Csillagászat és űrkutatás
A Marsra 1976-ban leszállt két Viking-ûrszonda egyike életre utaló jeleket talált. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a talált baktériumok a Földrõl származnak (onnan került az ûrjármûbe még Terránkon). Azóta vizmosásra/vizfolyásokra emlékeztetõ felszini képzõdményekre leltek. Felröppent egy gondolat, miszerint a vörös bolygó talaj idõszakos változásait/elszinezõdéseit biogén eredetû folyamatok okozhatják, ám a gondolat gondolat maradt, s mint szappanbuborék a magasban szétpukkant: maradt az abiogén-jelenség. Az Antarktiszi jég és hómezõkön talált marsi kõzet féregszerû beágyazódásait ugyan még ma is, de egyre apadó "reménnyel" vitatják, az élet maradt zöldeskék bolygónk sajátossága és kizárólagossága.