Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Az irányát és a keletkezést is figyelembe véve akár jó is lehet a Mecseknek. Már az OMSZ radaron is feltûnt.
Huhh,egy kicsit tömör ez nekem így elsõre,de át fogom rágni!
Azért köszi,hogy vetted a fáradtságot,mindig szívesen fogadom ezeket a dolgokat tõletek,rengeteg minden van még....
Azért köszi,hogy vetted a fáradtságot,mindig szívesen fogadom ezeket a dolgokat tõletek,rengeteg minden van még....
Bocsi, tényleg rosszul fogalmaztam.
Szóval mikor a részecskét felviszik/felviszük nedves adiabatán elhanyagolják a fagyás hatását. Nem veszik/veszük figyelembe, hogy valahol 0 és -40 fok között általában a vízrészecskék megfagynak, kikristályosodnak, amely során hõ szabadul fel.
Ugye amikor az emagrammon megrajzoljuk a részecske útvonalát - végig haladva a nedves adiabatán -, ott is ugyanúgy figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fagyás során felszabaduló hõ miatt egy másik magasabb hõmérséklethez tartozó nedves adiabatán kellene tovább vinni. Mondjuk érthetõ is az elhanyagolás, hiszen fogalmunk sincs, hogy a 0 és -40 fokos rétegben hol valósul meg a fagyás valójában.
Szóval mikor a részecskét felviszik/felviszük nedves adiabatán elhanyagolják a fagyás hatását. Nem veszik/veszük figyelembe, hogy valahol 0 és -40 fok között általában a vízrészecskék megfagynak, kikristályosodnak, amely során hõ szabadul fel.
Ugye amikor az emagrammon megrajzoljuk a részecske útvonalát - végig haladva a nedves adiabatán -, ott is ugyanúgy figyelmen kívül hagyjuk, hogy a fagyás során felszabaduló hõ miatt egy másik magasabb hõmérséklethez tartozó nedves adiabatán kellene tovább vinni. Mondjuk érthetõ is az elhanyagolás, hiszen fogalmunk sincs, hogy a 0 és -40 fokos rétegben hol valósul meg a fagyás valójában.
"A hidrosztatikus modelleknél a CAPE-t úgy számolják ki, hogy nem veszik figyelembe a 0 fok felett történõ fagyási, kristályosodási szakaszt"
Ezt nem értem...
Konkrétan a 0 fok feletti szakaszt.
Térbeli 0 fok feletti légtömegrõl van szó?
Ezt nem értem...
Konkrétan a 0 fok feletti szakaszt.
Térbeli 0 fok feletti légtömegrõl van szó?
CAPE
A nem hidrosztatikus modellekben a labilitási energia számításánál már nagy valószínûséggel figyelembe veszik a fázisátalakulás (fagyás, kristályosodási szakasz) során keletkezõ hõfelszabadulást. Ez lehet az oka, hogy rendszerint nagyobb CAPE értékeket lát az ember elsõsorban azokon a részeken, ahol a modellben megjelennek a felhõképzõdési és egyéb folyamatok (pl. Cb keletkezési helyeken). A hidrosztatikus modelleknél a CAPE-t úgy számolják ki, hogy nem veszik figyelembe a 0 fok felett történõ fagyási, kristályosodási szakaszt. Vagyis a részecske módszer alapján az LCL-tõl felfelé valamilyen nedves adiabatikus (általában pszeudoadiabatikus) folyamat során felfelé viszik a részecskét az EL-ig és a pozitív területet kiszámítják. Ugyanakkor azért írom, hogy valamilyen folyamat során mert találtam szakirodalmat miszerint változó, hogy éppen milyen fajta nedves adiabatikus folyamattal kalkulálnak (pszeudoadiabatikus, vagy reverzibilis nedves adiabatikus). /Lásd: Link
a könyv 47. oldala /
Továbbá az is sokat módosít a CAPE eredményén, hogy a részecskét hogyan indítják: közvetlenül a felszínrõl, vagy az alsó 50 hPa-os réteget összekeverik és úgy, vagy a felszín fölötti 50 hPa-os szintrõl indítják.... stb... lehet variálni.
