Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A hosszútávút november 2-án adták ki, azaz maximum október végi adatokkal dolgozhattak; Sandy javában tombolt, és már úton volt "Frankenstorm" is - két véglet, amit a statisztikus modell nem tud feldolgozni. Természetesen rendelkezésre állt az adott makrohelyzet minden adata, csakhogy szinte mindenféle viszonyítási alap nélkül. A súlyozás ugyan nem a numerikus modellek felé tolódik el, hanem a statisztikus felé, de egy gyökeresen megváltozott és fõként addig "elõre nem látott" helyzet kezdte el befolyásolni a modellt, ami így aztán a másik végletbe csapott át, azaz a hidegbõl a melegbe. Természetesen az október-december ill. november-január relációkban most vagyunk közelebb novemberhez, de ez az alapvetõen téves novemberi elõre és a megváltozott környezeti paraméterek miatt mindegy. Remélem, ez nagyjából érthetõ így Próbálj elvonatkoztatni a numerikus modellek korrekt (?) paraméterezésétõl, a statisztikus modellek nem így viselkednek. Ezért van aztán a nagy output-szórásuk.
Azt írod, hogy a következõ 3 hónaphoz semmivel sem vagyunk közelebb, mint egy hónappal korábban.
De úgy látom a belinkelt cikkbõl, hogy a decemberre vonatkozó elõrejelzést is megváltoztatták olyan értelemben, hogy ezúttal már az átlagnál magasabb középhõmérséklet valószínûbb, mint az annál alacsonyabb.
Úgy gondolom (és javíts ki, ha tévedek), hogy a legutóbbi frissítés alkalmával már rendelkezésre állt az októberi és a november eleji makrocirkulációs kép, ami szeptemberben értelemszerûen nem volt még ismert. És lehet, hogy ez már más analógiákat von maga után, mint a régebbi.
Õszintén szólva, közel sem ismerem olyan mélységig a távprognózis-készítést, hogy lássam és átlássam azon momentumokat, melyek egy ilyen hirtelen változás mögött állnak. Azt tudom, hogy a távprognózis nem vehetõ annyira véresen komolyan, mint pl. egy napijelentés.
A decemberi hideget kilátásba helyezõ se, meg talán a mostani, jóval enyhébb változat se.
És az is tény, hogy Ausztria, az Alpok idõjárása teljesen máshogy viselkedik, mint a Kárpát-medence idõjárása. A Bécsi-medence, Bécs az kivétel. Amíg hozzáfértem az ORF idõjárásjelentéseihez, mindig ezt figyeltem, ill. Burgenlandot -az erre a területre adott prognózis kis módosítással általában jó a Dunántúl nagy részére is. Ide jó, de pl. Miskolcra vagy Debrecenre már nem biztos. Ami pedig Tirolt, Voralberget és Karintiát illeti, az oda vonatkozó prognózisok rendszerint használhatatlanok a számunkra.
De úgy látom a belinkelt cikkbõl, hogy a decemberre vonatkozó elõrejelzést is megváltoztatták olyan értelemben, hogy ezúttal már az átlagnál magasabb középhõmérséklet valószínûbb, mint az annál alacsonyabb.
Úgy gondolom (és javíts ki, ha tévedek), hogy a legutóbbi frissítés alkalmával már rendelkezésre állt az októberi és a november eleji makrocirkulációs kép, ami szeptemberben értelemszerûen nem volt még ismert. És lehet, hogy ez már más analógiákat von maga után, mint a régebbi.
Õszintén szólva, közel sem ismerem olyan mélységig a távprognózis-készítést, hogy lássam és átlássam azon momentumokat, melyek egy ilyen hirtelen változás mögött állnak. Azt tudom, hogy a távprognózis nem vehetõ annyira véresen komolyan, mint pl. egy napijelentés.
A decemberi hideget kilátásba helyezõ se, meg talán a mostani, jóval enyhébb változat se.
