Globális jelenségek

Logikus, amit írsz, bár most elég fáradt vagyok, hogy jobban belegondoljak, meg amit mutatsz az globális, én meg lekorlátoztam É-Afrikára. De a kettő korrelálhat. Itt van mindenesetre egy cikk egy gyors keresés alapján. Link

Egyébként az óceáni hőtartalom mintájára van légköri hőtartalom is, ez figyelembe veszi a látens hő mennyiségét is, ez idén mindent visz eddig. Általában a Nino lecsengésének évében  a megjelenített változókból ez marad a legtovább magasabb, mint a kialakulásuk évében. De hogy tavasszal még így emelkedjen is.  Kíváncsi lennék a nyári értékekre. 

Csókirály: tetszik a cikk, történelmi példákra hivatkozás miatt különösen. Egyben rávilágít egy gyenge pontra, a holocénbeli klímaoptimumokra. A Mann-féle hokiütőgrafikon alapján ugye ezek csak regionális jelenségek voltak pl. a római időkben meg a 10.század körül de ezt bírálják többen, főleg a szkeptikusok. Itt összeér a két téma. Mann vitában áll nemcsak a hokiütő miatt, hanem most a másik oldallal is, Hansen-ékkel, hogy az elmúlt években gyorsul-e a melegedés üteme vagy sem, pl. az aeroszol csökkentések miatt. Kicsit elefántcsonttoronyban ülő tudósnak tűnik ezekből.

Azon tűnődtem, hogy az tudható, hogy az El Nino-k második évében, vagy a La Nina-ba való átmentkor a légkör magasabb szintjein jelenik meg egyre inkább a hőtöbblet. Erről plottoltam pár ábrát. Ez még regionálisan is értelmezhető pl. a szaharai-észak-afrikai térségben: piros vonal 500 hPa kiugrásai 1988, 1998, 2010, 2015-16 (már 14-ben El Nino állapothoz közelítettünk) és idén is. Persze ott is van egy hosszútávú emelkedő trend, de enyhébb, mint a felszínen (kék vonal). 

Viszont az ritkább, hogy a közép-troposzférában és a felszínen is egyszerre legyen igen jelentős felfelé ugrás, de az idei pont ilyen. Külső triggerként egyiket az elmúló Nino, másikat a közeli meleg óceánok támogatták. Jellemző a helyzetre, hogy már a nyár elejére a felszín mellett a határréteg tetején-szabad légkör alján markáns anomália alakult ki tőlünk délre (30.-40. szélesség között). Ez persze dinamikusan változtatta pontos helyzetét. De a tartóssá váló szubtrópusi gerincben az advekció mellett a leszálló légmozgások adiabatikus melegedése a magasabb szintek felől eleve emelkedettebb hőmérsékletről indult.

Adiabatikus melegedés leszálló légrész trajektóriája alapján Frans Nucera posztjából  a júliusi hőhullám idején:

Közben egyre jobban északra nyomult a Hadley-cella leszálló ága (szaharai esők, infók a korábban Csokito által linkelt SWE cikkben, és a hosszútávú fórumba is bemásolt Goda Zoltán-féle fb poszt). Az RH anomália fokozatos észak felé nyomulása a nyár folyamán beszédes a Szahara térségében. 

Az augusztus második felének T anomália térképe is nagyon jellegzetes a hűvösebb övvel Afrikában illetve térségünkben, az anomália centrumában.