Globális jelenségek
Kínai fokhagyma a makói üzletekben? Vannak szomszédos országok, amikben alig van külföldi üzletlánc, és a cégek igen jelentős részét az ott dolgozók vették meg nyugati tőke bevonása nélkül. Kicsit nehezebben indult a dolog, és közben háború is volt, de jó pár éve köszönik szépen, jól vannak. Működnek a családi (!!!!!) gazdaságok, tíz-húsz tehénke és a tejből készült sajtok-joghurtok-mindenfélék (no meg a vendéglátás) eltartják a családot, szinte minden faluban van bank, de legalábbis egy takarékpénztár, iskola, orvosi rendelő, posta, benzinkút és egy kisbolt. Nem kell a világvégére menni ügyet intézni/bevásárolni és közben elpöfögtetni x liter üzemanyagot, az élelmiszer igen jelentős része harminc, maximum ötven kilométeres körön belülről kerül a polcokra. Ez szerintem sokkal többet ér, mint akármilyen táplálkozási csodairányzat, meg a "járjon mindenki biciklivel". Hozzáteszem, nagyon szeretek biciklizni, de itt legalább adottak hozzá a feltételek.
Mert A Gazda eladja az I. osztályú termékét több pénzért Nyugatra. Onnan meg jön a II. osztályú cucc. A legnagyobb biznisz, amikor egyszerre csinálja a kettőt.
Az is szégyen egy országra (de az egész világra úgyszintén) nézve, hogy van egy ekkora Alföldünk és tonnaszámra hozzuk be a zöldségeket -gyümölcsöket messze külföldről.
Éppen tegnap gondolkodtam rajta egy másik cikk kapcsán, hogy mennyire belekényszerültünk ebbe az utcába. Annyira átalakult az egész életünk már csak az utolsó ötven-hatvan évben, hogy szinte lehetetlen kilépni ebből a verkliből. Az, hogy a falvakban nemhogy csirke-disznó nincs, hanem már a zöldséget is a Lidl-ben veszik meg? Az, hogy teljesen természetes lett, hogy a lakosság egy jelentős része másik kontinensre jár nyaralni? Az, hogy annyit fizetnek egy focistáért, amennyiért többszázezer gyereket évekig lehetne etetni? Az, hogy az Egyesült Arab Emirátusok gyakorlatilag megvásárolta (koncesszió révén) Tanzánia egy részét luxusvadászatok tartása céljából és emiatt elüldözik, megkínozzák és bebörtönzik a masszájokat, ha ellenállnak és nem akarnak költözni?
És még hosszasan lehetne sorolni, és igen, a mi kezünk is rajta van, mert gondoskodtak róla, hogy piszok nehéz legyen alternatívát találni. Az átlagnak szinte képtelenség internet, telefon, autó nélkül működni, ha valakinek vannak gyerekei, akkor meg végképp közelít a lehetetlenhez kilépni a mátrixból.
Amúgy én is rühellem a reklámokat. Vagy húsz éve jelent meg egy könyv egy volt reklámszakember tollából, az volt a címe, hogy "Reklám, te mosolygó hulla" Mennyire igaza volt....
És még hosszasan lehetne sorolni, és igen, a mi kezünk is rajta van, mert gondoskodtak róla, hogy piszok nehéz legyen alternatívát találni. Az átlagnak szinte képtelenség internet, telefon, autó nélkül működni, ha valakinek vannak gyerekei, akkor meg végképp közelít a lehetetlenhez kilépni a mátrixból.
Amúgy én is rühellem a reklámokat. Vagy húsz éve jelent meg egy könyv egy volt reklámszakember tollából, az volt a címe, hogy "Reklám, te mosolygó hulla" Mennyire igaza volt....
Ahhoz, hogy rájöjjünk dolgokra, ismeretekre van szükség. Most hétvégén, Börzsönyből hazafelé, értelmes középiskolás fiúkkal beszélgettem a vonaton. Egymással videóhősökről, azok áráról beszélgettek. Aztán szóba elegyedtünk, sikló, békák, madarak jöttek szóba. Jó eszű fiatalok, keresgélték a madarak (varjú, kakukk, cinege) neveit... Ők a virtuális világban nőttek fel.
