Ez olyan mintha én itt délkeleten örömmel várnám, hogy soproni személy elveszítse a munkahelyét, mivel én kedvelem a munkanélküliségi grafikon emelkedését. Igazából semmi behatásom nincs arra, hogy elveszítse a munkahelyét vagy nem, de állítom nem díjazná ezt a fajta vágyakozásomat. Valami hasonlót érez az aki félti a termését, a normális fûtési költségét és azt tapasztalja, hogy van olyan aki azért szurkol, minél hidegebb legyen, mert neki az a tetszetõs.
Elnézést, de megpróbáltam érzékeltetni némelyikünk érzéseit, lehet, hogy nem sikerült teljesen.
A téma lezárva az a lényeg, hogy az idõ járjon! nevet