Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Arról ne is beszéljünk, mert télen nem optimális, ha csorog az ember nyála.
Tiszta Dzsódzsek! Köszi! ;-)
S az õzgerincrõl még nem is beszéltünk.
S az õzgerincrõl még nem is beszéltünk.
"Értem, én mi a teknõ és a gerinc. A magas és alacsonynyomású területeket elválasztó "átmeneti" zónák."
Úgy érzem most már kevered.
Felszíni nyomásnál van nyereg és gerinc. Ezekre igaz amit írsz, azaz a különbözõ légnyomású területek közötti átmeneti zónák. Link
A középtroposzférában (500hPa) van teknõ és gerinc. A teknõn "belül" lehet akár több ciklonközpont is, mint ahogyan a gerinchez is tartozhat a felszínen magasnyomású központ. Link
Tehát a nyomási gerinc nem egyenlõ a magassági gerinccel!!!
Úgy érzem most már kevered.
Felszíni nyomásnál van nyereg és gerinc. Ezekre igaz amit írsz, azaz a különbözõ légnyomású területek közötti átmeneti zónák. Link
A középtroposzférában (500hPa) van teknõ és gerinc. A teknõn "belül" lehet akár több ciklonközpont is, mint ahogyan a gerinchez is tartozhat a felszínen magasnyomású központ. Link
Tehát a nyomási gerinc nem egyenlõ a magassági gerinccel!!!
Nem egyszerû valóban, ám izgalmas. Ez az animáció,és az általad az alábbiakban felvázolt elméletek nagyban hozzájárultak,hogy közelebb kerüljek/kerüljünk a hidegcseppek lélektanához.
Az egyszerû paraszti eszemmel próbálom felfogni:Eláraszt a hideg, majd bezáródik, s "kínjában" (az ilyen-olyan nyomási kontrasztok, s a légrétegek különbözõ hõmérsékletei miatt) örvényleni kezd és kerengve konvektív,kisebb-nagyobb csapadékos eseményekhez vezet az alsóbb légrétegekben,majd szép lassan kipurcan.
Az egyszerû paraszti eszemmel próbálom felfogni:Eláraszt a hideg, majd bezáródik, s "kínjában" (az ilyen-olyan nyomási kontrasztok, s a légrétegek különbözõ hõmérsékletei miatt) örvényleni kezd és kerengve konvektív,kisebb-nagyobb csapadékos eseményekhez vezet az alsóbb légrétegekben,majd szép lassan kipurcan.
Huhhh...
Ne akarjál egyszerre 600 dolgot megtudni, mert akkor egyre jobban csak összezavarodsz. Link
Amúgy a hidegörvény kialakulása: Link a hideg levegõ utánpótlását elzárja a gerinc v. magasnyomás. Az így beragadt örvénylõ hideg levegõ a hidegörvény. Az örvényesség pedig onnan ered, hogy örvénylik
Nem egyszerû megérteni ezeket a folyamatokat.
Ne akarjál egyszerre 600 dolgot megtudni, mert akkor egyre jobban csak összezavarodsz. Link
Amúgy a hidegörvény kialakulása: Link a hideg levegõ utánpótlását elzárja a gerinc v. magasnyomás. Az így beragadt örvénylõ hideg levegõ a hidegörvény. Az örvényesség pedig onnan ered, hogy örvénylik
Nem egyszerû megérteni ezeket a folyamatokat.
Értem, én mi a teknõ és a gerinc. A magas és alacsonynyomású területeket elválasztó "átmeneti" zónák.
No,de miért alakul ki egy hidegörvény? Mi zajlik 5000 méteren,ami örvényességhez vezet? Lehûlés, gondolom...
No,de miért alakul ki egy hidegörvény? Mi zajlik 5000 méteren,ami örvényességhez vezet? Lehûlés, gondolom...
Visszatérek ide! Hagyjuk a számokat, meg a konkrét értékeket!
Link ott az a nagy, zöld lógó kitüremkedés! Az a teknõ. Az a felfelé mutató sárga-piros hegy pedig a gerinc. Az Atlanti-óceán közepén is ott virít egy teknõ.
Hogy honnan ismered meg õket?
A teknõ általában észak-dél kiterjedésû, a gerinc pedig délrõl-észak felé terjed ki. Olyan módon, ahogy a térképen is láthatóak.
Persze elõfordulhat, hogy nem ilyen szabályosak, hanem csúnyábbak, de a lényeg ugyanaz.
Nyáron nem lesznek ilyen szépen elkülöníthetõek: Link itt Grönland-Olaszország tengellyel van egy teknõ. A ruszkiknál meg egy szép nagy gerinc. Ott jó nagy is volt a forróság.
A nyári hidegörvény, ami a tornádós idõt okozta: Link a német-francia határon a középpontjával.
