Hó- és zivatarlesen

Szép, értékes leírás; igen, nekem is szól sorry

Mint általában minden indexnek Ezért kell jól ismerni õket, hogy tudja az ember, hogy most van-e értelme az indexeknek vagy sem.
BRN-nél maradva. Mint általában minden index ez sem azt jelenti, hogy ha a tapasztalt érték közt van akkor ott tuti lesz szupercella. Inkább ahogy említettem is két energiát próbál összehasonlítani. Ha ugye a labilitás nagy és a szélnyírás kicsi, akkor a BRN szám is szép nagy lesz, ami azt jelzi nekünk, hogy maga a vertikális mozgás dominánsabb, míg ha nagyon kicsi, ugye azt jelképezné hogy az adott energiához képest a szélnyírás túl nagy és inkább horizontális sík felé térne a mozgás el és nem vertikális. Természetesen van egy ideális egyensúly, amit az eddigi tapasztalatok alapján a szupercellák kedvelnek. Ez nagyjából olyan 10 körüli értéktõl indul és olyan (szakirodalomtól változik) 45-80 körülig megy - úgy átlag 60.
Az ember az általad jelzett példánál (CAPE 400 J/kg, szélnyírás 6 m/s) sejteni fogja, hogy szupercellának nem sok esélye van, hiszen nincs megfelelõ szélnyírás. Viszont, hogy fordítsak a példán és azért jó dolgot is mutassunk a használatával kapcsoltaban .
Legyen a labilitás 800 J/kg és a szélnyírás 40 m/s. Ugye van, hogy ilyen helyzetben - nem is kevesen - azt mondanák, hogy hú mekkora brutál Sc-k lehetnek. Ha csak ezt a két értéket néznénk szemet szúrna nekünk, hogy a szélnyírás túl nagy ilyen labilitáshoz és zömmel elnyírná a tornyos cumulusokat. Persze zivatar még ilyen helyzetben (BRN = 1) lehetne, de Sc esélye nagyon nagyon minimálisra csökkenne, mondhatni nem várható kategória.
Én azért szeretem a BRN-t, mert egy jó képet kaphatok a két energia összehasonlításával, hogy milyen jellegû konvekció, milyen irányú mozgásvektor jöhet létre a két "áramlási vektort generáló" energia révén. Valahogy az én szemléletemben olyan, hogy a CAPE az a függõleges vektor, a szélnyírás ugye meg a vízszintes. A kérdés az, hogy a két vektornak mi az eredõje. Milyen irányba hajlik el. De mondom önmagában egy BRN nem fog sokat mondani, ahogy nem mond semmit, ha önmagában nézzük csak az SCP paramétert, vagy az EHI-t. Mellesleg a preferált sorrend nálam EHI, BRN, SCP. Az elsõ kettõt együtt szoktam vizsgálni plusz tényezõkkel egyetemben.

Viszont minden ember más, mindenkinek más a szemlélete, mindenkinek más fog bejönni

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#62707 - 2009-05-16 01:08:42)

Igen

BRN = (MLCAPE) / (0.5 * (U*U))

Szóval két kinetikus energiát viszonyítja egymáshoz.

Én úgy tapasztaltam, hogy ha az ember használja ezt a BRN-t, az EHI-t (Energy Helicity Index = CAPE * SRH / 160 000 ; egy hasznos cikk hozzá:
Link
)
akkor már jó eséllyel betudja lõni mely térségben lehet potenciál szupercellás zivatarok kialakulásához.
A BRN ha olyan 10 és 60 között van, valamint az EHI 0,5-1 feletti értéket felvesz, akkor azokon a terülteken érdemes jól átnézni a dolgokat. Plusz ugye az SCP paraméter - amely értek 1 fölött jelzi renszerint a szupercelláknak kedvezõ körülményt, de néha érdemes elemezni, hogy miért ad akkora értéket.

A fenti két index azért jó, mert ugye lehet, hogy van 50-100 m2/s2-es heliklitás és mondjuk 20 m/s-os szélnyírás, eléggé pici maradhat az esély szupercellára, ha mondjuk a labilitás 300-400 J/kg. ( Ilyenkor az EHI olyan 0,2 körüli és a BRN is 1,5-2 körüli értéket vesz fel.)
Jelenleg most az USA-ban van egy olyan helyzet, hogy a CAPE értke elérei a 4000-5000 J/kg-ot, Li -8 és -12 fok körüli, szélnyírás 20-25 m/s körüli, heliklitás 100-200 m2/s2, SCP 8-16, STP 1 körüli, DC (Derecho Composite paraméter) 2-6, EHI(3km-es SRH-val) 3-7, BRN 5 és 100 közötti.