Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Én már régebben kitaláltam, mi ez az átok (persze viccelek): az Észak-Dunántúlon tudvalevõleg nagy a tranzitforgalom, és az autósok többsége utálja a sok bosszúságot okozó havat. Õk utálják a havat, a hó is utálja õket -nem is jön errefelé!
Komolyra fordítva a szót: a jelentõs havazások döntõ többségét mediciklonok okozzák, és a tisztán mediciklonos helyzetek ritkán jók nekünk. A fõ okot az Alpok hegytömegében látom, melyet az összes ciklonpálya elkerül. A délnyugatról közelítõ ciklonnak ezért nagyon meredeken kell felkanyarodnia, hogy a közelünkbe férkõzhessen. A légörvények általában a kisebb szöglettöréssel járó, "kényelmesebb" utat választják: kelet felé, a Balkán irányába.
Ennél a figuránál országon belül keletre haladva egyre jobb a helyzet. Már Komáromban kedvezõbb, mint Gyõrben, Budapesten még kedvezõbb.
A tõlünk délkeletre (Dél-Itália, Görögország, Égei-tenger)kialakuló medek túl messze vannak tõlünk, hogy érdemi havazást okozzanak, viszont a Tiszántúlt nemegyszer jól megszórják. Ha retrográd mozognak, érinthet minket is a csapadék, de ez elég ritka. Hát, nagyjából ez az ábra, sajnos.
Komolyra fordítva a szót: a jelentõs havazások döntõ többségét mediciklonok okozzák, és a tisztán mediciklonos helyzetek ritkán jók nekünk. A fõ okot az Alpok hegytömegében látom, melyet az összes ciklonpálya elkerül. A délnyugatról közelítõ ciklonnak ezért nagyon meredeken kell felkanyarodnia, hogy a közelünkbe férkõzhessen. A légörvények általában a kisebb szöglettöréssel járó, "kényelmesebb" utat választják: kelet felé, a Balkán irányába.
Ennél a figuránál országon belül keletre haladva egyre jobb a helyzet. Már Komáromban kedvezõbb, mint Gyõrben, Budapesten még kedvezõbb.
A tõlünk délkeletre (Dél-Itália, Görögország, Égei-tenger)kialakuló medek túl messze vannak tõlünk, hogy érdemi havazást okozzanak, viszont a Tiszántúlt nemegyszer jól megszórják. Ha retrográd mozognak, érinthet minket is a csapadék, de ez elég ritka. Hát, nagyjából ez az ábra, sajnos.