Az kétségtelen, hogy az éjszakai lehûlés döntõ tényezõje az ég derült, vagy felhõs volta. Már "körömpiszoknyi" alacsony szintû felhõzet erõsen zavarja a kisugárzást: ezt ködre hajló éjszakákon lehet észrevenni -amint csak néhány felhõfoszlány is megjelenik a holdkorong körül, már megáll a nyílt köd képzõdése. Egyedül a cirruszfelhõzet nem gátolja érdemben a hõmérséklet csökkenését, de ez is csak akkor, ha nem nagyon sûrû.
A hótakaró csakugyan nem garantálja a nagy mínuszokat. Ha a magasban intenzívebb melegáramlás van, vagy erõs szél miatt nagy az átkeverés, hûtõ hatása nemigen van.
A hó hûtõ effektusa azonos kondíciók mellett válik kézzelfoghatóvá, ilyenkor viszont igen jelentõs. Nyugalomba jutott hideglevegõ esetén, mikor még nem indult lényeges melegedés a magasban, és szélcsend van, egy tél közepi éjszakán a hõmérséklet lemegy -5, -6 fokig (lehet -10 körül is, de ez nem gyakori) Ezzel megegyezõ körülmények között, azonban 10-15 cm hótakaró jelenlétében a hõmérséklet játszi könnyedséggel -18, -20 C-ig zuhan.
Van még egy tényezõ, amit egy ideje már szajkózok, de úgy látszik, hiába. Ez a jelentõs talajfagy. Komoly hûtõ hatása van, ha nem is éri el a vastag hótakaró ilyetén képességét. Ha vastag rétegben át van fagyva a talaj, a mélybõl felszivárgó hõ kénytelen a jeget olvasztani az alsó légrétegek melegítése helyett. Meggyõzõdésem, hogy a tegnapi 6 egész valahány tizedes maxi után nem zuhant volna le a hõmérséklet csaknem -7 fokra ma hajnalig, ha nem lenne talajfagy -lett volna -2, -3 fok. Véleményem szerint ez a "titka" annak, hogy a havas Alföld és a hószegény Észak-Dunántúl minimumhõmérséklete között nem lett nagy különbség. hideg