Kali, ez annyiban igaz, hogy tartósan -10°C (legalább 1 hétig) kellene a jég budapesti beállásához. Bõsön legfeljebb jégkása jön át, és sok idõ (és folyamkm) kell az újbóli összefagyáshoz. Ilyenkor az szokott történni, hogy a bõsi felvízcsatorna befagy, a jég terjeszkedik Pozsony felé. A másik pont az Al-Duna (Vaskapu), ahol rendszerint egy jégdugó hatására feltorlódnak a táblák, majd az érkezõ utánpótlás mennyiségének függvényében hosszabbodik az állójég terjedelme hazánk felé.
Ma reggel Gönyûnél 10, Komáromnál 30, Esztergomnál 40%-os zajlást észlelt az ÉDUKÖVIZIG a Dunán.

Gyõr, a folyók városa gyönyörõ arcát mutatta ma. Felhõtlen ég, szélcsend, dermesztõ hideg. Alig 1-2 nap elegendõ volt a folyóknak, máris erõs jegesedés mutatkozik mindegyiken.
- A Mosoni-Dunán a 3-4 cm vastag parti jég 3-10m-es sávban határolja a folyó széleit, mellette hatalmas (25-100m2-es), még aránylag vékony táblák úsznak a nyílt vizen.
- A Rábát a Radó-szigettõl felfelé (egy korábban megakadó jégtábla hatására) összefüggõ jég borítja, az összetorlódott jégtáblák közötti rés is befagyott már (a képeken jól látszik).
- A Rábcán 3-5m-es parti jég mutatkozik, a zajlás 10%-os.
- A Holt-Rábát, és a Püspök-erdei Mosoni-Duna-holtágat közel 15-20cm-es jégréteg fedi, ami korcsolyázásra alkalmas.

Mindezekrõl (+éhes madarakrólnevet képek itt:
Link