Az üstökös szilárd magja jóval kisebb, mint 50 km. Az üstökösben megfigyelhetõ, fotózható központi sûrûsödés látszó mérete adta az 50 km-es átmérõt - de az üstökösmagot sohasem látjuk közvetlenül, ennek a méretnek a nagy részét a körülötte már átlátszatlanul sûrû por- és gázfelhõ teszi ki. A szilárd magra a Wikipedián szereplõ 4 km lehet reális.

Ha a dinoszauruszok kihalását okozó égitesthet hasonlítjuk: a kisebb méretbõl (10 km vs. 4 km) és a kisebb sûrûségbõl (kõ vs. jég) adódóan a tömege jóval kisebb, a sebessége viszont jócskán nagyobb, úgyhogy mozgási energiában tényleg hasonló nagyságrendû. Hogy mekkora pusztítást okozhatna egy ilyen becsapódás a Marson? Valószínûleg kisebbet, mint annak idején a Földön. Nincs óceán, így nincs cunamiveszély. Nagyon ritka, ráadásul oxigénmentes a légkör, így nem törhet ki tûzvész, és az apró törmelékszemcsék (amibõl a kisebb és jeges anyagú test miatt eleve kevesebb képzõdik) gyorsabban leülepednének.

Néhány marsi eredetû meteoritot, amiket egykori becsapódás szakított ki onnan, ismerünk a Földrõl, úgyhogy a törmelék tényleg eljuthat idáig. De ez nem jelenti azt, hogy egy marsi becsapódás azonnal "megbombáz" minket, hiszen a kirepülõ darabok a lehetõ legkülönbözõbb Nap körüli pályákra tudnak ráállni, amiknek csak minimális része közelíti meg a Földet.

Szintén a Wikipedia-oldal írja, hogy a mostani állás szerint a marsi becsapódás esélye 1:1250. Én inkább abban bízom, hogy a Curiosity lefotózza a Mars egén átszaladó üstököst... el nem tudom képzelni, hogy micsoda részleteket mutathat majd annyira közelrõl, és mínusz hány magnitúdósnak fog onnan látszani.
nevet