Csillagászat és űrkutatás
Astroman egy legénypalánta már egészen mást tesz
No mindegy, az "összehuhogásnál" azért voltam biztos a dolgomban, mert én 1965 nyarán éltem át a "bolidasuhogást" csak 14 évesen. A hangra néztem fel és megláttam a zeniten átfutó lángoló bolidát. Akkor már tagja voltam a Csillagászat Baráti körének, "Kulin Gyuri bácsiék" (akkori ismereteik birtokában érzékcsalódásnak ítélték, nem vették figyelembe hogy a hangra néztem fel, AZTÁN láttam meg a lángolva repülõ kõdarabot és NEM fordítva). Egyébként egyszerûen nem vették tudomásul az idõrendiséget - elõbb a hang érzékelése, aztán a "zajforrás" keresése és megpillantása. Megalapozott ismereteik birtokában "hivatalos" véleménnyel átsiklottak efölött, engem leintettek, ne okvetetlenkedjek, a fantáziám összezilálta az eseményeket stb. arra hivatkozva hogy a repülõ hangja is nagy késésssel ér le a földre, a bolidasúrlódás olyan magasságból különösen illetve sehogy. Bevallom, akkor fájt hogy nem hisznek nekem) Mivel meglepõen sokan észlelték már ezt a "hangjelenséget a fejükben", alaposabban megvizsgálták, legutolsó álláspont hogy a súrlódás során keletkezõ alacsonyfrekvenciás rádióhullámokat egyfajta "rezonátorként" képes felerõsíteni akusztikus hanggá a sûrû, vékonyszálú haj, szemüvegkeret, stb. A "huhogás" során angol nyelvû ismertetõbõl kivágva (megkeresem a forrását ha érdekel, elmentettem késõbbi vitára )akkor már csatoltam egyszer ezt a képet, (bocs az ismétlésért) melyen bemutatnak néhány dolgot, mely képes jól összejátszó körülmények között "berezonálni" és hallható akusztikus jellé konvertálni az alacsony frekvenciájú rádiójeleket
Nekem akkoriban rendkívül sûrû, vékonyszálú szõke hajam volt (a fésû nem ment bele) és egy régi négyemeletes ház tetején voltam a jelenség pillanatában, kezdetleges kis mûszeremmel Jupiter-hold észlelésre készülõdve Sok év telt el, bolidát azóta sem "hallottam" (jóllehet hosszú évek óta 6 mm-es hajam van) de ma is "fáj" a az Uránia "sommás ítélete", mely engem a "Márpedig kövek az égbõl nem esnek" híres kijelentésre emlékeztet Lám Te is átéltél hasonlót, vagy mindketten hallucináltunk vagy mégis igaz, melyet nálam az idõrendiség is (elõbb a hang, aztán a "felnézés") megerõsít Mindenesetre köszönöm Astroman észlelésed közreadását
No mindegy, az "összehuhogásnál" azért voltam biztos a dolgomban, mert én 1965 nyarán éltem át a "bolidasuhogást" csak 14 évesen. A hangra néztem fel és megláttam a zeniten átfutó lángoló bolidát. Akkor már tagja voltam a Csillagászat Baráti körének, "Kulin Gyuri bácsiék" (akkori ismereteik birtokában érzékcsalódásnak ítélték, nem vették figyelembe hogy a hangra néztem fel, AZTÁN láttam meg a lángolva repülõ kõdarabot és NEM fordítva). Egyébként egyszerûen nem vették tudomásul az idõrendiséget - elõbb a hang érzékelése, aztán a "zajforrás" keresése és megpillantása. Megalapozott ismereteik birtokában "hivatalos" véleménnyel átsiklottak efölött, engem leintettek, ne okvetetlenkedjek, a fantáziám összezilálta az eseményeket stb. arra hivatkozva hogy a repülõ hangja is nagy késésssel ér le a földre, a bolidasúrlódás olyan magasságból különösen illetve sehogy. Bevallom, akkor fájt hogy nem hisznek nekem) Mivel meglepõen sokan észlelték már ezt a "hangjelenséget a fejükben", alaposabban megvizsgálták, legutolsó álláspont hogy a súrlódás során keletkezõ alacsonyfrekvenciás rádióhullámokat egyfajta "rezonátorként" képes felerõsíteni akusztikus hanggá a sûrû, vékonyszálú haj, szemüvegkeret, stb. A "huhogás" során angol nyelvû ismertetõbõl kivágva (megkeresem a forrását ha érdekel, elmentettem késõbbi vitára )akkor már csatoltam egyszer ezt a képet, (bocs az ismétlésért) melyen bemutatnak néhány dolgot, mely képes jól összejátszó körülmények között "berezonálni" és hallható akusztikus jellé konvertálni az alacsony frekvenciájú rádiójeleket
Nekem akkoriban rendkívül sûrû, vékonyszálú szõke hajam volt (a fésû nem ment bele) és egy régi négyemeletes ház tetején voltam a jelenség pillanatában, kezdetleges kis mûszeremmel Jupiter-hold észlelésre készülõdve Sok év telt el, bolidát azóta sem "hallottam" (jóllehet hosszú évek óta 6 mm-es hajam van) de ma is "fáj" a az Uránia "sommás ítélete", mely engem a "Márpedig kövek az égbõl nem esnek" híres kijelentésre emlékeztet Lám Te is átéltél hasonlót, vagy mindketten hallucináltunk vagy mégis igaz, melyet nálam az idõrendiség is (elõbb a hang, aztán a "felnézés") megerõsít Mindenesetre köszönöm Astroman észlelésed közreadását