Link ott az a nagy, zöld lógó kitüremkedés! Az a teknõ. Az a felfelé mutató sárga-piros hegy pedig a gerinc. Az Atlanti-óceán közepén is ott virít egy teknõ.
Hogy honnan ismered meg õket?
A teknõ általában észak-dél kiterjedésû, a gerinc pedig délrõl-észak felé terjed ki. Olyan módon, ahogy a térképen is láthatóak.
Persze elõfordulhat, hogy nem ilyen szabályosak, hanem csúnyábbak, de a lényeg ugyanaz.
Nyáron nem lesznek ilyen szépen elkülöníthetõek: Link itt Grönland-Olaszország tengellyel van egy teknõ. A ruszkiknál meg egy szép nagy gerinc. Ott jó nagy is volt a forróság.
A nyári hidegörvény, ami a tornádós idõt okozta: Link a német-francia határon a középpontjával.
Ilyen geopotenciál értékeket több magassági szinten is képeznek. A GFS-ben például 925hPa, 850hPa, 700hPa, 500hPa magasságban is elérhetõek. A lényeg az, hogy egy adott nyomási szinten értendõek az értékek, tehát a nyomási szint az konstans.
A számokkal ne törõdjél, mert semmi értelme sincs túlbonyolítani a dolgot. A lényeg az, hogy 500 hPa geopotenciált nézve szépen észre lehet venni a teknõket, gerinceket, örvényeket olyan módszerrel, ahogy azt leírtam. A számokba, színekbe nem érdemes belemenni.
A számokkal ne törõdjél, mert semmi értelme sincs túlbonyolítani a dolgot. A lényeg az, hogy 500 hPa geopotenciált nézve szépen észre lehet venni a teknõket, gerinceket, örvényeket olyan módszerrel, ahogy azt leírtam. A számokba, színekbe nem érdemes belemenni.
Tehát magyarán szólva, s leképezve az elméletet a következõ hét idõjárására, elmondhatjuk,hogy a magasabb légrétegekben, kb 5200 méteren egy magassági hidegörvény fog felettünk tartózkodni, amely fizikai változásait figyelembe véve rásegít a talajközeli konvekcióra, és lokálisan akár 5 cm körüli hóréteg is kialakulhat belõle. S kijelenthetjük,hogy a hidegcsepp télen hózáporos, nyáron záporos,zivataros idõt okoz.
A T és H betû a felszíni nyomáshoz tartozik.
A GPDM értékeket a színek mutatják meg. Az elõzõ hozzászólásomban lévõ ábrákon is azokat figyeld, ne pedig a nyomást.
A te térképeden ott helyezkedik el a hidegörvény, ahol világoskék a szín. A szlovákok, csehek környékén.
Itt a fehér vonalak adják meg a helyét: Link persze a leghidegebb is ott van a magasban.
Amúgy felesleges elmagyarázni, hogy mit takar a GPDM. Annyi elég, hogy minnél alacsonyabb... annál hidegebb, minnél magasabb annál melegebb van a magasban.
Amúgy egy idézet: "A z magasságú hely geopotenciálja f=gz/9,8 gpm, ahol g=9,8 ms-2, ott a m-ben mért magasság és a geopotenciális méter számszerûen megegyezik." azért ez kicsit száraz és nekünk nem is kell tudni, hogy meg tudjuk határozni a teknõket, gerinceket.
A GPDM értékeket a színek mutatják meg. Az elõzõ hozzászólásomban lévõ ábrákon is azokat figyeld, ne pedig a nyomást.
A te térképeden ott helyezkedik el a hidegörvény, ahol világoskék a szín. A szlovákok, csehek környékén.
Itt a fehér vonalak adják meg a helyét: Link persze a leghidegebb is ott van a magasban.
Amúgy felesleges elmagyarázni, hogy mit takar a GPDM. Annyi elég, hogy minnél alacsonyabb... annál hidegebb, minnél magasabb annál melegebb van a magasban.
Amúgy egy idézet: "A z magasságú hely geopotenciálja f=gz/9,8 gpm, ahol g=9,8 ms-2, ott a m-ben mért magasság és a geopotenciális méter számszerûen megegyezik." azért ez kicsit száraz és nekünk nem is kell tudni, hogy meg tudjuk határozni a teknõket, gerinceket.
Hú,Gábor, ez nagyon szemléletes volt,köszönöm, azt hiszem, a többiek nevében is!
Még két kérdés:
- A GPDM értékekrõl hol lehet tájékozódni?
- Ezen a GFS térképen a magassági hidegörvényt egyszerûen a "T" betû jelzi? >
Link
Még két kérdés:
- A GPDM értékekrõl hol lehet tájékozódni?
- Ezen a GFS térképen a magassági hidegörvényt egyszerûen a "T" betû jelzi? >
Link