A térképen látható éghajlati körzeteteket nagyban befolyásolja az, hogy az adott térségben milyen helyen vannak az állomások.
Pl. Baja egy magas maximumokat mérő állomás, de éjjel hidegebbeket szokott mérni, mint a környező állomások, ezért az átlaghőmérséklete alacsonyabb, ez kis "hidegebb" foltként látható a térképen.
Ugyanígy Kakucs és az egyik kecskeméti állomás is ott a térképen, vagy ha Nyírlugost nem egy völgybe tetté volna, hanem a völgy melletti dombtetőre tetté volna,  akkor Debrecennél nem lenne elvágólag vége a meleg, száraz körzetnek.
Ha a nagykanizsai, iklódbördőcei (lenti), letenyei és a régi zalaegerszegi állomások helyett időközben átkerültek volna az állomások ezeken a helyeken a lapos, mély fekvésekből domboldalba, dombtetőre, városba, akkor a piros szín oda is bebuggyanna, az elemzésbe pedig az lenne benne, hogy Zala megye a globális felmelegedés, klímaváltozás miatt látványosan melegebb lett.
Holott csak az állomások kerültek volna más helyre, más pontról lennének gyűjtve az adatok, közben az időjárás akár maradhatott volna ugyanolyan is.

Az 1920-1950 közötti időszak valóban sokkal jobban hasonlított erre a mostanira, míg a kettő közötti időszak merőben másmilyen volt.
A rekordok, legmelegebb jelzők azért problémásak, mert határértékhez kötődnek.
Ha a legmelegebb évek a mostani időszakból származnak, attól még a 20-as, 30-as, 40-es évek lehetett melegebb, mint az előtte és utána következő, két egymáshoz hasonló időszak lehet hasonló úgy is, hogy az egyikből 4 tized híján nem fér be egy sem a melegebb évek közé.

Az elmúlt 20-25 év klímájának "nyertese" melegedés szempontjából mindenképpen északkelet, a régi, nyugati áramlásos időszakhoz képest északkelet a mediterrán ciklonok miatt sokkal melegebb lett, a sok előoldal, a sok anticiklonos helyzet is kedvezőbb oda, mint a frontokban gazdagabb, nyugati irányításos helyzetek.