Bioszféra
A galambokat nem esszük meg, pedig nagyon egészséges, fõleg a levese, szívbetegeknek tanácsolják a fogyasztását is. Én sajnálom levágni õket, amikor selejtezek, akkor valaki mindig megkapja ajándékba, pont az elõbb vittem 13-at két helyre, a sorsukra nem akarok kiváncsi lenni. A galamb az ugye szálló madár pont a versenyeket ha nézzük, tehát zárva nem tartható, edzeni kell nekik, amúgy van zárt helyem mégis kiengedem õket.
Elfogadom, hogy a galamb a ragadozó madarak leendõ vacsorája, gondolok ekkor a vadgalambra és nem a több 10ezer foritos vagy akár 100ezer forintos galambokra, aminek a darabonkénti eszmeiértéke sokszor bizony ennyi.
Szeretem a ragadozó madarakat, de csak addig, amíg az embernek nem tesz kárt, gondolok ilyenkor sok galambásztársamra. Belegondoltál arra, hogy a póstagalambot ha megfogja a héja, akkor nem ér el hozzád a levél! Mint mondjuk régen volt, mert ugye gyors küldemény esetén akár most is bevethetõek. Csak hát száz db-ból mondjuk a fele ér célba, mert hát igencsak elszaporodtak ezek a védett madarak, egyre nagyobb a probléma lassan ott tartunk, hogy azért tartjuk galambjainkat, hogy ezek a szép ragadózók életben maradjanak. Mi lenne akkor, ha az összes galambász társamal együtt nem engednénk ki galambjainkat
mondjuk egy hónapig, akkor éhenpusztulnának eme ragadozó madarak, mert hogy ide vannak szokva és párszáz méterrõl azt várják, hogy mikor engedem ki õket és már csap is közéjük. Valahogy egy kicsit igazságtalannak érzem, nem kapok én senkitõl támogatást, hogy táplálom a vadmadarakat. Igazából ezt te nem fogod megérteni, hiába írok akármit is, ezt csak az tudja, aki benne van. Példának számodra nem tudok mit kitalálni, de ha a cicusod kimenne , amit gondolom szeretsz, elkapná egy szép madár , elvinné megenni, mert hát neki tartod, ez volna a természetes, vagy maradjon a négy fal között és úgy élje le életét, amit állatkínzásnak tartok. Amúgy nem bántani akarom ezeket a ragadozókat, csak menjenek el a portámról jó messzire, mert nem férnek össze a háziállatokkal, vadásszon az erdõben vadmadarakra ami rendjén is lenne.
Elfogadom, hogy a galamb a ragadozó madarak leendõ vacsorája, gondolok ekkor a vadgalambra és nem a több 10ezer foritos vagy akár 100ezer forintos galambokra, aminek a darabonkénti eszmeiértéke sokszor bizony ennyi.
Szeretem a ragadozó madarakat, de csak addig, amíg az embernek nem tesz kárt, gondolok ilyenkor sok galambásztársamra. Belegondoltál arra, hogy a póstagalambot ha megfogja a héja, akkor nem ér el hozzád a levél! Mint mondjuk régen volt, mert ugye gyors küldemény esetén akár most is bevethetõek. Csak hát száz db-ból mondjuk a fele ér célba, mert hát igencsak elszaporodtak ezek a védett madarak, egyre nagyobb a probléma lassan ott tartunk, hogy azért tartjuk galambjainkat, hogy ezek a szép ragadózók életben maradjanak. Mi lenne akkor, ha az összes galambász társamal együtt nem engednénk ki galambjainkat
mondjuk egy hónapig, akkor éhenpusztulnának eme ragadozó madarak, mert hogy ide vannak szokva és párszáz méterrõl azt várják, hogy mikor engedem ki õket és már csap is közéjük. Valahogy egy kicsit igazságtalannak érzem, nem kapok én senkitõl támogatást, hogy táplálom a vadmadarakat. Igazából ezt te nem fogod megérteni, hiába írok akármit is, ezt csak az tudja, aki benne van. Példának számodra nem tudok mit kitalálni, de ha a cicusod kimenne , amit gondolom szeretsz, elkapná egy szép madár , elvinné megenni, mert hát neki tartod, ez volna a természetes, vagy maradjon a négy fal között és úgy élje le életét, amit állatkínzásnak tartok. Amúgy nem bántani akarom ezeket a ragadozókat, csak menjenek el a portámról jó messzire, mert nem férnek össze a háziállatokkal, vadásszon az erdõben vadmadarakra ami rendjén is lenne.