Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én olyat még egyszer sem láttam, hogy az - egyébként minden télen masszív - grönlandi hidegmag kelet felé távozott volna a szigetrõl.
Én nem a hideget várom,ellenkezõleg... Az tény,hogy a zonalitás esélyét vetné fel ha ott kialakulna egy hidegmag,de a nyugati áramlással az elõbb-utóbb Észak-Európa fölé kerülne.
Így van, Grönland felõl érdemleges hidegelárasztást ritkán kapunk.
Egy régi hozzászólásomból idézek:
"Nos, én tényleg nem voltam tisztában vele, hogy honnan is érkeznek hazánkba a téli hidegleszakadások, azaz hol kell lennie a hidegmagoknak ahhoz, hogy a hideg légtömeg - megfelelõ makroszinoptikus berendezkedés mellett - Közép-Európába áramoljon. A ma estémet a korábbi telek hidegmagjainak nézegetésével töltöttem, különös tekintettel 3 kiemelt télre (mindhárom etalon a maga nemében; egy nagyon hideg, egy teljesen átlagos és egy nagyon enyhe).
Az esetek nagy részében (80-90 %) az érdemleges hideg a körülhatárolt térségbõl érkezett. Link
Kivételek:
- Grönland felõl érkezõ hideg; az ottani hidegmag nincs túl messze, ám a nagy, langyos vízfelület megtizedeli útja során a hideg légtömeget;
- az Északi-sarki-óceán keleti felén kialakult hidegmagból jön az anyag; ez a térség már távolabb van és még kisebb vízfelület is bejátszik idefelé jövet;
- Kelet-Ázsiából érkezõ hideg; ebben az esetben a vízzel nincs gond, a távolság viszont nagyon nagy.
Ezekhez tehát igen erõs áramlás, nagyon alacsony hõmérsékletû hidegmag kell, hogy hatással legyen ránk, de idõnként elõfordul ilyen származású hidegöblítés.
A Bering-szoros és Kamcsatka környékén lévõ, valamint az észak-amerikai hidegmagok nálunk közvetlen hatást nem tudnak kifejteni."
Persze ideális esetben nem kell komoly hidegmag jóféle téli helyzet kialakulásához.
Egy régi hozzászólásomból idézek:
"Nos, én tényleg nem voltam tisztában vele, hogy honnan is érkeznek hazánkba a téli hidegleszakadások, azaz hol kell lennie a hidegmagoknak ahhoz, hogy a hideg légtömeg - megfelelõ makroszinoptikus berendezkedés mellett - Közép-Európába áramoljon. A ma estémet a korábbi telek hidegmagjainak nézegetésével töltöttem, különös tekintettel 3 kiemelt télre (mindhárom etalon a maga nemében; egy nagyon hideg, egy teljesen átlagos és egy nagyon enyhe).
Az esetek nagy részében (80-90 %) az érdemleges hideg a körülhatárolt térségbõl érkezett. Link
Kivételek:
- Grönland felõl érkezõ hideg; az ottani hidegmag nincs túl messze, ám a nagy, langyos vízfelület megtizedeli útja során a hideg légtömeget;
- az Északi-sarki-óceán keleti felén kialakult hidegmagból jön az anyag; ez a térség már távolabb van és még kisebb vízfelület is bejátszik idefelé jövet;
- Kelet-Ázsiából érkezõ hideg; ebben az esetben a vízzel nincs gond, a távolság viszont nagyon nagy.
Ezekhez tehát igen erõs áramlás, nagyon alacsony hõmérsékletû hidegmag kell, hogy hatással legyen ránk, de idõnként elõfordul ilyen származású hidegöblítés.
A Bering-szoros és Kamcsatka környékén lévõ, valamint az észak-amerikai hidegmagok nálunk közvetlen hatást nem tudnak kifejteni."
Persze ideális esetben nem kell komoly hidegmag jóféle téli helyzet kialakulásához.
Ha Grönlandon hideg van, nálunk általában meleg.
Nézd meg a CFS elõrejelzéseket: ha nálunk kék, ott narancssárga.
Ha hideget akarsz, azt ne Grönlandról várd.
Vannak kivételek, de a statisztika nem ennek áll.
Nézd meg a CFS elõrejelzéseket: ha nálunk kék, ott narancssárga.
Ha hideget akarsz, azt ne Grönlandról várd.
Vannak kivételek, de a statisztika nem ennek áll.
Hát elég erõs a grönlandi AC is mostanában, és az elmúlt napok síkvidéki havazást okozó lehûlése megmutatta, hogy megvan a lehetõség sarki tengeri levegõ beáramlására is.
A novemberi télies epizódot elég valószínûnek gondolom, de hogy ezt sarki tengeri, vagy kontinentális hideglevegõ hozza-e (ha bekövetkezik egyáltalán), arra még tippelni se merek.
Amirõl írtam, csak egy figyelemfelkeltõ momentum, természetesen nem biztos, hogy ebbe az irányba tendál majd a makrocirkuláció. De mint adatot, elraktározhatjuk a fejünkben.
A novemberi télies epizódot elég valószínûnek gondolom, de hogy ezt sarki tengeri, vagy kontinentális hideglevegõ hozza-e (ha bekövetkezik egyáltalán), arra még tippelni se merek.
Amirõl írtam, csak egy figyelemfelkeltõ momentum, természetesen nem biztos, hogy ebbe az irányba tendál majd a makrocirkuláció. De mint adatot, elraktározhatjuk a fejünkben.
Felhívom a kollégák figyelmét a messze északkeleten, az északi Ural vidékén kifejezetten zordra forduló idõre. GFS szerint ott a következõ napokban a maximum is -10 fok közelében lesz, a minimum pedig -20 fok környékén.
Ez a tény, kiegészítve a Flurries által mutatott térképekkel, melyek északkelet-európai AC-t mutatnak, (elõoldalán az említett hidegtömeggel), elindítják az ember gondolatait.
Az õsz eddigi lefolyását tekintve tartom a "szendvics tél" elképzelését, mely sok tekintetben emlékeztet a tavalyira. Másrészt ott van az a megfigyelés, hogy az évszak elején elõforduló nagy kilengések (télen a hideg, nyáron a meleg) átmenetiek ugyan, de csakhamar erõsebb formában visszatérnek, "visszaköszönnek" (Ld. például az április végi kánikula és az idei nyár, vagy a másik oldalon 1995 hóvihart hozó kora novembere, és a rakövetkezõ tél)
Ebbõl következõen érdemes lesz odafigyelnünk a nov. 15. utáni idõszakra. Nem elképzelhetetlen, hogy a hónap második fele szép télies epizódot hoz.
Ez a tény, kiegészítve a Flurries által mutatott térképekkel, melyek északkelet-európai AC-t mutatnak, (elõoldalán az említett hidegtömeggel), elindítják az ember gondolatait.
Az õsz eddigi lefolyását tekintve tartom a "szendvics tél" elképzelését, mely sok tekintetben emlékeztet a tavalyira. Másrészt ott van az a megfigyelés, hogy az évszak elején elõforduló nagy kilengések (télen a hideg, nyáron a meleg) átmenetiek ugyan, de csakhamar erõsebb formában visszatérnek, "visszaköszönnek" (Ld. például az április végi kánikula és az idei nyár, vagy a másik oldalon 1995 hóvihart hozó kora novembere, és a rakövetkezõ tél)
Ebbõl következõen érdemes lesz odafigyelnünk a nov. 15. utáni idõszakra. Nem elképzelhetetlen, hogy a hónap második fele szép télies epizódot hoz.