A cikkben leírtakat azért erõsen kétlem, nem azt hogy nem lehetett télen szélsõségesen meleg, nyárias idõ, gondoljunk csak 2003 február 5 re, nem kicsit dõlt meg a rekord Szentgotthárdon, és aznap a délnyugaton élõk 24 fokban rövidgatyában rohangáltak, hanem azt, hogy a fák teremtek, a virágzást még csak-csak elhiszem, és a 2x es gabonatermést is elhiszem, bár ott vannak minõségi és mennyiségi kétségeim, avagy az hogy mennyire volt öröm vagy bánat a gazdáknak, hogy az õszibúza még azévben kalászt hányt.
A fák életciklusa, hormontermelése ugyanis nagyban függ a nappalok hosszától, a gyümölcsfáknál a virágzásához a termõrügyek képzésére van szükség, azaz a lombhullás és az azt követõ vegetatív folyamatok lelassulása, nyugalmi idõszak elengedhetetlen. Kétségtelen extrém szárazság vagy kártevõk lombfosztása is kiválthat gyérebb másodvirágzást októberben (ld vadgesztenye) amikor az idõ csapadékosabbra hûvösebbre, és a kártevõ számára már kedvezõtlenebbre fordul. A kertészetekben a legtöbb növényt mesterséges nyugalmi állapottal, hõmérséklet csökkentéssel, sötétséggel, az öntözés ritkításával azaz a vegetációs fejlõdés visszaszorításával tudnak mesterségesen virágzásra bírni, ennek evolúciós okai vannak amibe itt nem mennék részletesebben bele. A muskátlit ha meleg szobában teleltetjük, gyönyörû lombot fejleszt, méteres bokorrá nõ, de a virágzás a következõ évben igencsak gyér lesz, stb. Szóval a kétszeri szüret nekem a városi legenda kategóriát meríti ki, de kérdés mit gondol egy olyan arról aki nem csak hobbi szinten termeszt növényeket, hanem mert ez a hivatása?