Földtan

Errõl beszéltünk pár nappal korábban Witch-csel az új-zélandi rengés kapcsán.
Úgy van, hogy ahol az altalaj megfolyásra hajlamos (pl.folyók ártere, torkolata, tengerpart menti feltöltött terület, homokos talaj, stb.) ott a rengés hatására az elfolyósodó talaj (a felszín alatt van ez) a repedéseken át a felszínre nyomódik, s ott lesznek ezek a kis vulkányszerû, általában nedves homokból álló képzõdmények. Ez a nagy földrengésekre jellemzõ elsõsorban, nagyon régóta megfigyelt jelenség.
Az épületkárok szempontjából egyik legfontosabb dolog, hogy tudják, milyen az altalaj, s annak az összetétele alapján hajlamos-e a megfolyósodásra. Ma ezt már lehet vizsgálni spéci masinákkal - már ahol van erre pénz.
Itt egy nagyon szemléletes videó: Link
A talajszemcsék közti víz, ami a rengés elõtt egyenletes eloszlásban volt, a rázkódás hatására felfelé indul, a felszín irányába, ettõl elveszti a talaj a tartóképességét s súlyos épületkárok keletkeznek.
Ez történt pl. a Kobe-i rengésnél, vagy az 1906-os San Francisco-i rengésnél is. Feltöltött tengerparti területre terjeszkedett a város, s az itteni laza, alul nedves talaj a rengéstõl megfolyt, megbilletntek rajta az épületek. Ugyanolyan a hatása, mint pl az árvízkor megemelkedõ talajvízszintnek, csak sokkal rövidebb idõ alatt.

A kis homok-vulkánka is ezért született, hisz a nedves (vizes) homok a fentebbi okok miatt könnyen feljön a talaj repedésein, mit jön, spriccel, mint a szökõkút!

Lásd Noli 998 számú beírását.

Szerintem egy buzgár, ami iszapot mosott ki a talajból. De várjuk meg mások véleményét is

Igen sok fotó a helyzetrõl Chch-bõl:
Link