Globális jelenségek

Én most sokkal pozitívabb vagyok a télel kapcsolatban, jobb telet várok. 
Majd 2-3 hét múlva elmondom leíróm mire is gondoltam, addig élvezzük ezt a jó időt. 

Az utolsó szó úgyis az időjárásé lesz a téllel kapcsolatban.

De komolyra fordítva, szerintem egy összességében átlag feletti tél megint nem lenne meglepő. Blokkhelyzetek szempontjából a tél második fele kissé jobb lehet, mint az első. Ezen túl minden csak találgatás.

Részletesebben arról, hogyan is állunk.
A 2016-ot meghaladó időarányos átlag után az elmúlt napokban a napi globális anomáliáknál is meghaladtuk a 2016. február végi csúcsot. JRA55 reanalízis szerint az 1°C feletti anomáliát (1991-2020-hoz) is hoztuk.

Ahogy nyár eleje óta ez már megszokott, az északi félteke és a trópusok folyamatosan melegebb minden eddigi évnél az elmúlt évtizedekből, ezeket az 1 fok körüli csúcsokat pedig mindig akkor húzzuk be, amikor az Antarktiszi Oszcilláció erősen negatív.

Hamarosan emelkedhet az index semleges irányba, ez letörheti a kiugrást. De máris érkezhet egy újabb kör, amennyiben a déli-sarki örvény gyengülésének hatása esetleg újra erősen negatívba lökné az AAO-t októberre.

Ezekkel az adatokkal mindenképpen előrébb járunk, mint amit az El Nino önmagában indokolna, szerintem még akkor is, ha figyelembe vesszük a gyors váltást a La Ninából (tavaszi bejegyzésem). Emiatt nagyon kíváncsi leszek, milyen havi adatok jönnek félév múlva, illetve mi lesz 2024-ben az éves átlaggal. 

A rekorddöntögetés a felszíni adatbázisokban júniusban kezdődött, eleinte ez a műholdas adatokban mérsékeltebben jelent meg, majd júliusra kilőttek az UAH és az RSS görbéi is.

Az inkább „klímaszkeptikus” Roy Spencer is „weird month”-nak nevezte az idei júliust, és felvetette a kapcsolatot a Hunga-Tonga vízgőzével. Link
Talán ez a legbizonytalanabb  az esetleges okok között.  Viszont a sztratoszférában nem túl határozottan (beleférhet a természetes változékonyságba), de látszik, hogy az idei nyárelő az elmúlt harmincegynéhány év  leghűvösebbje volt a vízzel„ szennyezett” magasságban az északi féltekén. Fölénk év elejére ért  a vízcsóva, de akkor a poláris örvény szélviszonyai, SSW stb. elfedhette az esetleges hatásokat a poláris „éjszaka” idején. Ez nyárra megváltozhatott. Saját GIF ERA5 adatokból:

Hogy milyen globális eltérés lesz a következőkben az attól függ, hogy mi történik az északi féltekén a tél folyamán, amikor részben az
örvény, és más tényezők irányítanak újra. A magas SST-k viszont maradhatnak az óceánokon sokfelé. Plusz mi lesz az El Nino-s távkapcsolatok sorsa, mi történik az AAO-val az ottani nyárba való átmenet során. A trópusok biztosan tovább melegedhetnek. Viszont az északi féltekén egy nem szélsőségesen erős, de érdemi El Nino az alap meleg anomáliák mellett hozhat érdekességeket. Elvben a tél második fele El Nino alatt negatívabb AO/NAO-t is valószínűsít, ez látszik is a szezonális modellek nagyon távoli előréiben, ahol inkább pozitivak az indexek a tél elején, a végére viszont negatívba váltanak.
Az is bizonytalan, hogy az El Nino hogyan tudja kifejteni a távkapcsolatait, mert a trópusi vizek rendellenesen melegek máshol is. Ez abból is látszik, hogy a többi trópusi terület anomáliájához is viszonyító relatív óceáni ENSO index (RONI) most jobban eltér (kb fél fokkal)  a sima anomáliából kiinduló indextől (ONI). Ilyen értelemben gyengébb az El Nino SST jele idén.
Link vs. Link