Csak egy tipp: 
Naptevékenység miatt ne talán? 

Nem, azért mert védelemre kelljek mellette. Csak mint külső személelő szemezgetek a hsz.-ok közt. 

Mi most "tapasztaltalunk" szerint ami vajmi kevés éghajlati adatsor az eddigi csekélyke emberiség történetében ezt a kérdést nem lehet mihez mérni. vidám Ezer év? Vagy 10 ezer év? Az a baj ezzel, hogy évtizedes és évszázados skálán is különböző éghajlat rendszerek ( indexek ) és globális szezonális anomáliák(El-nino,La-nina) bonyolult kölcsönhatásáról van szó. Pozitív, mind negatív folyamatokról.

Ha górcső alá vesszük a tényeket, akkor 2.-es fázisban vagyunk.
Hogy ez mit szül, azt most tapasztaljuk.
A megnövekedett hőtöblet a levegőben az eddigi évtizedek megszokottjaitól( átlag*) melegebb őszöket és tavaszokat eredményez. A tél és a nyárban van eltérés. Nyáron a tartósabb aszályokat okozó anticiklonokat, gyakori erőtlen frontokat,amik csak a sarkvidék közelében tud hőkontraszt miatt dinamikusabb időjárás uralkodni. Télen, szélsőségesebb időjárást, egyrészt a télifélévben megnövekedett északi féltékei negatív energia mérlegtől. Tartós antikciklonok helyett a ciklontevékenység élénkebb előfordulása vagy annak egy adott területen való toporgása.
Valahol sokkal melegebb, másutt hidegebb az idő.  

A hőmérséklet emelkedés mellett nem elhanyagolható a levegőbe kerülő kondenzanyagok koncentrációja is. Legyen akár korom,por vagy ipari létesítmények füstje, valamint gépjárműveink. A megnövekedett széndioxid szint mintegy 60%-át az óceánok(alga), másik felét ( 40%) a szárazföldi növényzet vesz fel. Az óceánok hőelnyelő képessége nem vitatott. Viszont ez tropusokon gyakoribb erős hurrikánokat/tájfunt szül(het). A légköri áramlásban jelentkező energia többletet és megnövekedett széndioxidot jelenleg több féle módon igyekszik Földünk fékezni. Mint a fentebb említettek mellett a megnövekedett széndioxid miatt gyorsultak a növények növekedési fázisai. A fás és lágyszerú növények szerte a Földön ( különösen a széndioxid gazdag területeken) gyorsabban nőnek. Viszont a szén megkötése kevésbé hatékony. Pl. tölgyfában kimutatták, hogy jobban eltörnek, ill. sérülékenyebbek azok a fák mint azok amik oxigén dúsabb környezetben nevelkedtek. Sérül az ellenállóképességük,de ezt még nem értik miért. 
Kevesen tudják, de a széndioxidtól van egy sokkal nagyobb üvegházhatású gáz. Még pedig a víz. A víz, vízgőz formájában rendkivül erősen befolyásolja az energia szállítást. A megnövekedett hőmérsékletű levegő, több párabefogadó képességet eredményez, valamint jelentős energiát hordoz. A vízgőzzel azért nem dobáloznak a "tudósok" mert hamar kiürül a légkörből. És ez tényleg igy is van.Lehet 1-2óra vagy néhány nap is. A víz körforgásának folyamatát és a környezetre gyakorolt hatását általánosságban ismeri a tudomány, de - szerintem - magát annak változását a légkörben ( a gyors kiürülése miatt) nem követik figyelemmel.
Pedig a felhőzet növekedés vagy annak hiánya megint más feltételeket teremt bolygonkon. 
Ráadásul - fentebb írtam - hogy rengeteg kondenz alapanyagnak "valót" eregetünk a légkörbe, ami kiválló felhőképződési "alapanyag". Ez hüvösebb átlaghőmérséklet esetén nagyobb felhőborítottságot eredményezne,de nem ezt látjuk. A megnövekedett hőtöbblet és a nagyobb párolgás, továbbá az azt támogató felhőképződést segítő hajlam mind több és több vízet vonn el az óceánokból és szárazföldekről. Gyakorlatilag a légkör megtellik potenciálisan felhalmozodott energiával, amit leadni viharok,zivatarok...makro, mikro..stb. skálától függetlenül tud. 
Az általad felsorolt 2 fázisban volnánk, amit még valószínűleg 1-2 tényező visszatart. Ez lehet az óceán hőelnyelő képessége vagy más,de a 3-as ponttral gyakorlatilag néhány évtized alatt kinyírnánk a bolygót és nagy valószínűséggel az emberiséget is. Szélesebb időskálán gondolva 10-50ezer év vagy 1 millió év alatt vígan újra kezdődne a fotoszintézis és az állatvilág fejlődése "természetesen" ember nélkül. Kiheveri a bolygó, ahogy korábban. 

A légköri anomáliákra visszatérve, hogy mi tart minket a 2-es fázisban, van még valami döntő fontosságú tényező.
A naptevékenység.
2010-ig vagy 12-ig pontosan nem tudom az évszámot - most igy hirtelen fejből- minnél magasabb és magasabb naptev.vártak a "tudósok" erre beütött az 'energiatakarékos mód" ami egy gyenge maximum után jelenleg is minimum fázis felé közelít és szóltak olyan cikkek a világhálon arról, hogy lehet néhány tized fokkal "hüvesebb" 50-100 évünk, mert kevesebb hő éri a bolygónkat. 
Ez lehet mentőöv a 3-as pont ellen Rudolfking vagy 2-es pontban élve lehetőség arra, hogy drasztikusan változtassunk az eddigi energia kinyerésen( foszilis..stb.),felhasználáson(belső égésű motorok,olaj..stb).
Az 1-es pont csak akkor lehet(ne),ha a nap szószerint nagyon "durván" elzárná a hőt magán és újabb jégkorszak felé standálnánk, bár kétlem, hogy ez lenne. Max. Maunder féle minimum. Ahhoz már túl sok most a széndioxid a légkörben.


* Átlag? De mondom mihez képest!? 30-40 év? Mi az? A holocén optimum idején az asszem valahol az egyiptomi piramisok meg stonhenge körüli idő tájt függ össze a mainál melegebb volt. Akkor mihez is mérve? )