És az is tény, hogy Ausztria, az Alpok idõjárása teljesen máshogy viselkedik, mint a Kárpát-medence idõjárása. A Bécsi-medence, Bécs az kivétel. Amíg hozzáfértem az ORF idõjárásjelentéseihez, mindig ezt figyeltem, ill. Burgenlandot -az erre a területre adott prognózis kis módosítással általában jó a Dunántúl nagy részére is. Ide jó, de pl. Miskolcra vagy Debrecenre már nem biztos. Ami pedig Tirolt, Voralberget és Karintiát illeti, az oda vonatkozó prognózisok rendszerint használhatatlanok a számunkra.
Igen, nagyrészt az analógiakeresésen alapul, azaz az elmúlt idõszakban, adott idõben elõfordult események és azok kihatásai képezik elsõsorban az inputot. Vagyis milyen idõjárási helyzet milyen változást indított el és ez milyen hatást idézett elõ. Ehhez jönnek inputként a globális modellek numerikus outputjai, melyeket multilineáris regresszióegyenletekkel vesznek figyelembe. Ezek súlyozott keverékébõl áll elõ aztán a következõ három hónapra vonatkozó durva becslés. Látható, hogy a ritkán elõforduló események (pl. az atlanti térséget nagyban befolyásoló, de az extratropical-területeken kívül alig-alig elõforduló hurrikánok) nagyon kis szerepet játszanak csupán ebben az adathalmazban.
Szerk.: @1315929: izé... ezt már vagy két napja beírtam
Szerk.: @1315929: izé... ezt már vagy két napja beírtam
Ez pontosan így van, itt van a kutya elásva!
Feltéve de nem megengedve, hogy az osztrák elõre beigazolódik, sem ugyanolyan lesz az idõjárás Ausztriában és nálunk.
Teljesen másfajta felállás okoz ugyanis hideg idõt az Alpokban, mint a Kárpát-medencében. Sõt, ami ott hideget jelent, nálunk inkább enyhe idõt, és fordítva. Legfeljebb a komoly hideghullámokban van valamennyire összhangban a két ország téli idõjárása.
A magashegységben azok a sarki-tengeri hidegbetörések, melyek nálunk általában csak látványhavat, gyenge pluszfokokat okoznak, igazi hóviharos, zord idõvel járnak.
Hozzánk inkább a lábashideg beáramlása hoz zord fagyot. Ebben az esetben viszont a tõlünk nyugatra levõ magas hegyek viszonylag kevésbé hidegek.
Lásd: T850 és T2m eltérõ, és szinoptikai helyzet függõ viselkedése.
Feltéve de nem megengedve, hogy az osztrák elõre beigazolódik, sem ugyanolyan lesz az idõjárás Ausztriában és nálunk.
Teljesen másfajta felállás okoz ugyanis hideg idõt az Alpokban, mint a Kárpát-medencében. Sõt, ami ott hideget jelent, nálunk inkább enyhe idõt, és fordítva. Legfeljebb a komoly hideghullámokban van valamennyire összhangban a két ország téli idõjárása.
A magashegységben azok a sarki-tengeri hidegbetörések, melyek nálunk általában csak látványhavat, gyenge pluszfokokat okoznak, igazi hóviharos, zord idõvel járnak.
Hozzánk inkább a lábashideg beáramlása hoz zord fagyot. Ebben az esetben viszont a tõlünk nyugatra levõ magas hegyek viszonylag kevésbé hidegek.
Lásd: T850 és T2m eltérõ, és szinoptikai helyzet függõ viselkedése.
O.K. De tulajdonképp hogy készül az ilyen statisztikai modell? Van benne, például, analógia-keresés?
Ez így nem teljesen kerek. Ezek egy statisztikai modell, melynek tökéletesen mindegy, hogy júliusra, vagy októberre számol. A következõ három hónaphoz semmivel sem vagyunk most közelebb, mint egy hónappal korabban - mert mindig a következõ három hónap a mérvadó. Kár, hogy az osztrákok nem teszik hozzá, hogy a két legutóbbi statisztikai elõre tendenciáját tekintve semmit sem ér (ahogy a németek pl. megtették), mvel egymásnak szögesen ellentmondó outputok születtek. A statisztikus modellek határa a valóság Ha az input nem veszi figyelembe - nem tudja figyelembe venni, mert nem aktuálisan mért adatokon alapul - a makrohelyzet adott változásait, akkor az ilyenfajta kilengéseket (pl. Sandy) képtelen statisztikusan beleszámolni. Ebbõl pedig egy csaknem hasraütõs output áll elõ. Azaz igen, a statisztikai modell (!!) szemszögébõl még mindig ugyanannyi esélye van egy hideg télnek, mint egy átlagosnak, vagy egy enyhének.
