Hó- és zivatarlesen
Sat24 animált mûholdkép
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Európai radarképek
Kedves fórumozók!
Egy újabb fejlesztés nyomán az alábbi változás állt be a szakmai fórumok használatával kapcsolatban: A "Hó- és zivatarlesen" valamint a "Hosszútávú esélylatolgatások" fórumok használata ezentúl az ú.n. szakmai joghoz van kötve.
Részleteket ld. a Metnet szabályzat I/7. pontjában.
Módosítva: 2009.07.18
Ahhha! Azt hittem, valami rafináltabb dologról van szó! 
Köszi!
Köszi!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#59565 - 2009-05-01 22:12:04)
Akkor most megpróbálok minden mai engem érintõ hozzászólásra reagálni.... egyben
Wetsom, Zivipötty, Neofita1, Miki17, JoeJack, Derick, Cassano
A reggeli modellfutások (mind hidrosztatikus, nem-hidrosztatikus) alapján lehetett számítani az ország középsõ részén kialakuló konvergencia vonalra, illetve a konvergens áramlási mezõre. Ez a GFS 00 UTC-s elõrejelzésében nagyjából pont a Duna vonalában volt.
A másik fontos mechanikai tényezõt a északkelet felõl áramló száraz levegõ, pontosabban szólva a pest megye térségében meginduló kiszáradás miatt kialakuló "száraz vonal" ("dry line") jelentette. (Jelen esetben azért van zárójelben, mert nem egy markáns harmatpont ugrásról volt most, szó és a keverési arányban is csak gyenge. Tipikus amerikai száraz vonal esetében akár 15-20 fokot is eshet a harmatpont és a keverési arány is eshet 10 mg/kg-ot is akár.)
Annyit érdemes tudni, hogy a száraz levegõ ugye súlyosabb nehezebb, mint a nedves. Ezért ez a száraz vonal kvázi úgyis felfogható, mint egy "hidegfront"... ahogy halad meglöki az elõtte lévõ nedves könnyebb levegõt és felemelésre kényszeríti.
Ma a déli órákban ahol ez a száraz vonal elmetszette a konvergenciát, ott pattant ki az elsõ zivatar.
Pici gond az volt, hogy a modell elõrejelzéssel ellentétben úgy 20-40 km-el keletebbre jött létre végül is a konvergencia tengelye.
Az elõrejelzések szerint ennek a száraz vonalnak szépen haladnia kellett volna délnyugat felé és ennek megfelelõen a zivatarok kipattanásának is a konvergencia mezõben. Ez nagyjából így is alakult, de a Duna-Tisza közén a csapadék megváltoztatta kicsit a harmatpont eloszlást így a száraz vonal csak késõbb tudott - a késõ délutáni óráktól - érvényesülni és így továbbra is kialakulhattak zivatarok a Duna-Tisza köze nyugati és középsõ részén.
Még egy fontos mechanikai kényszerként játszott szerepet az, hogy nem csak a felszín közelében, de még 850 hPa-on is konvergens volt a mezõ - nagyjából ÉÉK-DDNY tengelyben. Ez segítette a lenti konvergenciát és lehetõségett adott, hogy a részecskék magasabbról is - ahol már volt nedvesség - induljanak el.
Ráadásul ez 300 hPa-os szinten divergenssé vált a szélmezõ az ország középsõ részén. Ez kvázi segíti a feláramlást. Hiszen ha fent szétáramlás van alul összeáramlás, akkor kész a "kémény" a feláramlásnak. Viszont ez egy nagy területre volt jellemzõ, így rendezetté válhatott a konvekció. Ennek eredményét láthattuk is, hiszen szép nagy zivatartömbök fejlõdtek ki a Baranya-Tolna-Pest vonalon és ahol ez a nagyskálájú "emelés" lehetõvé tette ezt a fajta rendezettséget, az éppen a D régió keleti része volt.
Nedvesség
Ugyan tegnap az alsó 3 km-es rétegben igazából 60 % alatt maradt a nedvesség fõleg az ország keleti részén, ahol voltak is zivatarok, de nagyjából 850 és 650 hPa-os szintek között, durván 700 hPa körül kellõen - 70-80% - nedves volt már a légkör. Ez a nedvesség már elegendõ volt a zivatarok kialakulásához.
Ma hasonló volt a helyzet. Ebben a fent említett rétegben az északabbi részeken az ország középsõ részén úgy 60-70% körüli volt a nedvesség, míg délebbre a D régió felé már a 80% körüli érték is meglehetett.
