Jó ötlet, csak tele vagyok egyelőre kérdésekkel.
* Ahogy az előbb felvetettem, ha a viharok hevessége 90-10 időszakban olyan erős volt mint a 30-06-as időszakban, akkor a zonális és meridionális túlsúly jó magyarázat lehet. Ezért nem jó ötlet összevetni e két időszak heves eseményeit, mert azzal az általam firtatott kérdésre, hogy egyre hevesebbek ezek, még nem ad magyarázatot. Persze a két időszak szembeállítására jó lehet (60-90 és manapság). Ebbe az irányba érdekesebb lenne inkább menni.
* Nem tudom, hogy van-e hivatalos definíciója a viharok erősségének, ezt feljegyzik-e 1930 vagy 1960 óta. Értelemszerűen a zivataros napok száma megvan, de ez picit gyenge támpont (erősség nincs). Azt is érezhetjük, hogy a csapadékmennyiség se feltétlen függ össze a vihar erősségével.
* A tornádók/tubák stb. számosságával meg az a baj, hogy manapság sokkal több ilyen eseményt sikerül megörökíteni, tehát ezt csak úgy lehet vizsgálni (gondolom), hogy csak a meglévő állomásol teljes adatsorát elemezzük, az pedig már csak óvatos tippem, hogy ebből annyira kevés van, hogy statisztikára használhatatlan.
* A zivatarok típusai esetén gondolom a következő mondatodra gondoltál, hogy létrejöttük körülményeit kéne megvizsgálni. Az a baj, ehhez nem értek, persze, ismerem a bárikus mocsarat, meg a robogó hidegfrontot, de azt hiszem, ez egyetemi tananyag és sokkal nehezebb a kategorizálás, mint amire én képes vagyok  Ehelyett - ha van ilyen - talán érdemes lenne Péczely- vagy Hess-Brezowsky féle makrohelyzeteket és azok időbeni változásait megvizsgálni, abból talán kiesik ilyesmi. Ha van zonális-meridionális változás, az tuti meg kell jelenjen egy ilyen statisztikában. Ezekkel ilyen szép tudományos cikkeket lehet kihozni: Link
Esetleg ilyen adatbázisról tud valaki? Nahát, találtam is pár perc google-zéssel vidám :

Ez nagyon ígéretes, csak német, amit alig értek: Link
34. oldaltól válik igazán érdekessé, mert pont Floo kedvenc témáját feszegeti, a zonális, vegyes és meridionális eloszlásokat. Az első ábrán a havi eloszlások vannak - május a legkevésbé zonális, augusztus és a december a leginkább zonális, vicces.  Januárban 35% a meridionális esély, májusban fokozatosan emelkedve már 60%! Utána visszaesik.
Utána 4 atom érdekes eloszlás jön 1880-1990-es időszakra, 4 évszakra, ugyanígy zonális-vegyes-meridionális eloszlásra. Ami szembetűnő, hogy a 60-80-as évek nyara brutálisan meridionális volt (!!!), és ez az egész éves átlagokra jellemző, némi szórással - ld. 5. kép, egész éves átlag. Ezzel ugyan valóban kimutatható egy nagy ellentét, de pont az ellenkező irányban, mint Floo állítja.
10. ábra szintén hatalmas eltérést mutat: 61-től 81-ig erős ciklonáris túlsúly, visszazuhanó anticiklonáris hatások. Mondjuk nem értem, a meridionalitáshoz nem bazi erős AC-k kellenek? Nem vág össze az előző kategorizálással. Pedig a 28-as ábra is azt mondja, hogy nagyon megnőtt a meridionális időszakok hossza 55 és 71 között, az átlagos 7 napról 9-10 napra.
Talán a 2.4-es fejezet alatt írja, hogy hogy végezte a csoportosítást zonális és meridionális között. Kikerestem, segítek:
Zonális 110-113. oldal: stimmel! Ezek tényleg zonális képek.
Meridionális: 127-138. ez is stimmel, persze nem mind a januári álomtél, de ne felejstük: ez egész éves és nem csak a havas meridionálisok nevet

Hoppá! A végén ott az összes adat minden évre, típusra, valószínűségre, napra, hogy melyik típus volt! Na ez alapján lehetne dolgozni  
A leges-legvégén pedig minden típusra ott van a jellemző cirkuláris helyzet.

Na, kicsit ráakadtam erre a cikkre, mert hihetetlenül érdekes, de kicsit a metódus rávilágítására is alkalmas: ilyen irányokba érdemes szerintem elindulni és kutatómunkát végezni, nem érzésekre alapozni az elméleteket. Azok adják a szikrát, ezek átvizsgálása és felhasználása a következő lépés. És ezt megint 20 perc alatt, munkából csináltam. Kutatók meg 4 évig, főállásban ezt kutatják.

Az szerintem nagyon nehéz lenne, hogy egy ilyen időtávra a zivatarok hevességét kivizsgáljuk Magyarországon, nem is merném vállalni. De ezek a makroképek alapján már talán lehet összefüggéseket találni a zivatarok jellegével, sűrűségébel és hevességének esélyével, (konvektív. vs nem konvektív csapadék esélye), ezekre a makroképekre van statisztika: ez már talán járható út.

Valaki, kis segítség? nevet