A nem hidrosztatikus modellekben a labilitási energia számításánál már nagy valószínûséggel figyelembe veszik a fázisátalakulás (fagyás, kristályosodási szakasz) során keletkezõ hõfelszabadulást. Ez lehet az oka, hogy rendszerint nagyobb CAPE értékeket lát az ember elsõsorban azokon a részeken, ahol a modellben megjelennek a felhõképzõdési és egyéb folyamatok (pl. Cb keletkezési helyeken). A hidrosztatikus modelleknél a CAPE-t úgy számolják ki, hogy nem veszik figyelembe a 0 fok felett történõ fagyási, kristályosodási szakaszt. Vagyis a részecske módszer alapján az LCL-tõl felfelé valamilyen nedves adiabatikus (általában pszeudoadiabatikus) folyamat során felfelé viszik a részecskét az EL-ig és a pozitív területet kiszámítják. Ugyanakkor azért írom, hogy valamilyen folyamat során mert találtam szakirodalmat miszerint változó, hogy éppen milyen fajta nedves adiabatikus folyamattal kalkulálnak (pszeudoadiabatikus, vagy reverzibilis nedves adiabatikus). /Lásd: Link
a könyv 47. oldala /
Továbbá az is sokat módosít a CAPE eredményén, hogy a részecskét hogyan indítják: közvetlenül a felszínrõl, vagy az alsó 50 hPa-os réteget összekeverik és úgy, vagy a felszín fölötti 50 hPa-os szintrõl indítják.... stb... lehet variálni.
Ó-jajj,szegény bucimnak,értem már mit akartatok,bocs tényleg el...,és nem kicsit.... [esõ] [esõ]
Már meg nem sok értelme javítgatni,legközelebb ügyelek a helyes linkre.
A lényeg,hogy már tudjátok mit akartam és honnan.
Mégegyszer bocsi Jackie és Gabesz!
[a reggeli utolsó hsz. óta nem voltam itthon,most rakosgattam össze a képet,hol is volt a hiba]
-----------------
wittmanmark:
Igen,mint köztudott,sok mindent illik óvatosan kezelni.
Ennek a CAPE-nek még Dél-Dakotában is fejet hajtanak.
Már meg nem sok értelme javítgatni,legközelebb ügyelek a helyes linkre.
A lényeg,hogy már tudjátok mit akartam és honnan.
Mégegyszer bocsi Jackie és Gabesz!
[a reggeli utolsó hsz. óta nem voltam itthon,most rakosgattam össze a képet,hol is volt a hiba]
-----------------
wittmanmark:
Igen,mint köztudott,sok mindent illik óvatosan kezelni.
Ennek a CAPE-nek még Dél-Dakotában is fejet hajtanak.
Valóban nem lehet kizárni, sõt a mögöttünk lévõ sekély ciklonos helyzetben is elõfordultak szupercellák és azokhoz meglepõen hasonlító zivatarcellák. A szélnyírás akkoris 10 m/s körül táncolt, bár voltak idõszakok, amikor a 15 m/s-t is megközelítette. Ahogy mondod kizárni nem lehet, de a paraméter most szerintem a magas muCAPE miatt 1-es.
Amúgy régen beszéltünk már, igaz én vagyok keveset Skypeon megint! Na nembaj, majd kereslek!
Amúgy régen beszéltünk már, igaz én vagyok keveset Skypeon megint! Na nembaj, majd kereslek!
Mint írtam a szupercellán is, a tegnap 18 órási futásnál megjelent a 15 m/s-os szélnyírás is, igaz ez már tovaszállt: azért a mûholdképen is jól megfigyelhetõ hogy odafent elég jó kis szélnyírás van. Mindemellett, ahogy már írtam többször határeset lehet a dolog, és tény, hogy lehet nem lesz SC. És akkor bebuktam ezt a részét. De azért az 1% alatti esély nekem erõs. Már most láttam olyan cellát a határon túl, ami 1 órán keresztül nagyon szép reflektivitást mutatott. Persze tudom ez még kevés, de a napnak sincs még vége, sõt. A szélnyírás valószínúleg még kicsit erõsebb is lehet a késõbbiekben, és hát ki tudja. Esély van, mégha nem is olyan nagy.
