Vagy Csorváson az erdélyi hérics, Csáfordjánosfán szintén a tavaszi tõzike, és biztosan sok példa van még rá. Kényes a kérdés és nem éppen egyöntetû a vélemény természedvédelmi és botanikus berkekben. Egyes növények híres, régóta ismert elõfordulási körzetében a helyiek évszázadok óta ültettek példányokat, amikor még híre-hamva nem volt védettségnek, természedvédelmi törvénynek. Az esetek nagy részében az adott növény jóval elterjedtebb is volt akkoriban, néhány tõ áttelepítése semmilyen veszélyt nem jelentett az állományra. A törvény megszületése óta ez is tilos, és az ilyen településeken élõkkel általában közlik is a szakemberek, hogy a kertben növõ erdélyi héricsbõl nem szabad utánpótlást gyûjteni. Sõt, utóbbi növény esetében - mivel egy fokozottan védett, szûk elterjedésû, hibrid eredetû, világviszonylatban is kiemelkedõ értékû fajról van szó - minden évben bekopogtatnak a lakókhoz, hogy összeszámolják a töveket.