egy indiai mérés szerint a nyári monszun idején az ITCZ északabbra vándorlásakor a 175-195K-es felhõtetõk dívnak, melyhez 18-21km-es magasság társul.
Hát az meg mitõl hûlt le ennyire? Ilyen alacsony hõmérsékletet én még csak a mezoszférában mérve láttam, odáig meg csak nem nyúlt fel... Vagy NLC volt?