Modell-iskola
Tekintsd úgy, hogy ezt nem nekünk írtad, hanem a folymatokkal ismerkedõknek, és máris hasznos dolgot cselekedtél, hisz eme fórum ezért jött létre.
Én úgy mondanám hogy bizonyos határTÓL gátol. (bár itt cseles az elõjel is )Ha a CIN értéke kb -100J/kg alatt van akkor még van esély a zivatarra. Persze ehhez látni érdemes a skew-t digramot is, mert nem mindegy hogy ez a gátlás egy viszonylag vastag réteg adja ki mondjuk 900-750 hepáig (zivtar meglõve) vagy egy talajközeli inverzió amitõl bõven lehetnek heves zivatarok is. Vagy esetleg több szintebb keskeny inverziõs rétegek. Stb.. A nedvességgel ugyanez a helyzet.
Ezt nem is tudom miért írtam le, gondolom ez nektek nyílvánvaló. Na mindegy
Ezt nem is tudom miért írtam le, gondolom ez nektek nyílvánvaló. Na mindegy
Bizony a CIN egy bizonyos határig gátol, fontos annak területi elhelyezkedése és mélysége, azaz struktúrája (a mai tökéletes gátló volt).
A K-kat nem szeretem, az SSI azonban ott van.
A legjobb globálisan nézni mindent (minden fontos paramétert, amit használni lehet, használva), he-he!
A K-kat nem szeretem, az SSI azonban ott van.
A legjobb globálisan nézni mindent (minden fontos paramétert, amit használni lehet, használva), he-he!
Önmagában a CAPE és LI semmire nem elég, ha nincs nedvesség.
A mi modellünkbe nagyon jó, hogy a CAPE a CIN-el van párosítva, a CIN ugye afféle gátlófaktor, minél negítvabb, annál nagyobb a gátlás, azaz itt egy válasz Árpi.
Egyébként ezért jó a Thompson és a Best lifed index, ezekbe már a nedvesség is bele van építve.
A mi modellünkbe nagyon jó, hogy a CAPE a CIN-el van párosítva, a CIN ugye afféle gátlófaktor, minél negítvabb, annál nagyobb a gátlás, azaz itt egy válasz Árpi.
Egyébként ezért jó a Thompson és a Best lifed index, ezekbe már a nedvesség is bele van építve.