Innen csak egy lépés, áltudománynak nevezni, hogy szikes tavainkban apró lények élnek, amelyek a mikroklíma és klíma egyensúlyát, fenntartani segítenek...
Ha reklám-mentes webet szeretnék, külön kell fizetnem. Végig-gondoltátok, mivel terhelik a szervereket és a nyomdákat a reklámok? Mivel terhelik a Ti időtöket, ezeket végigolvasni? Ki fizeti a reklámot? Miféle valóság az, ahol a kevesebb ennyivel többe kerül? - energiában is.
Virtuálisan utazni én is szoktam. Fellapozok egy botanikai felvételt a sziklagyepről, és egyből virágos réten találom magam. Az enumerációk (előfordulási listák ritka növények földrajzi élőhelyeivel) olyanok, mintha drónon repülnék Hazám tájai felett, miközben a hőséget ontó falak között ülök.
... de azért jobban szeretném, látni mind ezeket a valóságban is... még szeretném...
lehet, csak öreg vagyok.
Innen csak egy lépés, áltudománynak nevezni, hogy szikes tavainkban apró lények élnek, amelyek a mikroklíma és klíma egyensúlyát, fenntartani segítenek...
Ha reklám-mentes webet szeretnék, külön kell fizetnem. Végig-gondoltátok, mivel terhelik a szervereket és a nyomdákat a reklámok? Mivel terhelik a Ti időtöket, ezeket végigolvasni? Ki fizeti a reklámot? Miféle valóság az, ahol a kevesebb ennyivel többe kerül? - energiában is.
Virtuálisan utazni én is szoktam. Fellapozok egy botanikai felvételt a sziklagyepről, és egyből virágos réten találom magam. Az enumerációk (előfordulási listák ritka növények földrajzi élőhelyeivel) olyanok, mintha drónon repülnék Hazám tájai felett, miközben a hőséget ontó falak között ülök.
... de azért jobban szeretném, látni mind ezeket a valóságban is... még szeretném...
lehet, csak öreg vagyok.
Azt a gombot régóta tartjuk lenyomva. Te, mi, meg én, rajta ülünk. Amikor bemegyünk a plázába, amikor felülünk a repzajra, amikor feljebb állítjuk a termosztátot, amikor elhisszük, hogy új telóra van szükségünk. Amikor fertőtlenítőt öntünk a mosogatóba.
Amikor gyerek voltam, az Aral-tóban halat lehetett fogni, és a Szahel övezetben kecskék legeltek. Ez is, az is kiszáradt, és mi elhittük, hogy "megették a kecskék" és "széjjelöntözte a téeszcsé". Amikor gyerek voltam, nem beszéltek annyit a környezetvédelemről, most meg nem teszünk érte többet. Most azt mondogatjuk: "ma még nem kell elkezdeni... miért én fogyasszak kevesebbet?"
Rajta ülünk a gombon, évtizedek óta. Sokat tudhatnánk róla, ha akarnánk látni a dolgokat. Akarjuk, valóban, hogy bármi is változzon?
Trendek pedig nincsenek. becsuktam a szemem, nem látom. Nincsenek.
Amikor gyerek voltam, az Aral-tóban halat lehetett fogni, és a Szahel övezetben kecskék legeltek. Ez is, az is kiszáradt, és mi elhittük, hogy "megették a kecskék" és "széjjelöntözte a téeszcsé". Amikor gyerek voltam, nem beszéltek annyit a környezetvédelemről, most meg nem teszünk érte többet. Most azt mondogatjuk: "ma még nem kell elkezdeni... miért én fogyasszak kevesebbet?"
Rajta ülünk a gombon, évtizedek óta. Sokat tudhatnánk róla, ha akarnánk látni a dolgokat. Akarjuk, valóban, hogy bármi is változzon?
Trendek pedig nincsenek. becsuktam a szemem, nem látom. Nincsenek.
A feliseréssel 50 évet késtünk. Akiknek hatamában áll döntést hozni, azok drasztikusat fognak lépni, millókra, de lehet hogy milliárdokra fognak "cancel" gombot nyomni.