Csillagászat és űrkutatás

Afterlife több mint ötven éve, kilenc éves korom óta matõrcsillagászkodom, kicsit belekotyogok
A távcsõvásárlásra szánt öszeg már "megfelelõ" komolyabb mûszer vásárlásához DE a "költséghatékonyság" miatt a legjelentõsebb szempont környezeted, mely meghatározza lakóhelyed egének "átlászóságát" az objektumok megfigyelhetõségét. Így mikroklímája, a felhõmentes éjszakák száma, az égbolt átlátszósága, kevés és távoli fényszennyezés. Igen fontos hogy városi, sûrûn beépült környezet fény- és aeroszol szennyezettségben avagy város peremén esetleg szabadabb, tisztább levegõjû és sötétebb egû sík területen észlelsz. Városi környezetbe nem érdemes komoly (90 mm lencsés ill. 115 mm tükrös optikájúnál nagyobb) mûszert venni mert ritka kivételtõl eltekintve csak a Holdat és néhány nagyobb bolygót tudsz vele érdemlegesen megfigyelni de "mély-egezni" (pld. halvány Messier objektumok) nehezen tudsz az örökös por és fényszennyezettség miatt. Ha város peremén, sötétebb ég alatt próbálkozol már használhatsz nagyobb átmérõjû mûszert de ott is javarészt csak magas szögekben vagy zenit környékén lesz látványos, alacsonyabb horizontközeli szögekben nem, mivel ha nincsenek is látáskorlátozó objektumok, de a város "porkupolája" igen messze terjed (repülõrõl nagy magasságból megfigyelhetõ hogy minden nagyobb városra kiterjedt por- és füst "kupola" borul ami rontja a légköri átlátszóságot és zavaróan szórja az éjszakai fényeket). Úgy látom, Debrecenben élsz, gondolom ott sem rózsás a helyzet a fényszennyezés, por-és füst tekintetében. "Síkságon" élõknek sem érdemes "nagyágyút" venni mert hazánk átlagos adottságaihoz bõven elég 250-300 mm-es átmérõjû optika. Aki 100 m-nél magasabb helyen és sûrûn lakott településtõl messzebb él (nomeg pénze is van rá) megpróbálhatja 40~50 cm tükrösig, ami amatõr pénztárcájának még "elmegy" de ekkor már sokat számít a "megtérülés" ami elsõsorban a derült, megfigyelésre alkalmas jó átlátszóságú éjszakák függvénye. Összefoglalva - településen élõ amatõrnek elég 100-200 mm-es átmérõjû és inkább hosszú fókusztávolságú tükrös mûszer fõleg fényes objektumok megfigyelésére. Szabadabb, "sötét-eges" helyen használható pénztárca szerint nagyobb mûszer is rövidebb fókusszal és nagyobb fénygyûjtõ felülettel de a fotózásban itt is bezavarhat a környezõ települések fényszennyezése. "Nézelõdésre" valóban elég egy nagyobb fényerõs Dobson, de fotózásra (mert ha nem száll el lelkesedésed, idõvel meg fogod próbálni ez bizonyos) inkább 90-150 mm közötti lencsés távcövet vennék óramûvel. De bármit is veszel 250-400 mm átmérõnél nagyobbat hazánkban nem érdemes venni mert nem tudod kihasználni. A bemutatott mûszerek szépek/jók/fényerõsek, sok kellemes percet eltölthet velük az ember de csak "nézegetésre" alkalmasak. Nem ismerem anyagi lehetõségeid és észlelésed tervezett helyszínét, de ha sötétebb egû helyen laksz inkább ajánlanám választott boltod kínálatából a SkyWatcher 150/1200 refraktort EQ-5 óramûves állvánnyal ami "csak" 31 eFt-al van "odébb" a rászánt keretösszegtõl. A fényerõs Dobson "csak" nézelõdésre jó, óramûvel felszerelni költséges és bonyolult. Van 1:6 fényerejû 200 mm-es tükrös Dobsonom is "nézelõdésre", tényleg megkapóan sok csillag látható különösen nagylátószögû okulárral az ember szinte beleszédül, ám nagyobb nagyításoknál egy idõután már idegesítõ "taszigálni" a kütyüt pld. a Lyra gyûrûsköd megfigyelésénél, de Hold és bolygók esetében is. Elsõrendû szempont a pénztárcád, de át kell gondolnod megfigyelõhelyed alkalmasságát ÉS idõvel fényképezni is akarsz majd, az pedig óramû nélkül nem megy. Fényerõs és nagy fénygyûjtõ felületû optikával még a légköri párán szóródó holdfény is zavarni fog a "mély-egezésben", amit tovább ront a fény- és porszennyezés. Gondold át, ha tetszik, "tervezd meg" hol mikor és mire szeretnéd használni mûszered és nem mellesleg a "kitelepülés" körülményeit/lehetõségeit is vedd figyelembe (városban lapos háztetõn pld. mert udvarból nézelõdni drágább eszközzel "pénzkidobás"). Sokat számít a horizontközeli objektumok megfigyelésénél a távoli terep növényzete (vagy beépítettsége) is, ahogy pld. nálam a távoli terepen faágak közé "fészkelt" a Jupiter és Merkur:

A Jupiter lenyugvása:

Tehát gondold át helyi adottságaid és azt hogy mire akarod használni. Az pedig szinte bizonyos hogy "evés közben jön meg az étvágy" idõvel nagyobb, szebb részletesebb képeket szeretnél látni majd fotón rögzíteni. Ezt át kell gondolni mert nem csekély pénzt szánsz hobbidra melyrõl idõvel komoly amatõr tevékenységre fogsz átállni. Egy dologra készülj fel: átlagos amatõr igényekre készült mûszerrel nem fogod vizuálisan azt látni amit komoly obszervatóriumokban vagy azok fényképein láthatsz. Ez nem kiábrándítás akar lenni, hanem inkább józan átgondolásra int. A csillagos ég érdekességeinek megtekintésére bemutatott mûszereid jók, bármelyiket megveheted szerintem, de gondolj a jövõre is hogy mennyire leszel képes továbbfejlesztésükre (Hold-bolygó-napfoltok esetleg galaktikus ködök, kisbolygók, üstökösök fotózása). Ha viszont elszáll a lelkesedésed, a drága pénzen megvett mûszer csak porosodni fog amig alkalmanként nagyobb baráti kör összeverõdik egy kis "csillagnézegetésre" amihez elsõsorban sötét fényszennyezésmentes tiszta légkör és horizontig sík terep ajánlatos. A bemutatott mûszerek szépek, kiválóak de kérdés hogy fogod tudni kihasználni. "Kezdésnek" 90-100 mm-es optikájú óramûves lencsés távcsövet választanék, árban is olcsóbb valamivel. A Dobson típus általában csak "nézegetésre" jó bár utólag módosítható óramûvesre is de kissé bonyolult. Városba pedig bõven elég a 100-150 mm-es tükrös Dobson is mert a halványabb objektumok fényét elnyomja a városi fényszennyezés. Városban Hold és bolygófotózásra egy óramûves és kisebb átmérõjû inkább F10~12 fényerejû elegendõ már. Ez persze csak magánvélemény, Te döntesz
Bárhogy döntesz, üdvözöllek a mûszeres amatõrcsillagászok táborában