SCP = (muCAPE / 1000 J/kg) * (ESRH / 50 m2/s2) * (EBWD / 10 m/s)
Szerintem a paraméter azért éri el az 1-est, mert a MUCAPE jó magas, amúgy nem kell vele foglalkozni. A SREH nagysága igen érdekes, a nyírás pedig éppen 10 m/s-on táncol. Hát nem tudom lesz e ebbõl szupercella, én nem hiszem.
Szerintem a paraméter azért éri el az 1-est, mert a MUCAPE jó magas, amúgy nem kell vele foglalkozni. A SREH nagysága igen érdekes, a nyírás pedig éppen 10 m/s-on táncol. Hát nem tudom lesz e ebbõl szupercella, én nem hiszem.
Hát most nem értünk egyet, de ez nem baj
Ide leírtam 1-2 dolgot: Link
Az 1-es SCP egyébként tartós vendége a GFS-nek a mai napra, tehát az "1% alatti esély"-t nem értem.
A Mátraerdõ, és észak Alföld témájában egyetértünk, azokat néztem én is, de nem várok heves(!) zivatart oda, s elszórtan szinte bárhol elõfordulhat, azért sárga a térképemen az egész ország. A fent említett területek fölött nagyobb eséllyel lehetnek normális zivatarok, ez tény.
Nemsoká minden kiderül, simán lehet, bebukom a dolgot, és nem lesz egy deka szupercella sem. Tegnap 18 órási futásban kicsit nagyobb sansz volt rá, szerintem határeset lesz a dolog!
Szerk: Még csak most néztem meg, mit vár mára Estofex. Érdekes ábrát kreáltak, de Nekik is ííppen benyúlik az 1-es nyugatra. Kiváncsi vagyok...
Ide leírtam 1-2 dolgot: Link
Az 1-es SCP egyébként tartós vendége a GFS-nek a mai napra, tehát az "1% alatti esély"-t nem értem.
A Mátraerdõ, és észak Alföld témájában egyetértünk, azokat néztem én is, de nem várok heves(!) zivatart oda, s elszórtan szinte bárhol elõfordulhat, azért sárga a térképemen az egész ország. A fent említett területek fölött nagyobb eséllyel lehetnek normális zivatarok, ez tény.
Nemsoká minden kiderül, simán lehet, bebukom a dolgot, és nem lesz egy deka szupercella sem. Tegnap 18 órási futásban kicsit nagyobb sansz volt rá, szerintem határeset lesz a dolog!
Szerk: Még csak most néztem meg, mit vár mára Estofex. Érdekes ábrát kreáltak, de Nekik is ííppen benyúlik az 1-es nyugatra. Kiváncsi vagyok...
Rosszak a linkek...probáld mindég úgy hogy copyzod külön külön!
Sziasztok!
Érdekes lehet a mai nap, fõleg a Nyugat-Dunántúlon:
Nincs erõm már hosszú lélegzetvételû elemzéshez, de a kb 1300-ig is felmenõ CAPE (immáron) szélnyírással párosulva, létrehozhat azon a vidéken szép kis szupercellákat, ami az alacsony LCL szint miatt, nagyon kis eséllyel ugyan, de akár tornádót is kitermelhet. Hangsúlyozom, eme tényezõnek azért nagyon kicsi az esélye!
Annak viszont már jóval nagyobb, hogy a késõ délutáni órákban nyugatról besodródjon egy MKR, ami a fent említett szupercellát/szupercellákat is tartalmazhatja.
Nagyjából így látom a mai napot: Link Az érvényessége ma reggel 6 órától holnap reggel 6 óráig terjed!
Érdekes lehet a mai nap, fõleg a Nyugat-Dunántúlon:
Nincs erõm már hosszú lélegzetvételû elemzéshez, de a kb 1300-ig is felmenõ CAPE (immáron) szélnyírással párosulva, létrehozhat azon a vidéken szép kis szupercellákat, ami az alacsony LCL szint miatt, nagyon kis eséllyel ugyan, de akár tornádót is kitermelhet. Hangsúlyozom, eme tényezõnek azért nagyon kicsi az esélye!
Annak viszont már jóval nagyobb, hogy a késõ délutáni órákban nyugatról besodródjon egy MKR, ami a fent említett szupercellát/szupercellákat is tartalmazhatja.
Nagyjából így látom a mai napot: Link Az érvényessége ma reggel 6 órától holnap reggel 6 óráig terjed!