Ezért is volt részben, hogy délen intenzívebb radar echo értékeket lehet mérni. Persze azért más tényezõ is belejátszott - így a potenciális labilitási energia nagysága.
JoeJack és Derick szépen leírták, hogy igazából mi jelenthette volna ma az elsõdleges veszélyforrást. Ez pedig a kifutószél.
A felszín közeli hõmérséklet ugye ilyen 23-25 fok körül volt várható, míg a harmatpont fõleg a száraz vonal mentén 6-8 fokról 2 fok körüli értékre volt várható, hogy eshet. Így egy 18-22 fokos T2m-Td2m-vel lehetett számolni az elõrejelzések alapján. Ráadásul a felhõalap durván 2000-2500 m körül volt várható. Ebben a rétegben viszont a hõmérsékleti gradiens - amit tegnap Derick is említett a jégnél és szépen leírta a dolgokat ezzel kapcsiban - igen magas volt, vagyis száraz adiabatához közeli.
Így a felhõ alap alatt beinduló párolgás intenzív csapadékképzõdés során már ebben a magasságban is erõs lehûlést eredményezhet, ami ugye lefelé "megdobja" a leáramlás sebességét, elõsegítve a még erõsebb, viharosabb kifutószél esélyét. A D-LI ( olyan mint az Li, csak lefelé van nézve) elérhette a 10 fokot.
JoeJack (a DCAPE elég fura a szupercellás térképeken, mert hihetetlen magasak mindig... legalábbis én a legdurvább amerikai esetekben is 3000-4000 J/kg-os labilitás mellett is alig láttam 1000-14000 J/kg-os DCAPE-t. Persze sokféle képpen ki lehet számolni, de pl ma inkább olyan 500 J/kg körüli lehetett - egyik lightningwizardos térképen is látható ez a DCAPE).
Egyszóval meg volt az esély, hogy ott ahol már kellõen elég nagy a labilitás, elég száraz alul és kicsivel több a nedvesség a 700 hPa körüli tartományban, ott az intenzív csapadékhullással járó zivatarcellák igen komoly kifutószelet produkálhatnak.
Ezt a nem-hidrosztatikus modellek is támogatták hiszen az MM5 is és a metnetes wrf is adott 25-26 m/s feletti széllökés értékeket.
Jég is benne volt a helyzetben, ahogy tegnapi helyzetben is szépen elemezte ezt a dolgot Derick, úgy a mai is nagyon hasonló volt. Viszont szignifikáns (2 cm meghaladó) jégméret nem igazán volt várható - az inkább a tegnapi napra volt esélyesebb fõleg a Dunántúl déli felére.
Remélem sikerült mindenre "fényt deríteni".
Akkor most megpróbálok minden mai engem érintõ hozzászólásra reagálni.... egyben
Wetsom, Zivipötty, Neofita1, Miki17, JoeJack, Derick, Cassano
A reggeli modellfutások (mind hidrosztatikus, nem-hidrosztatikus) alapján lehetett számítani az ország középsõ részén kialakuló konvergencia vonalra, illetve a konvergens áramlási mezõre. Ez a GFS 00 UTC-s elõrejelzésében nagyjából pont a Duna vonalában volt.
A másik fontos mechanikai tényezõt a északkelet felõl áramló száraz levegõ, pontosabban szólva a pest megye térségében meginduló kiszáradás miatt kialakuló "száraz vonal" ("dry line") jelentette. (Jelen esetben azért van zárójelben, mert nem egy markáns harmatpont ugrásról volt most, szó és a keverési arányban is csak gyenge. Tipikus amerikai száraz vonal esetében akár 15-20 fokot is eshet a harmatpont és a keverési arány is eshet 10 mg/kg-ot is akár.)
Annyit érdemes tudni, hogy a száraz levegõ ugye súlyosabb nehezebb, mint a nedves. Ezért ez a száraz vonal kvázi úgyis felfogható, mint egy "hidegfront"... ahogy halad meglöki az elõtte lévõ nedves könnyebb levegõt és felemelésre kényszeríti.
Ma a déli órákban ahol ez a száraz vonal elmetszette a konvergenciát, ott pattant ki az elsõ zivatar.
Pici gond az volt, hogy a modell elõrejelzéssel ellentétben úgy 20-40 km-el keletebbre jött létre végül is a konvergencia tengelye.
Az elõrejelzések szerint ennek a száraz vonalnak szépen haladnia kellett volna délnyugat felé és ennek megfelelõen a zivatarok kipattanásának is a konvergencia mezõben. Ez nagyjából így is alakult, de a Duna-Tisza közén a csapadék megváltoztatta kicsit a harmatpont eloszlást így a száraz vonal csak késõbb tudott - a késõ délutáni óráktól - érvényesülni és így továbbra is kialakulhattak zivatarok a Duna-Tisza köze nyugati és középsõ részén.