"Legalább annyi az esélye neki mint amikor eddig az ellenkezõje volt"
Sajnos, ez így nem állja meg a helyét. Hacsak nem pocira ütés ez az elõrejelzés (s az nem valószínû), úgy egy november közepi változat lényegesen valószínûbb, mint pl. a szeptemberi, mert idõben sokkal közelebb vagyunk a prognosztizált eseményhez.
Hogy miért nem kell mégse kétségbe esni a telet váróknak emiatt, azt a következõ kommentemben fogom megírni.
Sajnos, ez így nem állja meg a helyét. Hacsak nem pocira ütés ez az elõrejelzés (s az nem valószínû), úgy egy november közepi változat lényegesen valószínûbb, mint pl. a szeptemberi, mert idõben sokkal közelebb vagyunk a prognosztizált eseményhez.
Hogy miért nem kell mégse kétségbe esni a telet váróknak emiatt, azt a következõ kommentemben fogom megírni.
Az osztrák szezonális elõrejelzést, úgy kezeljétek, hogy az ország jórészt alpesi tájakon fekszik, csupán az ország nagyon kicsiny része síkvidék. Így az-az elõre, nem feltétlen csak, úgy kezelendõ, hogy Bécsbe mit várnak...
Az ECM is várja jövõhét végétõl a csapadékosabb verzió lehetõségét. Talán már láthatáron van a változás. Bár ez az idõ is még csak mostanában kezdõdött el, jövõ hét közepétõl már többet fogunk tudni.
Persze értem én, pont ezért írtam, hogy ezidáig teljesen mást írtak. Ki állítja, hogy ezen még nem fognak változtatni?! Decemberig még alig kevesebb mint két hét van.
Várjuk ki a végét.
Várjuk ki a végét.
Köszi, így már értem. 26/27-ig én sem várok még számottevõ lehûlést, bár ahol esni fog az esõ, ott nem nagyon lesz melegebb, mint most a borongós területeken.
Viszont november utolsó, vagy december elsõ napjaiban még mindig látok esélyt egy hidegbetörésre észak-északnyugat felõl, ugyanis a GFS és az ECMWF alapján sem kizárt egy brit-izlandi-grönlandi AC kialakulása. Így mondjuk a hideg óceáni eredetû lenne, de kiterjedtebb fagyokhoz, és néhol talán látványhóhoz is elég lenne (a mostani GFS fõfutás mediterrán ciklonos, nyugaton havazásos verziója november végére nem tûnik valószínûnek, bár nem elõször adja).
A GFS-nél már az ENS átlag is adja ennek a lehetõségét: Link Link Link Az ECMWF-nek még csak a fõfutása frissült.
Viszont november utolsó, vagy december elsõ napjaiban még mindig látok esélyt egy hidegbetörésre észak-északnyugat felõl, ugyanis a GFS és az ECMWF alapján sem kizárt egy brit-izlandi-grönlandi AC kialakulása. Így mondjuk a hideg óceáni eredetû lenne, de kiterjedtebb fagyokhoz, és néhol talán látványhóhoz is elég lenne (a mostani GFS fõfutás mediterrán ciklonos, nyugaton havazásos verziója november végére nem tûnik valószínûnek, bár nem elõször adja).
A GFS-nél már az ENS átlag is adja ennek a lehetõségét: Link Link Link Az ECMWF-nek még csak a fõfutása frissült.
Nyugi nyugi! Ez még mindig nem biztos! Legalább annyi az esélye neki mint amikor eddig az ellenkezõje volt. Azaz még mindig nincs eldöntve hogy, Hideg vagy a meleg nyer. (Én minden esetre a hideg mellett tenném le szavazatom)
Pár fokkal visszaeshet majd a magasban,de mivel feltehetõen frontok jönnek így felszakad a hidegpárna és ennek hatására kb. olyan hõmérsékletek alakulnak ki mint amilyen most vannak.
Link
Link