Még egy fontos mechanikai kényszerként játszott szerepet az, hogy nem csak a felszín közelében, de még 850 hPa-on is konvergens volt a mezõ - nagyjából ÉÉK-DDNY tengelyben. Ez segítette a lenti konvergenciát és lehetõségett adott, hogy a részecskék magasabbról is - ahol már volt nedvesség - induljanak el.
Ráadásul ez 300 hPa-os szinten divergenssé vált a szélmezõ az ország középsõ részén. Ez kvázi segíti a feláramlást. Hiszen ha fent szétáramlás van alul összeáramlás, akkor kész a "kémény" a feláramlásnak. Viszont ez egy nagy területre volt jellemzõ, így rendezetté válhatott a konvekció. Ennek eredményét láthattuk is, hiszen szép nagy zivatartömbök fejlõdtek ki a Baranya-Tolna-Pest vonalon és ahol ez a nagyskálájú "emelés" lehetõvé tette ezt a fajta rendezettséget, az éppen a D régió keleti része volt.
Nedvesség
Ugyan tegnap az alsó 3 km-es rétegben igazából 60 % alatt maradt a nedvesség fõleg az ország keleti részén, ahol voltak is zivatarok, de nagyjából 850 és 650 hPa-os szintek között, durván 700 hPa körül kellõen - 70-80% - nedves volt már a légkör. Ez a nedvesség már elegendõ volt a zivatarok kialakulásához.
Ma hasonló volt a helyzet. Ebben a fent említett rétegben az északabbi részeken az ország középsõ részén úgy 60-70% körüli volt a nedvesség, míg délebbre a D régió felé már a 80% körüli érték is meglehetett.
Ezért is volt részben, hogy délen intenzívebb radar echo értékeket lehet mérni. Persze azért más tényezõ is belejátszott - így a potenciális labilitási energia nagysága.
JoeJack és Derick szépen leírták, hogy igazából mi jelenthette volna ma az elsõdleges veszélyforrást. Ez pedig a kifutószél.
A felszín közeli hõmérséklet ugye ilyen 23-25 fok körül volt várható, míg a harmatpont fõleg a száraz vonal mentén 6-8 fokról 2 fok körüli értékre volt várható, hogy eshet. Így egy 18-22 fokos T2m-Td2m-vel lehetett számolni az elõrejelzések alapján. Ráadásul a felhõalap durván 2000-2500 m körül volt várható. Ebben a rétegben viszont a hõmérsékleti gradiens - amit tegnap Derick is említett a jégnél és szépen leírta a dolgokat ezzel kapcsiban - igen magas volt, vagyis száraz adiabatához közeli.
Így a felhõ alap alatt beinduló párolgás intenzív csapadékképzõdés során már ebben a magasságban is erõs lehûlést eredményezhet, ami ugye lefelé "megdobja" a leáramlás sebességét, elõsegítve a még erõsebb, viharosabb kifutószél esélyét. A D-LI ( olyan mint az Li, csak lefelé van nézve) elérhette a 10 fokot.
JoeJack (a DCAPE elég fura a szupercellás térképeken, mert hihetetlen magasak mindig... legalábbis én a legdurvább amerikai esetekben is 3000-4000 J/kg-os labilitás mellett is alig láttam 1000-14000 J/kg-os DCAPE-t. Persze sokféle képpen ki lehet számolni, de pl ma inkább olyan 500 J/kg körüli lehetett - egyik lightningwizardos térképen is látható ez a DCAPE).
Egyszóval meg volt az esély, hogy ott ahol már kellõen elég nagy a labilitás, elég száraz alul és kicsivel több a nedvesség a 700 hPa körüli tartományban, ott az intenzív csapadékhullással járó zivatarcellák igen komoly kifutószelet produkálhatnak.
Ezt a nem-hidrosztatikus modellek is támogatták hiszen az MM5 is és a metnetes wrf is adott 25-26 m/s feletti széllökés értékeket.
Jég is benne volt a helyzetben, ahogy tegnapi helyzetben is szépen elemezte ezt a dolgot Derick, úgy a mai is nagyon hasonló volt. Viszont szignifikáns (2 cm meghaladó) jégméret nem igazán volt várható - az inkább a tegnapi napra volt esélyesebb fõleg a Dunántúl déli felére.
Remélem sikerült mindenre "fényt deríteni"
. Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat